„Felfogtam, hogy Novák Katalin az én kérelmemben is átnyúlt az igazságügyi miniszter feje felett”

- Felfogtam, hogy az én kérelmemben is átnyúlt az igazságügyi miniszter feje felett – ezt mondta lapunknak Csintalan Sándor volt politikus Novák Katalin volt köztársasági elnökről. Azt követően kerestük meg őt, hogy Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy dokumentációjának azon részét, amelyet eddig az Igazságügyi Minisztériumban tároltak. Novák Katalin a néhai Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatása előtt egy nappal 10 esetben megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését, kegyelmet adott, amit a szokásos eljárási rendtől eltérően még aznap ellenjegyzett Varga Judit akkori igazságügyi miniszter. Magyar Péter úgy fogalmazott: volt feleségét átverhették, csőbe húzhatták.

A témában tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta: szokásos ügymenetben intézte az Igazságügyi Minisztérium a köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt emberek kegyelmi kérvényeit, köztük Kónya Endre iratát. A papírok az egész minisztériumi struktúrát megjárták, majd felkerültek aláírásra a tárcavezetőhöz, aki ebből az ügycsoportból három embernek javasolt kegyelmet, ám Kónya Endrének nem.

Ezzel párhuzamosan egy másik ügycsoportot is intéztek, benne a Hunnia-per terheltjeinek kérvényeivel. Nagy részüknek szintén nem javasolt kegyelmet a miniszter. (Ebben az ügyben volt sértett Csintalan Sándor)

- A két ügycsoport aztán találkozik április 27-én, a köztársasági hivatal külön kérésére, felgyorsítva, a Sándor-palotában - fogalmazott Magyar Péter. Novák Katalin megváltoztatva a felterjesztést, 10 olyan embernek adott kegyelmet - köztük Kónya Endrének-, akit a miniszter nem javasolt, így érkeztek vissza a dokumentumok ellenjegyzésre. Ám az elnöki határozatot a minisztérium kegyelmi főosztálya, az államtitkár, és a miniszteri kabinet sem látta, így esélyük sem volt arra, hogy felhívják Varga Judit igazságügyi miniszter figyelmét, az ő javaslatával ellentétes döntések vannak előtte.

Magyar Péter sajtótájékoztatójával egy időben töltötte fel a kormány a kegyelmi ügy dossziéját, amelyet eddig az Igazságügyi Minisztériumban tároltak.

Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott Kónya Endrének – a dokumentumban K. Endreként említik –, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. A férfit azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, többek között azzal, hogy megpróbálta rábírni az áldozatokat vallomásuk visszavonására. Miután az eset 2024 februárjában nyilvánosságra került, országos felháborodást váltott ki, és rövid időn belül Novák Katalin, valamint Varga Judit politikai távozásához vezetett.

Csintalan Sándor a Hunnia-perben volt érintett. A volt politikust még 2007-ben támadták meg egy óbudai mélygarázsban, kórházba is került. Abban az időben az akkori kormánypártok irodái és politikusai elleni támadások szervezője Budaházy György volt, aki a 2006 őszétől az általa felkelésnek vagy „nemzeti ellenállás”-nak nevezett tiltakozó demonstrációk emblematikus figurájává vált. Budaházy házi őrizete alatt Toroczkai Lászlóval közösen 2007-ben megalapították a Hunnia mozgalmat, melynek tagjai Csintalant is bántalmazták. Budaházy börtönbe került, őt és társait Novák Katalin elnöki kegyelemben részesítette, ám a veréssel megbízott három fiatalt nem.

- Először is nem hárman voltak, hanem hatan – mondta Csintalan Sándor.

Az akkori köztársasági elnök fogadta Csintalan Sándort.

- Körülbelül 45 percet beszélgettünk, azzal álltam föl, hogy megígérte, a három fiatal kegyelmet kap. Megkérdeztem tőle, mikor tudhatják meg a részleteket az érintettek feleségei. Ők akkor éppen kint várakoztak a Sándor Palota előtt. Azt mondta Novák Katalin, hogy nyugodtan elmondhatom nekik. Amikor jöttünk lefelé a lépcsőn a kabinetfőnök is biztatott, hogy mondjam csak el a családnak, a sajtónak, hogy a megkapják a kegyelmet. Talán másnap már ki is engedték őket, az igazságügyi miniszter tudomásom szerint akkor nem is tartózkodott Magyarországon.

A témával kapcsolatban megkerestük Bárándy Péter ügyvédet, egykori igazságügyi minisztert.

Úgy fogalmazott: egy kegyelmi kérelem az ügyészségen, vagy a bíróságon keresztül érkezik az Igazságügyi Minisztériumba, ahol a kegyelmi főosztály véleményt készít, így kerül a kérvény a miniszter asztalára. A tárcavezető ezek alapján küldi meg a felterjesztést a köztársasági elnöknek, ebben vagy javasolja a kegyelem megadását, vagy nem. A köztársasági elnöknek is van egy ilyen ügyekkel foglalkozó csapata, amely előkészíti az elnök számára a javaslatot. A kegyelmi jogkör a köztársasági elnöké, tehát dönthet a miniszteri felterjesztéssel ellentétesen, de csak nagyon kivételes esetben fordul elő, hogy egy nemleges javaslat ellenére mégis kegyelmet gyakorol.

Bárándy Péter azt is hozzátette:

Az akkori információk szerint az ügyben Balog Zoltán református püspök járt közben Novák Katalinnál. Az iratok azonban azt nem erősítették meg, hogy valóban volt-e szerepe a kegyelem megadásához. Balogh később az ügy miatt lemondott a Zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, de más fontos pozícióját megtartotta. Kedden közösségi oldalára kitette a 2024. február 16-án a Zsinat értekezletén megtartott beszédét. Akkoriban az elhúzódó, zárt ajtók mögött tartott ülésen a püspök elismerte, hogy – bár a döntés nem ő hozta – valóban az igazgatóhelyettes kegyelmi kérvénye mellé állt. „Tévedtem és hibáztam” – mondta a tanácskozást követően nyilvánosságra hozott videónyilatkozatában.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón ismét felszólította Sulyok Tamást, hogy hozza nyilvánosságra a náluk tárolt iratokat. Nem sokkal később a Sándor-palota is közölte: „a korábbi köztársasági elnök „kegyelmi ügy”-ként ismertté vált döntése iratainak nyilvánosságra hozatalában együttműködik, és hivatalos megkeresés esetén a Sándor-palota hivatalában rendelkezésre álló dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően átadja a kormány képviselője részére.  

Az iratokból kiderül 2024-ben Répássy Róbert, a kegyelmi főosztályt vezető államtitkár az akkor már új igazságügyi miniszternek Tuzson Bencének készített egy feljegyzést arról, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal Kónya Endre ügyében kérte, hogy a kegyelmi kérelmet mindenképp terjesszék fel olyan időben, hogy Ferenc pápa látogatásáig a köztársasági elnök döntést tudjon hozni, de arról nem volt tudomásuk, hogy pozitív döntés születik.

Répássy Róbert leírta azt is, hogy

A Telex elérte Répássy Róbertet, aki azt mondta ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, az nem az Igazságügyi Minisztériumban történt. Általánosságban elmondta, a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését. Varga Judit ellenjegyzéséről azt mondta: általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter. A köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, K. Endre esetében sem tett így, ezért nem található majd írásos indoklás a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem. Mint kiderült, a kérelemben benne volt, hogy Kónya Endre tovább akar dolgozni gyermekintézményekben.

Magyar Péter és a "katalán építészet"

Magyar Péter korábban azt ígérte, nyilvánosságra hozza az ügyben eljáró ügyvéd nevét, ám azt a hatályos jogszabályoknak megfelelően az Igazságügyi Minisztérium javaslatára mégsem tette meg. Ezért a K. Endre kegyelmi kérelmét állítólagosan megfogalmazó ügyvéd kilétéről a kormányfő csak annyit közölt: „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet, érti, aki érti…” Lapunk 2024 februárban írta meg, hogy Gaudi-Nagy Tamás nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettese, Kónya Endre képviseletében ő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. „Erről nem nyilatkozom” – mondta akkor, azt viszont határozottan állította, nem felel meg a valóságnak, hogy a kegyelmi kérvényt (is) ő írta volna. A 24.hu megkeresésére sms-ben reagált arra, hogy Magyar Péter a kegyelmi ügy érintettjeként utalhatott rá: a volt jobbikos ügyvéd úgy fogalmazott:

„Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.” A miniszterelnök sem hagyta ezt szó nélkül: „Hallom, Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botrány kapcsán. Ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen.”