eskütétel;Magyar Péter;Tisza-kormány;

Magyar Péter bemutatta a minisztereit, négy tárca vétójogot kap a Tisza-kormányban

A miniszterelnök be is szólt a fideszes ellenzéknek: mégis hogyan tudnak tükörbe nézni reggelente?

Példátlan részvétel mellett világos döntés született: Magyarország változást akar - jelentette ki miniszterei bemutatásakor az Országgyűlésben a kormányfő.

Magyar Péter felidézte, hogy napra pontosan egy hónappal ezelőtt, április 12-én a magyar emberek történelmi felhatalmazást adtak a Tiszának. A miniszterelnök ezúton is és ismételten megköszönte minden honfitársunk kitüntető figyelmét és megelőlegezett bizalmát.

Úgy fogalmazott, bár fiatal politikai közösségről van szó, nem igaz az az állítás, hogy a választók ne tudták volna, mire és kikre szavaznak. Ezt szembeállította riválisaikkal, a leköszönő, megbukott kormánypárttal.

Magyar Péter szerint a Tisza célkitűzései ismertek, Magyarország valós problémáiról szólnak, azokból indulnak ki, és azt is kijelölik, hova akarnak eljutni. Hozzátette, a programjuk nemcsak szakértők százainak bevonásával készült, hanem a kétéves országjárásuk során magyarok százezreinek problémáit hallgatták meg és ismerték meg.

A kormányfő ennél a pontnál külön kitért arra, hogy 2024 novemberében egy miskolci gyermekvédelmi intézményben jártak, ahol a Manócska-részleg vizesblokkja olyan, emberekhez nem méltó állapotban volt, amit még talán a ’30-as években, a Szovjetunióban is elhűlve néztek volna. Penészes, mocskos, döbbenetes körülmények között élt - és valószínűleg még most is él - 19 súlyosan traumatizált, a családjából kiemelt, 3 és 7 éves korú gyermek. Megjegyezte, jártak a szolnoki Hetényi Géza Kórházban, a váci Jávorszky Ödön Kórházban, a Péterfy Sándor utcai Kórházban vagy éppen a János Kórházban. Budapesten, ahol megszokott és már-már természetes dolog volt, hogy nem találtak sem ők, sem a betegek, sem az ott dolgozók fertőtlenítőszert, vécépapírt - de annál inkább penészes falakat, beázott várótermeket sokkal gyakrabban. Az országra, amelyet megnyomorítottak, kifosztottak, magára hagytak, a leköszönő magyar kormány több mint ezermilliárd forintot költött saját kormányzati épületeinek és minisztériumainak luxusszínvonalúvá fejlesztésére. Felidézte, hogy előző nap többek között a Karmelitában jártak, valamint Rogán Antal luxusminisztériumában és az eredetileg pénzügyminisztériumnak készült, de aztán belügyminisztériummá avanzsált épületben is. A miniszterelnök úgy fogalmazott, nagyon sok mindent látott már az élete során, de amit előző nap találtak, az még számára és az ott lévő minisztertársai számára is sokkoló volt. Egészen megdöbbentőnek nevezte azt a hivalkodó urizálást, kivagyiságot, a Patyomkin-műépületeket, szivarszobákat, kilátókat, luxusminiszteri szobát és faberakásos tárgyalókat, amelyeket ezekben a hatalmon lévők kényelmére felhúzott épületekben találtak.

Magyar Péter szerint ezek az emberek tudták és látták, mi folyik a gyermekvédelmi intézményekben, kórházakban és iskolákban, pontosan látták, hogyan szegényedik el az ország. Tudták, hogy százak fagynak meg telente a fűtetlen otthonaikban, és pontosan látták, milyen körülmények között élnek a leginkább magukra hagyott gyermekek, mégis tovább élvezték a közpénzmilliárdokból maguk számára kiutalt luxust. „Szégyen, amit ezzel az országgal és a magyar emberek pénzével tettek és újra csak azzal a kérdéssel tudok fordulni az ellenzékben ülő fideszes képviselőtársaink felé és azok felé a társaik felé, akik már csak arra sem vették a bátorságot, hogy felvegyék a mandátumukat, hogy mégis hogyan tudnak tükörbe nézni reggelente. Hogyan tudnak a saját lelkiismeretükkel elszámolni? Önök luxuspalotákat építettek maguknak a magyar emberek pénzén, miközben milliók nyomorognak ebben a hazában. Szégyent hoztak arra, amit a demokratikus képviselet és felhatalmazás jelent Magyarországon” - fogalmazott a politikus.

Úgy értékelt, nagyon-nagyon hosszú lesz az út, amíg ezek a sebek begyógyulnak, de most nekiállnak ennek a feladatnak, és elindulnak ezen az úton. Célként egy működő és emberséges Magyarország megteremtését nevezte meg, amelyet a most felálló kormányzati struktúra is szolgál.

Magyar Péter világossá tette, hogy a Tisza-kormány a nemzet és nem a miniszterelnök szolgálója lesz. 

A Tisza-kormány olyan miniszterekből fog állni, akik a saját területükön már bizonyítottak, és akik képesek az első naptól fogva döntéseket hozni. Kifejtette, hogy a Tisza-kormány működése csapatmunka lesz, világos felelősségi körökkel és nyilvános döntésekkel, mert csak így lehet visszaállítani az államba vetett és az utóbbi években elveszett bizalmat.

A csúcsminisztériumok helyett áttekinthető szaktárcákat alakítanak ki, minden kiemelten fontos területnek önálló minisztériuma vagy államtitkársága lesz. Hozzátette, hogy a miniszterelnökség nem költözik a Karmelita Palotába vagy épp a „rogáni luxus minisztériumba”, ezeket az épületeket pedig normális, szabályozott körülmények között visszaadják a köznek, a magyar embereknek.

A miniszterelnök szerint a minisztériumok felsorolása egyben a prioritásokat is kijelöli. A működő és emberséges Magyarország megépítésében a miniszterek természetesen egyenrangú partnerként vesznek részt, de a sorrend mégis kifejezi, hogy vannak olyan tárcák, illetőleg szakterületek, amelyek kulcsszerepet játszanak a rendszerváltás folyamatában. A sorban első négy helyen szereplő minisztérium, nevesül az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyminisztérium az a négy tárca, amelyek előtt a legnagyobb, a legnehezebb és a legösszetettebb feladatok állnak. 

Ezek a minisztériumok vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatalban. 

A miniszterelnök elmondta, a Parlament vonatkozó bizottságai meghallgatták a felkért minisztereket, és kinevezésüket valamennyi esetben nagy többséggel támogatták. A kormányfő Hegedűs Zsoltot kérte fel az Egészségügyi Minisztérium vezetésére és újjászervezésére. Úgy értékelt, kevés olyan szakember van ma Magyarországon, aki egyszerre lát rá az egészségügy mindennapi működési problémáira, az intézményrendszer strukturális hibáira és az orvostársadalom valós helyzetére. Hegedűs Zsolt orvosként évtizedek óta dolgozik azért, hogy a magyar egészségügy átláthatóbb, emberségesebb és szakmailag fenntarthatóbb legyen.

Magyar Péter célként azt jelölte meg, hogy az állam újra garantálni tudja a biztonságos és hozzáférhető egészségügyi ellátást, minőségi egészségügyi ellátást minden magyar számára. Évente minimum 500 milliárd forinttal emelik az állami egészségügyre fordított kiadásokat, és ösztöndíjprogramokat indítanak a legsúlyosabban érintett hiányszakmákban. Hegedűs Zsolt főorvos úrnak, miniszter úrnak azt kívánta, hogy négy év múlva a tárca élén elért eredményeit is olyan felszabadultan tudják ünnepelni, hogy újra szükség legyen a tánctudására, és sok sikert, jó egészséget kívánt a munkájához.

A kormányfő Törőcsikné Görög Mártát kérte fel arra, hogy igazságügyi miniszterként vezesse Deák Ferenc egykori tárcáját. Mint mondta, professzor asszony a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjaként, valamint az elmúlt évtizedekben végzett tudományos és szakmai munkájával egyértelműen bizonyította felkészültségét és intézményépítő képességét. Hatalmas munka áll előtte, ugyanis az elmúlt évtizedekben tudatosan építették le a jogállamot: a hatalom legyőzte a jogot, az egyéni érdek a törvényt, a nyers erő az alkotmányosságot. 

Magyar Péter ezen a ponton Pócs Jánoshoz fordulva rákérdezett, van-e valami problémája. Miután választ nem kapott, folytatta mondandóját.

A miniszterelnök szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a magyar jogállam erkölcsi és intézményi helyreállítása lesz. Úgy fogalmazott, a jogállam nem absztrakt fogalom, hanem alattvalók helyett a haza egyenlő polgáraivá tesz  Olyan országot kell építeni, ahol a törvény ereje erősebb a hatalom erejénél, ahol a közérdek megelőzi az egyéni érdeket, és ahol az igazságszolgáltatásba vetett bizalom ismét természetes része lesz a magyar emberek életének.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetésére Lannert Juditot kérte fel, aki több mint három évtizede foglalkozik oktatáskutatással. Magyar Péter jelezte, hogy kiemelten fontos számára az oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítményének és a pedagóguspálya helyzetének témája, valamint az egyenlőtlenségek megszüntetése. Kutatóként és elemzőként pontosan látta és végigkövette, hogyan szakadt ketté Magyarország az iskolapadokban is: miközben egy szűk réteg számára a világ legjobb egyetemei nyíltak meg, magyar gyermekek százezrei nőttek fel úgy, hogy már 5-10 éves korukban eldőlt, kevesebb esélyük lesz az életben a boldogulásra, mint a társaiknak.

A kormányfő szerint Lannert Judit olyan oktatásért fog dolgozni, amely már a kisgyermeknevelésnél kezdődik, 

és amelynek során a gyermekek szorongás helyett kérdezni, gondolkodni és együttműködni fognak megtanulni, és talán ami a legfontosabb: hinni önmagukban. Olyan oktatásért dolgozik majd, amelyben a pedagógusok - legyen szó bölcsődei dadusról, óvodai nevelőkről vagy tanárokról - a legmegbecsültebb tagjai a magyar társadalomnak.

Magyar Péter Kármán Andrást kérte fel a Pénzügyminisztérium vezetésére. Értékelése szerint Kármán András az elmúlt évtizedekben a magyar gazdasági és pénzügyi élet egyik legfelkészültebb szakembereként dolgozott, és komoly tapasztalatot szerzett az államigazgatásban, az államháztartásban, a pénzügyi stabilitás és a gazdaságpolitikai tervezés területén is. A következő években egyszerre kell helytállnia, a újraindítania a költségvetés hitelességét, valamint a magyar gazdaság növekedését is támogatnia.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, Kármán András nehéz, mondhatni drámai örökséget vesz át, amelynek igazi mélységei még csak most fognak feltárulni a következő napokban. Megköszönte Kármán Andrásnak, hogy támaszkodhatnak a hazaszeretetére és a szaktudására ezen kétségtelenül történelmi mértékű feladat megoldása során. Hozzátette, a munka még csak ezután kezdődik: elindítják az adócsökkentési programot, emelik a nyugdíjakat és a szociális támogatásokat, miközben helyreállítják, helyre kell állítaniuk a magyar állam pénzügyi hitelességét, és vissza kell szerezniük, haza kell hozniuk az uniós forrásokat.

Orbán Anita külügyminiszterről szólva elmondta, diplomataként, energiapolitikai szakértőként és nemzetközi vállalatvezetőként egyaránt kiemelkedő tapasztalatot szerzett, pontosan ismeri a nemzetközi döntéshozatal működését és Magyarország mozgásterét. A miniszterelnök szerint Orbán Anita arra kapott megbízást, hogy Magyarország újra erős, szövetséges és kezdeményező ország legyen. A cél Magyarország nemzetközi kapcsolatainak helyreállítása és megerősítése. Magyar Péter úgy fogalmazott, újra a nyugati szövetségi rendszer megbecsült és kezdeményező tagjává kívánnak közösen válni, miközben következetesen képviselik a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unióban és a NATO-ban. Hozzátette, közösen újjá fogják építeni a visegrádi együttműködést is, mert Közép-Európa népei együtt erősebbek, mint külön-külön. Magyarország érdeke az, hogy újra bizalom, partnerség és stratégiai együttműködés kösse össze a térség országait.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert közigazgatási tapasztalata, stratégiai gondolkodása és közéleti munkája miatt kiválóan alkalmassá teszi, hogy a rendszerváltás koordinációjának egyik legfontosabb szereplője legyen. 

A miniszterelnök világossá tette, hogy a Miniszterelnökségre nem birodalmi központként tekintenek, nem egy óriáspolipként, amely mindent maga alá gyűr, és nem a miniszterelnöki akarat végrehajtó gépezeteként, nem is propagandaüzemként, nem hazug nemzeti konzultációk és megalomán hatalmi tervek gyártóközpontjaként. Úgy fogalmazott, a Miniszterelnökségnek a magyar állam „áramvonalas agyaként” kell működnie. Elnézést a képzavarért - tette hozzá, megjegyezve, majd alighanem Gulyás Gergelynek címezve mondandóját annyit mondott: – Örülök, hogy tetszik, Gergő!.

Megszakítva beszédét, kiszólt azoknak az „Orbán-báboknak”, akik jelen vannak az ülésen és „akik jelentősen hozzájárultak a magyar jogállam és demokrácia leépítéséhez. Május 31. a határidő, kedves elnök urak, amíg le lehet mondani.”

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter agrármérnökként és vállalatvezetőként több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, az állattenyésztés, az agrárkereskedelem és az agrárfinanszírozás területén. A miniszterelnök szerint Bóna Szabolcs amellett, hogy nagyszerű szakember és hazafi, makacs ember is, a magyar vidéknek és a magyar agráriumnak pedig most pontosan egy ilyen emberre van szüksége: olyanra, aki nem hajol meg az első nehézség előtt. A kormányfő úgy fogalmazott, Bóna Szabolcs tudja, milyen érzés végigdolgozni egy évet úgy, hogy egyetlen jégeső, aszály, fertőzés vagy rossz döntés tönkreteheti hónapok vagy akár évek munkáját. Azért fog dolgozni, hogy a magyar agrárium és élelmiszergazdaság újra becsületet, biztonságot és jövőt kapjon, és hogy a következő generáció számára is legyen értelme vidéken maradni, gazdálkodni, családot alapítani és továbbvinni azt a tudást, amely évszázadok óta megtartja ezt az országot. Bóna Szabolcs miniszter úr munkájához jó egészséget és sikereket kívánt.

Pósfai Gábor belügyminiszterről azt mondta, pályafutása során nagy létszámú szervezeteket irányított Magyarországon és külföldön egyaránt, operatív vezetőként pedig pontosan tudja, hogyan lehet egyszerre hatékonyan és emberségesen működtetni komplex rendszereket.

A miniszterelnök szerint az elmúlt években rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtási dolgozók és titkosszolgálati munkatársak ezrei tanulták meg Magyarországon, milyen érzés, amikor a politika elfoglalja, leuralja, ellehetetleníti a szakmájukat. A cél az, hogy a rendvédelem újra kizárólag a törvényeknek és a magyar emberek biztonságának szolgálatában álljon. Közölte, Pósfai Gáborral helyre fogják állítani a rendvédelmi dolgozók megbecsültségét, kiszámítható életpályát és professzionális működési környezetet teremtenek számukra. A sport területén pedig az utánpótlás-nevelésre, a szabadidősport támogatására és egy egészségesebb társadalom megteremtésére helyezik a hangsúlyt.

Az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László a Nyíregyházi Állatpark igazgatójaként közel három évtized alatt európai szinten is elismert intézményt épített fel. A miniszterelnök szerint egész Magyarország megtanulta, hogy ha a tárcavezető valamibe beleteszi a hatalmas szívét és lelkét, szaktudását, azt sikerre viszi, ezért kérte fel ennek a kulcsfontosságú tárcának az újjáalapítására és vezetésére. A kormányfő felfoghatatlannak nevezte, hogy a klímaváltozásnak ennyire kitett, elsivatagosodó és gyönyörű, de védelemre méltó természettel, egyedülálló élővilággal rendelkező hazánknak nem volt az elmúlt másfél évtizedben környezetvédelemért felelős minisztériuma. Biztos abban, hogy ezen a nemzetegyesítő területen Gajdos László valódi nemzeti konszenzust fog teremteni, és meg fogja mutatni, hogy az élő környezet védelme az igazi, kézzel fogható hazaszeretet.

Ami a gazdaságfejlesztési és energetikai minisztert, Kapitány Istvánt illeti, a miniszterelnök  emlékeztetett, egyetlen magyar üzletember, üzleti vezető sem jutott olyan magasra, mint ő: évtizedeken keresztül dolgozott a nemzetközi üzleti élet legmagasabb szintjein, több kontinensen vezetett óriási szervezeteket, és pontosan látta azt is, hogyan működnek azok az országok, amelyek képesek voltak sikeres, versenyképes és önbizalommal teli nemzetet, gazdaságot építeni. Azt is pontosan látta, Magyarország hogyan maradt le, hogyan lett egy tehetséges, szorgalmas, találékony országból Európa egyik legkiszolgáltatottabb gazdasága. A miniszterelnök szerint Kapitány István feladata óriási: Magyarországnak végre ki kell törnie abból a gazdasági modellből, amely az olcsó munkaerőre, az összeszerelő üzemekre és egy szűk elit mesterséges helyzetbe hozására épült. A cél az, hogy a magyar gazdaság újra a termelékenységre, innovációra, technológiai fejlesztésekre és magas hozzáadott értékű magyar tudásra épüljön.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterről Magyar Péter azt mondta, a tárcavezető katonaként és vezérkari főnökként, de tulajdonképpen egész életében a hazát szolgálta. Pontosan tudja, mit jelent felelősséget vállalni emberekért, döntéseket hozni nehéz helyzetben, és mit jelent szolgálni Magyarországot akkor is, amikor ezért nem járt taps. A kormányfő közölte, Ruszin-Szendi Romulusz arra kapott megbízást, hogy helyreállítsa a honvédség szakmai tekintélyét, megbecsülését és ütőképességét, hogy a magyar katonák újra azt érezzék, az ország bízik bennük, tiszteli őket és megbecsüli a szolgálatukat. A cél az is, hogy Magyarországnak olyan honvédsége legyen, amelyre a magyar emberek biztonsággal és büszkeséggel tekinthetnek az év minden napján.

A közlekedési és beruházási miniszter Vitézy Dávid nemzetközi tapasztalatát, urbanisztikai tudását és stratégiai szemléletét egyedülállónak nevezte a kormányfő. Kevés ember van az országban, aki ennyit tud a magyar vasútról, a városokról, a közterekről, az infrastruktúráról és arról, hogyan lehet egy országot működőbbé, élhetőbbé és korszerűbbé tenni - mondta. A miniszterelnök szerint a magyar közlekedés és beruházások világa ma súlyos működési válságban van: lerohadó pályaudvarok, késő vonatok, megszüntetett szárnyvonalak, be nem fejezett beruházások jellemzik, miközben Európa országai a XXI. század közlekedését, a leköszönő miniszter inkább a saját birodalmát építette. Vitézy Dávidra az a munka vár, hogy Magyarországot újra mozgásba lendítse, hogy a vasút újra a magyar modernizáció szimbóluma legyen, hogy a vidéki emberek ne érezzék úgy, büntetés közlekedni, hogy a magyar utak járhatóak legyenek, és hogy a beruházások végre a közjót szolgálják, ne politikai presztízsharcokat vagy éppen magánérdekeket.

A Szociális és Családügyi Minisztérium vezetője, Kátai-Németh Vilmos a magyar történelem első látássérült, vak minisztereként vállalja ezt a szolgálatot. A kormányfő szerint talán éppen ezért érti pontosabban azt is, amit az állam az elmúlt években nem akart észrevenni, mert végtelen hosszú azoknak a honfitársaknak a sora, akiket magára hagytak. Gyermekek, akiknek nem jutott biztonság, idősek, akik egy élet munkája után magányban és bizonytalanságban élnek, fogyatékossággal élő emberek, egyszülős családok, betegek, szegények, láthatatlanná tett emberek milliói - sorolta Magyar Péter.  Kátai-Németh Vilmos feladata az lesz, hogy a szociálpolitika a valódi gondoskodás, segítség, odafordulás és állami felelősségvállalás terepe legyen. Meg kell erősíteni a gyermekvédelmet, az idősgondozást, a fogyatékossággal élők támogatását és a magyar családok biztonságát, hogy ebben a hazában végre senki ne érezze úgy, hogy egyedül maradt azért, mert gyenge, szegény, beteg, vagy éppen segítségre szorul.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős és kulturális miniszter bemutatásakor azt mondta, az elmúlt másfél évtizedben a kultúrát, a civil világot és sokszor még a nemzeti összetartozás ügyét is maga alá gyűrte a hatalmi logika. Pénzszórás, politikai alapon osztogatott támogatások és klientúraépítés zajlott, miközben alkotók, közösségek, civil szervezetek és még az egyházak is kénytelenek voltak megtanulni, nem volt más választásuk, hogy a támogatások feltétele a lojalitás, leginkább a feltétlen lojalitás volt. A miniszterelnök szerint a határon túli magyar közösségeket sokszor kampánydíszletként vagy éppen szavazógépként használták, de nem jártak jobban a magyarországi kisebbségek sem. Mint mondta, ennek pontosan az ellenkezőjét szeretnék felépíteni: olyan országot, ahol a kultúra összeköt, a közösségek megerősödnek, a civil világot tisztelet övezi, és ahol minden magyar, éljen akár Budapesten, akár egy zsákfaluban, vagy a határon túl, ugyanahhoz a közös nemzethez tartozik, és ezt érzi is az év minden napján.

A tudományos és innovációs miniszter, Tanács Zoltán a kormányfő ismertetése szerint nemzetközi tanácsadóként és vállalatvezetőként évtizedeken keresztül stratégiai és technológiai fejlesztési projekteket irányított Európában és más kontinenseken is. Magyar Péter elmondta, a magyar tudomány örökségével, magyar találmányokkal, magyar tudással erős alapokon áll az ország, mégis azt látni, hogy itthon túl sok fiatal nő fel úgy, hogy azt érzi, az igazi jövő egy másik országba költözéssel kezdődik. Ezen változtatni kell, és változtatni is fognak. Tanács Zoltán megbízatása, feladata az lesz, hogy a tudományból és a technológiából újra nemzeti önbizalmat, felemelkedést és közös jövőt tudjanak építeni.

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert a kormányfő olyan emberként jellemezte, aki jogászként és önkormányzati tapasztalattal rendelkező országgyűlési képviselőként már korábban is bebizonyította szakmai felkészültségét, kitartását és közösségi elkötelezettségét.A miniszterelnök szerint a tárcavezető feladata az lesz, hogy visszaadja a magyar vidék önbecsülését, erejét és döntési szabadságát. Hozzátette, visszaadják az önkormányzatok elvett hatásköreit és intézményeit, csökkentik a területi egyenlőtlenségeket, és újra megerősítik azokat a helyi közösségeket, amelyek évszázadokon keresztül megtartották ezt a hazát. Úgy fogalmazott, Magyarország ott van a somogyi falvakban, a borsodi utcákban, az alföldi tanyákon, a dunántúli kisvárosban és minden településen, ahol a magyar emberek dolgoznak, gyermeket nevelnek, közösséget építenek, vagy éppen csak szeretik az országot. Magyar Péter az előttük álló munkát történelmi léptékűnek nevezte: két évtized rombolását, megosztását, lemaradását és bizalomvesztését kell helyrehozniuk úgy, hogy közben Magyarországot újra működő, élhető és önmagában bízó országgá tegyék. Nem állítják, hogy nem fognak hibázni; fognak, és ha hibáznak, el fogják ismerni.

A miniszterelnök jelezte, meghallgatják egymást, meghallgatják a szakmát és meghallgatják a magyar embereket, és a legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint cselekszenek. Arra kérte az ott ülő képviselőket, hogy segítsék a munkájukat javaslataikkal, kritikáikkal és a valós problémák felmutatásával. Hozzátette, lehetnek és lesznek is vitáik, lehetnek és lesznek is nézetkülönbségeik, de a hazájuk közös. „Arra kérek minden magyar embert, akár ránk szavazott, akár nem, hogy kísérje figyelemmel a munkánkat, kérjen számon bennünket, vitatkozzon velünk és szóljon, ha letérünk, letérnénk arról az útról, amelyen most közösen elindulunk. Magyarország minden magyar ember közös otthona, a most megalakuló kormány pedig minden magyar ember kormánya lesz. Isten áldja Magyarországot, Isten áldjon minden magyart határon innen és túl!” - zárta beszédét Magyar Péter. 

Az egykori református püspök,  volt fideszes EP-képviselő a jelek szerint egy hónap után sem tudja elviselni a Magyar Péter vezette Tisza párt hatalmas választási győzelmét. Hegedűs Zsolt még a szombati népünnepély után a Bibliából vett idézettel válaszolt az esetleges kritikákra.