„A kegyelmi botrány az Orbán-rendszer működéséről árulkodik, voltak, akik bármit elérhettek”

Magyar Péter miniszterelnök felszólításának eleget téve Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala pénteken közzétette a kegyelmi botrány náluk lévő dokumentumait. Az államfő közben odaszúrt egyet a miniszterelnöknek. A Sándor-palota ugyanis „sajnálattal vette tudomásul”, hogy a kormány nem működik együtt az iratok szakszerű, a közigazgatás gyakorlatának megfelelő átvételében. Sulyok Tamás azért döntött az iratok nyilvános megismerhetősége mellett, mert azt – a felfokozott közérdeklődésre tekintettel – nem kívánta a kormány „elmulasztott együttműködésétől” függővé tenni. A köztársasági elnök ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a „kormányzat és a többi hatalmi ág közti kommunikáció a közösségi média és a sajtó felületeire helyeződött át”.

Áttörésről azonban nem lehet beszélni. A legfontosabb kérdésre, hogy Novák Katalin, a botrányba belebukott előző köztársasági elnök milyen megfontolásból adott kegyelmet a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endre (a nyilvánosságban sokáig csak K. Endreként emlegetett) volt igazgatóhelyettesnek, továbbra sincs válasz. A Sándor-palota egész pontosan így fogalmazott: „Az ügyiratból nem állapítható meg a K. E. esetében gyakorolt kegyelem indoka, helytadó döntésre irányuló indoklást az ügyirat nem tartalmaz.”

Néhány (újabb) furcsaságra azonban fény derült. Először is: Kónya Endre ügyében a „bevett gyakorlattól eltérően” kétféle szövegváltozat készült, az egyik a kegyelem elutasítására, a másik a kegyelem elfogadására vonatkozott. A Sándor-palota alkotmányossági és jogi igazgatóságának akkori vezetője mellett a köztársasági elnök kabinetfőnöke is jóváhagyta azt a felterjesztést, ami – Varga Judit igazságügyi tárcájával egyetértésben – a kegyelmi kérvény elutasítását javasolta. Az indoklás – szintén az Igazságügyi Minisztériummal egyezően – az volt, hogy a bűnösség kérdése nem vizsgálható kegyelmi eljárásban, az elítélt a reintegrációs őrizet alatt a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhat,

Az alkotmányossági és jogi igazgatóság a feljegyzést, az ahhoz mellékelt összefoglalót és a határozattervezeteket 2023. április 24-én terjesztette fel a köztársasági elnök kabinetfőnökéhez. A pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi határozatokat Novák Katalin április 27-én írta alá. A rendes ügymenettől eltérően az aláírt eredeti határozat – a többi pozitív határozathoz hasonlóan – nem került vissza az igazgatósághoz, ahogyan a „miniszteri ellenjegyzésre történő megküldés sem a szokásos átirattal együtt történt”.

Arról, hogy a köztársasági elnök Kónya Endre ügyében melyik változatot írta alá a kettő közül, az igazgatóság is csak akkor értesült, amikor a határozatot már az igazságügyi miniszter is ellenjegyezte, és az ellenjegyzés megtörténtéről az Igazságügyi Minisztériumtól tudomást szerzett. A szokásos eljárásrend az lett volna, hogy az államfő elnöki titkársága visszaküldi az igazgatóságnak az aláírt határozatokat, amelyeket az igazgatóság kísérőlevéllel és a felterjesztett iratanyaggal együtt továbbít az Igazságügyi Minisztériumba ellenjegyzés céljából – rögzítette a Sándor-palota tájékoztatása.

Magyar Péter a közösségi oldalán egyetlen mondattal reagált: „A ma nyilvánosságra került információk után felszólítom Novák Katalint, hogy három év késéssel valljon színt, hogy az Orbán család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének”.

Bár látszólag nem tisztult a kép, Galgóczi Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója szerint így is szolgálnak tanulságokkal az államfő hivatala által közzétett papírok. A Népszavának nyilatkozva politológus hangsúlyozta: minden egyes dokumentum nyilvánosságra hozatalával előrébb jutunk, legalábbis annyiban, hogy azok a részletek, amelyeket a független sajtó különböző értesülések alapján korábban már megírt, mindinkább bizonyítást nyernek. Jelen esetben – folytatta – az vált az eddiginél is jobban, dokumentált módon igazolhatóvá, hogy Kónya Endre valóban nem a szokványos eljárással kapott elnöki kegyelmet. 

- Sulyok Tamás egyre inkább felvállalja azt a szerepet, amit köztársasági elnökként eddig is megtehetett volna – értékelt Galgóczi Eszter. A Tisza-kormányhoz való viszonyát ebben az ügyben kettősség jellemzi. A szembenállás mellett egyrészt igyekszik megmutatni, hogy képes ellátni a saját feladatkörét, másrészt azt, hogy az együttműködés nem rajta, hanem a kormányon múlik. Egyelőre nem úgy tűnik, mintha a lemondását fontolgatná, de a magatartásából következhet akár az is, hogy majd bejelenti: tisztségét a kormány hibájából nem tudja megfelelően betölteni.

a kegyelem intézményének félreértésével abban a hiszemben, hogy az igazgatóhelyettes ártatlan (legalábbis Balog Zoltán ezzel indokolt). A dokumentumok azt bizonyítják, hogy mindenki más – Novák Katalin munkatársait is beleértve – a kegyelem elutasítása mellett érvelt. A kegyelmi döntés végül az apparátus megkerülésével született. Ennek okára elsősorban Novák Katalin tudna magyarázatot adni, ha az ügy minden részletébe beavatná a nyilvánosságot: ez a volt államfő emberi méltósága szempontjából is fontos lenne.

- A kegyelmi botrány az Orbán-rendszer működéséről árulkodik. Voltak szürke eminenciások, akik a jogállami megoldások megkerülésével bármit elérhettek – mondta Galgóczi Eszter. A politológus úgy gondolja, nem kell letennünk arról, hogy kiderül majd a teljes igazság. A Tisza-kormány tervei szerint parlamenti bizottság fogja kivizsgálni a kegyelmi ügyet. Ha kiterjesztik a bizottságok jogkörét, és a parlamenti testületek előtt kötelező lesz megjelenni, akik pedig megjelennek, kötelesek lesznek igazat mondani, akkor jó esély nyílik a valóság feltárására.

- Így vagy úgy, de nagy valószínűséggel sarokba fogják szorítani azokat, akiknek ebben az ügyben részük volt – vélekedett Galgóczi Eszter. A bizottsági meghallgatásokig mindenképpen el fogunk jutni. Novák Katalinon is erősödik a nyomás. Bizonyára nem önmaga, hanem valaki más miatt hallgatott eddig. A legerősebb állítás nyilván az, amelyik az Orbán család esetleges érintettségét firtatja – utalt Magyar Péter megnyilvánulására.

Kérdésünkre, hogy a kormánynak mi az érdeke, minél előbb lezárni, vagy éppen ellenkezőleg, minél inkább húzni-halasztani az ügyet, Galgóczi Eszter közölte: úgy látja, a Tisza nem a megszokott politikai logika alapján működik. A kampányban fontos ígéret volt például, hogy a miniszterelnöki tisztség betöltésének idejét két ciklusban maximálják. A tiszások ennek teljesítésével, hogy jó pontokat szerezzenek a választóknál, megvárhatták volna azokat az időket, amikor a kormány népszerűtlen gazdasági intézkedésekre kényszerül. Helyette már most megteszik ezt a szimbolikus lépést.

Ebből a példából kiindulva Galgóczi Eszter arra számít, a Tisza nem akarja a végtelenségig elnyújtani a kegyelmi botrány vizsgálatát, hanem mindent elkövet annak érdekében, hogy mielőbb felgöngyölítse az ügyet.