- Az elmúlt év őszén valamennyi önkormányzati szövetség, köztük a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) letette a javaslatát a mostani, regnáló kormány, pontosabban annak területfejlesztési minisztere, Navracsics Tibor elé: ezek arról szóltak, hogy mit kérünk, min szeretnénk változtatni. Nagyon bízom benne, hogy mindaz, amit ott megfogalmaztunk, a megalakulandó kormánynál is nyitott fülekre fog találni – mondta lapunknak Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, az MJVSZ elnöke.
Szavai szerint az elmúlt bő három évtizedben – melyet ő maga városvezetőként vitt végig – megváltozott a világ, emiatt már nem elég a mostani önkormányzati rendszer toldozgatása, foldozgatása, hanem alapvető átalakításokra, a „kabát újragombolására” van szükség.
- Más lett a falvak szerepe, más a közepes nagyságrendű városoké, más a nagyoké, például a megyei jogú városoké. Utóbbiak kétségtelenül regionális, gazdasági, kulturális, szolgáltatási központokká váltak, hisz feladatuk nem csupán a helyben élők, hanem a régióból bejáró, itt dolgozók, itt tanulók kiszolgálása is – mondta Kaposvár esetét hozta fel példaként:
a somogyi város iskoláiban, középiskoláiban tanulók 70 százaléka vidékről jön be, az általános iskolákban ez az arány 45-50 százalék, de még az óvodások negyede is „ingázó, s a város közintézményeinél, üzemeinél, gyárainál dolgozók mintegy fele is vidéki.
A megnövekedett feladatok miatt ezért a megyei jogú városoknak olyan törvényhatósági jogosítványokat is kapniuk kell, amivel ezeket el tudják látni – fogalmazott.
Ez azt jelenti szavai szerint, hogy más feladatokkal és hatósági jogkörökkel kell felruházni a falvakat, a kisvárosokat, a megyei jogú városokat, a kerületeket és a fővárosokat, nem pedig egy kaptafára húzni fel valamennyit. Két másik fontos javaslatot is letettek az asztalra,
az egyik a finanszírozásról, másik pedig a szolidaritási hozzájárulásról szólt.
- Jelenleg az önkormányzatoknak vannak kötelező és úgymond önként vállalt feladataik, utóbbiak között ott a sport, a tömegközlekedést vagy a kultúra. Elvileg a kötelező feladatokat zömmel az állam finanszírozza, a valóság azonban az, hogy ez már most alacsonyabb, mint amit az önkormányzatok hozzáadnak, miközben az önként vállalt feladatokat 100 százalékban állják, kivéve a színházakat, ahol jelentős támogatást kaptak. Szita Károly szerint el kellene felejteni ezt a két kategóriát: feladatok vannak, amiket el kell látni, a közös finanszírozás arányaiban pedig meg kell állapodniuk a kormánnyal.
A szolidaritási hozzájárulás átalakítása szintén fontos kérdés, s a megyei jogú városok abban megállapodtak abban, hogy a szolidaritásnak alapvetően meg kell maradnia. - Egyes települések az adottságaik alapján rendelkeznek olyan bevételi forrásokkal, amelyekkel más városok vagy falvak nem, előbbieknek az utóbbiakkal szolidárisnak kell lenniük. Nyolcszáz települések van ipara, gazdasága, ők fizetik be a szolidaritási hozzájárulást az iparűzési adón keresztül.
Ám ennek mértékét szabályozni kell, méghozzá úgy, hogy mértéke mindig az adott év iparűzési adóbevételétől függjön, s annak 15 százaléka legyen, mert ez a rendszer így kiszámítható.
A Versenyképes Járások program pedig ebből a szolidaritási adóbevételből gazdálkodjon, ne kelljen arra még további összegeket befizetnünk – fogalmazott.
Kérdésükre, hogy vajon számít-e arra, hogy az kormány előrehozott önkormányzati választásokat kezdeményez a kétharmados fölény birtokában, a kaposvári polgármester azt válaszolta:
reálisan nem számol ilyen lehetőséggel, de mint mondta, látott ő már karón varjún, így akár még ez is megeshet.
Szerinte van egy kiszámítható demokratikus rendszer Magyarországon, az önkormányzatok, polgármesterek és a képviselők másfél évvel ezelőtt megkapták a felhatalmazást programjuk végrehajtására a választópolgároktól, ami 2029-ig szól, így ő ezzel számol a jövőben is.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere jó iránynak tartja, hogy a parlamentnek lesz önkormányzati és területfejlesztési bizottsága, amely így dedikáltan foglalkozik majd a településekkel. Az ő érdekképviseleti szövetségük sem híve a toldás-foldásnak, szerintük egy teljesen új önkormányzati törvény kell, amelyhez már egy javaslatcsomagot is összeállítottak mintegy száz polgármester együttműködésével. Ezeket korábban elküldték valamennyi párnak, de csak a Tisza részéről kaptak rá visszajelzéseket.
Véleménynyilvánító szavazást indítanak az önkormányzatok, kérdés lesz az oktatás és a szolidaritási hozzájárulás isHangsúlyozta: az új önkormányzati törvénynek alapjaiban kell rendezni az állam és az önkormányzatok közötti együttműködést, hierarchiát, és az adott feladatok finanszírozását. A MÖSZ egyébként az elmúlt hetekben véleménynyilvánító szavazásra bocsátott öt fontos kérdést.
Elsőként, hogy a személygépkocsik után fizetendő gépjárműadó továbbra is a kormányhoz folyjon be, vagy legyen újra az önkormányzatoké, illetve hogy az általános és középiskolákat továbbra is az államnak kell-e fenntartania vagy azok kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz, vagy hogy a háziorvosi ellátás megszervezése és a rendelőintézetek fenntartása a kórházakhoz hasonlóan kerüljön át az államhoz, netán maradjanak továbbra is az önkormányzatoknál?
Érintették még az építési engedélyek kiadásának hatásköreit, illetve az önkormányzatok saját adóbevételeinek sorsát is. A MÖSZ fontos eredménynek tartja, hogy a felfokozott választási kampány időszakában is 740 településről több mint 10 ezer szavazat érkezett.
A szavazók 98 százaléka támogatta, hogy a gépjárműadó legyen az önkormányzatoké, 95 százaléka egyetértett azzal, hogy az iskolák kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz, s ugyanennyi arányban gondolták úgy, hogy a háziorvosi ellátásnak és a rendelőintézeteknek is a helyi szinteken kell maradniuk.
A szavazók 97 százaléka szerint az építési engedélyek kiadásának joga a kormányhivatalok helyett az önkormányzatoknál lenne jobb kézben, s abban is 95 százalékuk egyetértett, hogy a települések a saját adóbevételeiket ne adják át a kormánynak, hanem saját céljaikra költhessék el. Közölték: ezek az állampolgári vélemények beépülnek abba a javaslatcsomagba, amelynek alapján a Magyar Önkormányzatok Szövetsége azonnali tárgyalásokat kezdeményez a választások után megalakuló új kormánnyal.
A falvak gyakorlatias dolgokat kérnek
- A kétszáz települést képviselő Magyar Faluszövetség 55 pontban foglalta össze korában, milyen változtatásokra lenne szükség, vélhetően ezeket az új kormány előtt is képviselni fogják – mondta a Népszavának Szabó Gellért, a szövetség elnöke, Szentkirály polgármestere. Felvetették: fontos volna, hogy szabadon felhasználható pénzeszközzel rendelkezzenek a falusi önkormányzatok. Nem nagy összegekre vagy hatalmas látványberuházásokra kell gondolni – vetette közbe – sokkal inkább néhány millió forintra, ami vagy pályázati önerőhöz, vagy valamilyen kisebb településfejlesztési célra rendelkezésökre állhat. A földhivatali ügyintézéssel is sokat bajlódnak az önkormányzatok, jó lenne, ha felár nélküli gyorsított eljárás megnyílna a számukra. Az önkormányzati hivatalok és jogalkotó szervek között kötelezően előírt informatikai rendszerek használatát is jó volna összekapcsolni, egyszerűsíteni, hogy ne kelljen olyan adatokat szolgáltatni bizonyos állami szerveknek vagy statisztikai hivatalnak, amit más állami szervnek küldött anyagból könnyen elő lehet vadászni. Ezek csupa praktikus dolgok, amik viszont könnyebbé tehetnék a kisebb települések életét. A Magyar Falu Program pályázataival kapcsolatban szintén ilyen gyakorlatias kérdés, hogy már az adott pályázat benyújtásakor rendelkezniük kell egy elkülönített kincstári számlával, ami nem ingyenes: egy ilyen számla megnyitása akkor lehet indokolt, ha már megnyerték a pénzt – érvelt. Az energiaárakkal kapcsolatban pedig „rezsicsökkentést” szeretnének az önkormányzatok számára is, ha nem a lakossági, de a mostaninál kedvezőbb áram és gázdíjszabást kérve a közszférának is. (D.J.)
