Tarr Zoltán: Egy abuzált ország vagyunk abuzált kultúrával, a bajt úgy lehet megszüntetni, ha a felelősöket megtaláljuk

Kultúrharc helyett kultúrbékét vívna és elődjénél sokkal békésebb politikára törekszik a Tisza-kormány a kultúra területén is, hogy az visszakerülhessen oda, ahova való: az alkotókhoz, a szakmai és helyi közösségekhez, a társadalomhoz. Ehhez viszont szakmai helyreállításra van szükség, amely nem politikai bosszút jelent – Tarr Zoltán maga is jelezte, ha fel kellene sorolnia a távozó Fidesz-KDNP -kormány által okozott „döbbenetes pusztítás” minden elemét, akkor hálózsákot is kellett volna vinnie az Országgyűlés művelődési bizottságában kedd reggel 8 órától tartott  meghallgatására. De mivel a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltként véleménye szerint pont a kultúrával kezdődött „az a leuraló” politika, amelyet a Fidesz-KDNP képviselt, így a protokolláris időkeretet tekintve számos ponton – bár hangsúlyozta a döntések előtti szakmai párbeszédet – világos és szigorú irányvonalakat határozott meg.

Ahogy az várható volt, a református lelkészből lett politikus számos olyan kérdést érintett, amelyek az elmúlt hónapokban tematizálták a közéletet. Szerinte elsődleges, hogy helyre kell állítani Magyarország nemzetközi tekintélyét, a kreatív és kritikus gondolkodást,  rehabilitálni a mentális ellenállóképességet. Ehhez Tarr Zoltán a minisztérium működését három pillérben határozta meg:

• az első a szakmai autonómia helyreállítása, hogy ne pártpolitikai vagy lojalitási alapon működjön minden, vagyis vissza lehessen szerezni a közbizalmat,

• a második az átlátható kultúrafinanszírozás több évre tervezhető, átlátható finanszírozási környezettel,

• a harmadik a társadalmi hozzáférés erősítése, hogy a kultúra az ország minden pontjára, kisvárosokba, falvakba is maradéktalanul elérjen.

A feladat az, hogy lezárjuk ezt a kultúrharcot közhozzáférhetővé tegyük, közös társadalmi üggyé tegyük a magyar kultúrát – jegyezte meg felszólalásának több pontján.

Tarr Zoltán  a meghallgatáson mindenekelőtt üdvözölte a választókat, akik véleménye szerint egy hónapja úgy döntöttek, „felszabadítják az országot”, azóta pedig a látványosan megváltozott miliőben „jólesik beszélgetni is. A meghallgatás alatt végig súlyos jelzőkkel értékelte az elmúlt 16 év kultúra területén történt változásait. Kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP-kormány „nem közös nemzeti térként kezelte a kultúrát, hanem a „társadalmi megosztás” és a „zsákmányszerzés” terepeként. Véleménye szerint

 ami a sokszínű gondolkodás helyett a „kultúrharcos logika támogatását” ösztönözte. A politikus, aki miniszteri kinevezésével felelős lesz a médiatér működéséért is, kiemelte, a polgárok „elméjének leuralása” már 2010-ben elkezdődött a médiatörvény átalakításával, amelyet a Fidesz-KDNP „hosszú időn át előkészített”, „hidegvérrel, lépésről lépésre” végigvitt terveként jellemzett. – A kár ezért pénzügyi és nemzeti kár.

– emelte ki.

Mint az várható volt, egyik legfontosabb törekvése az alakuló minisztériumnak a politikamentes kultúratámogatás lesz majd. – A forráshiány, a politikai ideológia által vezérelt elvárások pusztítóak, pont amelyek alapvetően kellene, hogy támogassák azok működését — mondta Tarr Zoltán nemcsak a kultúra egészét tekintve, hanem a közművelődési intézmények helyzetét is. Természetesen kitért a magyar kultúra legsúlyosabb botrányára az elmúlt hetekből, a Nemzeti Kulturális Alapból átláthatatlan módon és a jelek szerint ideológiai alapon kiosztott 17 milliárdos támogatásaira. Hangsúlyozta, egyik első lépésként nemcsak „a címkézett forrásokat”, hanem az NKA működését is teljes körűen átvilágítják. Ennek eredményeképp pedig többek között átlátható pályázati rendszert, kiszámítható támogatást vezetnek be, különös tekintettel a függetlenekre, akiknek magabiztosabban tervezhető pályamodellt is ígért. Továbbá hozzátette, megszüntetik a hűbéri birodalmakat: véget vetnek annak, hogy „ellezsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk” a magyar kultúrát.

Tarr Zoltán a konkrétumokat megnevezve hangsúlyozta, a közgyűjtemények és a múzeumok tekintetében megszüntetnék a Magyar Múzeum Közgyűjteményi központot, műemlékvédelmi intézményrendszert hoznának létre, állagmegóvási és rehabilitációs programot indítanak, azonnali hatállyal leállítják a szakmailag indokolatlan múzeumi költözéseket és a döntésekbe itt is bevonnák a valódi szakmai képviselőket. A politikus kiemelte ezzel kapcsolatban a diósgyőri vár, a Magyar Rádió, a Mahart-székház mellett a múzeumi élet egyik legsúlyosabb veszteségét, az Iparművészeti Múzeumot, amely évek óta zárva tart és renoválás hiányában állapota folyamatosan romlik. Ígérete szerint a közeljövőben kezdenék meg az épület rekonstrukcióját, de emellett a közgyűjteményi protokollt is felülvizsgálnák, amelybe beletartoznak a műtárgy mozgatásának, kölcsönzésének szabályai. (Az Iparművészeti volt ennek az elmúlt években egy központi helye, amely ugyan a nagyközönség előtt zárva tartott, de raktárából évekig kölcsönöztek kormánytagok műtárgyakat. Ezen a ponton a politikus megjegyezte, már eljutott hozzá információ arról, hogy a kulturális javak egy része úton van az őket megillető intézményekbe.) A politikus a leköszönő Orbán-kormány súlyos bűneként jegyezte meg, hogy kulturális javakat, múzeumokat sodort veszélybe, olykor „egy jakuzziért egy műemlék lerombolásának” árán.

Tarr  Zoltán szerint több területen hangsúlyozta az európai kulturális kapcsolatok erősítését, többek között a filmes szakmában is. Véleménye szerint sok alkotó ideológiai alapon kiszorult a támogatottak köréből, aminek az eredményei a kurzusfilmek elkészülésén és erősen vitatható sikerességén is látható volt. (Szemben azokkal az alkotókkal, akik egy fillér állami támogatás nélkül díjakat nyertek a nemzetközi terepen.) A fennálló minisztérium a közeljövőben a koprodukciós és a nemzetközi fesztiválok vérkeringésébe is visszavezetné a szakmát, hiszen Magyarország a nemzetközi filmipar egyik kedvelt helye volt egészen tavalyig egy kormányrendeletnek – gyaníthatóan a támogatás szigorításáról szóló 431/2025. (XII. 23. jelzésűnek – köszönhetően.

Ami a színházi szakmát illeti, Tarr Zoltán kiemelte, súlyos politikai, munkajogi problémák halmozódtak fel, amelyeknek ugyan egyik leghangosabb pontja a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történt egyetemfoglalás volt 2020-ban, de számos intézményben súlyos problémák vannak. Szentkirályi Alexandra fideszes bizottsági elnök konkrétumokat követelő kérdésére megjegyezte, többféle finanszírozási és fenntartási modell van, az egyik jól működik, másik nem és rendkívül személyfüggő, hogy melyik melyik. – Vannak olyan dolgok, amelyek objektíve jók, csak nem jól használhatóak ki. A legfontosabb most, hogy a politikai befolyásolás a lehető legkisebb mértékben érvényesüljön. A politikus hangsúlyozta, a színház szakmában is épül már a párbeszéd, a fenti meglátásait az ágazatban folytatott dolgozókkal alapozza. Véleménye szerint nyilvánvaló feladat, hogy az a pénz, amelyet Magyarország kulturális támogatásra költ, „azt bölcsebben és okosabban” tegye – Tessék a dolgukat csinálni – tette hozzá a felelős döntéshozóknak.

A politikus kitért a könyvpiacot, pontosabban az olvasáskultúrát érő kormányzati beavatkozásokra is – példaként említve az árkötöttségi szabályozást, a független könyvesboltok gyengülését és a könyvfóliázást is, amelyekkel kapcsolatban a szakma számos képviselője felszólalt az elmúlt években. Tarr, látva a véleménye szerint „aggasztó helyzetet” különös figyelmet fordítana a közösségi terek és az olvasáskultúra fejlesztésére, utóbbival kapcsolatban nemzeti olvasóprogramot indítanak, megerősítve többek között a könyvtári hálózatot. A politikus ugyan megjegyezte, a háttérben megegyeztek az egyes területek képviselőivel a párton belül, hogy csak a saját ügyükre koncentrálnak, elmondása szerint túlságosan feszíti az oktatásügy helyzete – ezért röviden kitért rá. Tarr elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországon bizonyos írók kikerülhetnek a kánonból, mert „magukat kultúrpolitikusoknak nevező személyek úgy döntöttek. (Élesen bírálva egyúttal a Takaró Mihály javaslatai alapján megreformált Nemzeti Alaptantervet 2020-ban.) A tervek szerint felülvizsgálják a könyvpiacot torzító szabályozásokat, valamint visszaemelik a vizuális kultúrát a művészettörténetet az oktatásba.

Mivel Tarr Zoltán nemcsak a kultúráért, a médiáért, hanem a társadalmi kapcsolatokért, így a határon túliak ügyéért is felel majd, több bizottsági tag kérdéseire hangsúlyozta, „a határon túli magyar közösségekre sokat költött a kormány, de micsoda ára volt ennek. Az a politikai kényszer és elvárás, hogy kimondatták papokkal, kulturális szakemberekkel, aljas, megfontolt hidegvérű leuralásnak volt a része. Kiemelte, ennek véget vetnek úgy, hogy hasonló elvárás még csak fel se merülhessen a határon túliak megsegítésében.

A meghallgatáson a bizottság több tagja az ígéretekhez rendelkezésre álló forrásokra, valamint a Fidesz képviselői, többek között Szentkirályi Alexandra is arra volt kíváncsi, hogy a megalakuló kormány vajon meg akar-e szüntetni „mindent, ami jól” működik.

Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a leköszönő rendszerben is biztosan vannak jószándékú emberek, de az elmúlt tizenhat év nem csupán hibás döntések sorozata volt, hanem lojalitásra épülő rendszer, amely súlyos pusztítást okozott a magyar közéletben. Olyan pusztítást is, amelyet helyrehozni már lehetetlen. – Nem barbárok vagyunk, azt szeretnénk, ha az ország megváltozzon. Ami jó, azt megtartjuk. Azonosítani kell mindent, ami nem ilyen, és tönkretették vele az országot. A Mi Hazánk szatellitpárt támogatásával züllesztették le az országot. Óriási baj van az országban, a baj oka és forrása pedig önök. A bajt úgy lehet megszüntetni, ha a felelősöket megtaláljuk – hangoztatta.