Balog Zoltán;Kónya Endre;kegyelmi botrány;

Balog Zoltán

Balog Zoltán nem fog többet mondani a kegyelmi ügyről, mint korábban

Két éve azt mondta, ő kereste meg Novák Katalint, hogy érdemes lenne kedvezően elbírálni Kónya Endre kegyelmi kérvényét.

Sem most, sem a jövőben nem kíván többet mondani a kegyelmi ügyről a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, korábbi emberierőforrás-miniszter.

Balog Zoltán egy keddi, rövid Facebook-posztban tudatta mindezt, egyben megosztotta a 777 nevű katolikus portálnak 2024 júniusában adott interjúját. Mint korábban hírt adtunk róla, ebben a nyilatkozatában elismerte, hogy ő kereste meg Novák Katalin akkori köztársasági elnököt Kónya Endre kegyelmi ügyében, és azt javasolta, hogy érdemes lenne kedvezően elbírálni a kérvényét. Elmondása szerint ezt megelőzően mintegy másfél órán át beszélgetett a bicskei gyermekotthon ügyében kényszerítésért elítélt egykori igazgatóhelyettessel, akit továbbra is alapvetően ártatlannak tartott.

Úgy fogalmazott: „súlyos felelősség terheli”, ugyanakkor azt állította, hogy a végső döntést Novák Katalin önállóan hozta meg. A püspök szerint hibázott, amikor támogatta a kegyelmi kérelmet, és bocsánatot kért mindazoktól, akiket döntése megbántott. A botrány nyomán jelentős felháborodás alakult ki a református egyházban is: több lelkész és egyházi szereplő kifogásolta a korábbi miniszter szerepét, valamint azt, hogy az ügy következményeként sérült az egyház hitelessége. A közéleti és egyházi nyomás hatására Balog Zoltán 2024 februárjában lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöki tisztségéről, püspöki posztját azonban megtartotta.

Sándor Zsolt altábornagy volt a honvédelmi miniszter vezérkari főnöksége alatt a helyettese.