Két fontos, pénzügyeket érintő napirendet tárgyal a Fővárosi Közgyűlés a jövő heti ülésén. Terítékre kerül Sára Botond főispán törvényességi felhívása, amely szerint a Fővárosi Önkormányzat 2026-os költségvetése jogszabályellenes, mivel nem létező bevételere alapoz. A főváros ugyanis 63 milliárd forinttal kevesebbet fizetne be – a nettó befizetői pozíció elutasítása miatt – a 2026-ra kiszabott 97,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulásból, illetve csaknem 40 milliárd forint korábban megítélésük szerint jogtalan elvonás visszafizetését várja az államtól. A két függő tétel összesen 100 milliárd forintra rúg.
Kiss Ambrus a Népszavának azt mondta, hogy „több vicces faktor is van” a főispán törvényességi felhívásában. A jogszabályellenességet például részben arra alapozza, hogy a költségvetést elfogadó közgyűlési ülés előtt a főváros pénzügyi bizottsága nem támogatta a költségvetést, és nem tudni miért nem tették. A bizottsági ülésen egyébként egyetlen érdemi hozzászólás volt a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint, mégpedig a Tiszáé, amelyben különféle aggályaiknak adtak hangot, de egyúttal jelezték, hogy módosítási javaslataik elfogadása esetén támogatják a költségvetés elfogadását. Ez így is történt a decemberi ülésen.
Sára Botond: Törvényességi felhívással fog élni a kormányhivatal a 2026-os fővárosi költségvetés miatt Állítólag az Orbán-kormányon belül is volt vita, Karácsony Gergely a bíróságok bátorságában bízik a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet utánKarácsony Gergely: Az Európai Bizottsághoz fordulok a magyar jogállamiság védelmébenSára Botond azt is érvként jeleníti meg, hogy néhány fővárosi képviselő eleve törvénytelennek és megalapozatlannak nevezte a költségvetést a közgyűlési vitában. Azt nem tette hozzá, hogy mindannyian kormánypártiak voltak – mutat rá Kiss Ambrus. A városvezetés mindezek fényében a felhívás visszautasítását indítványozza és egyúttal arról tájékoztatja a közgyűlést, hogy a szolidaritási hozzájárulás pereinek befagyasztását előíró kormányrendelet ellen összeállítottak egy joganyagot, amelyet a Fővárosi Törvényszéknek, illetve az Európai Unió Bíróságnak is benyújtanak.
Az érintett bíróságok saját maguk is megtehetik előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve az uniós bíróságnál. A döntésig pedig felfüggeszthetik a pereket. A bírók ezenkívül saját hatáskörben is dönthetnek arról, hogy nem alkalmazzák a kormányrendeletet arra hivatkozva, hogy az EU közvetlenül alkalmazandó joganyagával ellentétes.
Ellenállnak a bírók az Orbán-kormánynak, van, aki szerint joggal tarthatnak a megtorlástólA januári 11,7 milliárdos szolidaritási hozzájárulás azonnal jogvédelmének ügyében egyébként még mindig nem született döntés. A pénzt viszont levonta a Magyar Államkincstár, így a februári bérek március eleji kifizetésének érdekében a városvezetés arra kér felhatalmazást a közgyűléstől, hogy a 40 milliárd forintos hitelkeretet 50 milliárdra emeljék fel átmeneti jelleggel március 15-ig. Ekkor ugyanis érkeznek az iparűzési adóelőlegek.
Levonta a 11,7 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról a Magyar Államkincstár„A januárban közzétett fővárosi felhívásra szívmelengetően sok kisadózó jelezte, hogy a főváros segítségére siet és határidő előtt befizeti az adót” – mondta Kiss Ambrus, bár azt tudni kell, hogy a fővárosi iparűzési adó 80 százalékát a vállalkozások 2 százaléka – a Budapesten bejegyzett multi cégek – fizetik be. Ők pedig nem törik magukat az előrefizetéssel. Másrészt a befolyt adóelőlegből a fővárosi forrásmegosztás értelmében csak 54 százalék a fővárosé, a fennmaradó 46 százalékot a kerületek kapják.
A főváros már hetekkel ezelőtt kimerítette a rendelkezésre álló folyószámlahitel keretét, eddig 6,4 milliárd forint szállítói számla kifizetését függesztették fel. Március közepén 120 milliárd forint iparűzési adóelőleg érkezhet a fővárosi számlára.
