Fejlesztés helyett válság: méltánytalan munkakörülmények, egyre növekvő feszültség Demeter Szilárd alatt a központosított múzeumi rendszerben

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának távozását lapunknak cáfolta, 30 napos felfüggesztését a később a hvg-nek megerősítette Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Rózsa Dávid viharos körülmények között történt felfüggesztéséről és arról, hogy helyét Gerencsér Judit főigazgató-helyettes veszi át, hétfőn kaptunk információt. A lapunknak név nélkül nyilatkozó források arról számoltak be, hogy a hétfői, a tagintézmények vezetői körében tartott szokásos értekezleten nem szokványos hangvételű parázs vita zajlott, ami után Rózsa Dávid belépőjét is elvették. A vita körülményeiről és Rózsa felgüggesztésének okáról hétfőn kérdeztük Demeter Szilárdot, aki ezekre a kérdéseinkre nem felelt, a távozással kapcsolatos keddi érdeklődésünkre pedig annyit válaszolt, a hír nem igaz. A történtekről érdeklődtünk Gerencsér Juditnál és az OSZK sajtóosztályánál is, azonban kérdéseinkre eddig nem érkezett válasz.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ a névadó Magyar Nemzeti Múzeum mellett öt tagintézményt tömörít: az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat. Információink szerint öt tagintézmény-vezető helyzete is meglehetősen feszült.

Ennek oka, hogy nemhogy fejlesztésre nem jut pénz, de a napi működés, az állagmegóvás biztosítása is kockázatos azokban a nagy múltú közgyűjteményekben, amelyeket a kulturális intézményrendszer fejlesztése és (a Magyar Közlöny megfogalmazása szerint) a “kulturális feladatellátás kiemelkedő színvonalon történő teljesítése érdekében” 2024 júliusa óta központosítva kezel a magyar állam. Az elmúlt több mint tizenöt hónap javarészt az új rendszer gyerekbetegségeiről szólt a nyilvánosságban: hirtelen vezetői elbocsátásokról, kinevezésekről, a szakemberek körében tapasztalható erős fluktuációról, méltánytalanul alacsony fizetésekről és nem utolsó sorban a műtárgyvédelem borzalmas állapotáról, legutóbb pedig több (az Iparművészeti Múzeumnál és a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott) tiltakozásról is.

Központosítás és menesztések

Csák János akkori kulturális és innovációs miniszter már 2024 februárjában beszélt a centralizálási tervekről, amelyet kezdetben Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központként emlegetett. Végül a projekt a Magyar Nemzeti Múzeumról kapta a nevét, az intézmény ezzel együtt egyfajta holdingként lépett elő. A különböző anyagi helyzetben lévő múzeumok közötti forráselosztás a Közgyűjteményi Központ felelőssége lett, amelyet akkor az elnök Demeter Szilárd racionális lépésnek nevezett. A Magyar Nemzeti Múzeum élén Demeter Szilárdot Zsigmond Gábor történész váltotta, aki főigazgatói tisztségét 5 évig töltheti be. Zsigmond a pozícióra egy korábbi pályázatban jelentkezett, számos szakmai siker fűződött a nevéhez, de az is, hogy Tiborcz Istvánnal társszerzőként három könyvet is írt. Egy, az Indexnek adott interjúban azonban tagadta, hogy a sikeres pályázatnál számított volna, hogy jól ismeri Orbán Viktor vejét.

A központosítás az első hónapokban a feltérképezett problémákról szólt a nyilvánosságban - többek között a nem elégséges raktárkapacitásról, a megbecsültség nélkül működő restaurátor szakmáról. Demeter Szilárdhoz nagy visszhangot keltve júliusban arról beszélt, hogy elbocsátásoktól sem rettenne vissza annak érdekében, hogy a dolgozók bérét növelni tudja. Októberre aztán egyre több távozó kollégáról érkezett hír. Demeter  menesztette Hammerstein Judit és Virágos Gábort, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgató-helyetteseit, nem sokkal később pedig Bérczes Zsigmond, a közgyűjtemény kreatív igazgatója is távozott. (Hammerstein Judit egy ideig a Fidesz parlamenti frakciójának sajtófőnöke, korábban az első Orbán-kormány idején a kormányfő sajtófőnöke volt. Később a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkáraként is tevékenykedett.)

Hídépítés ínséges időben

Mindeközben a munkatársak körében egyre nagyobb volt a fluktuáció, amire reagálva Demeter Szilárd tavaly novemberben arról beszélt, hogy az alacsony bérek a szakemberek lemorzsolódásával jár, a kielégítő bérrendezéshez viszont 2-3 milliárd forintnyi többletforrásra lenne szükség. Hozzátéve, hogy sok muzeológus a jobban fizető pedagógus szakmát választja inkább, tekintve, hogy a  tagintézményeiben az átlag bruttó bér 482 ezer forint, a körülbelül 1700 dolgozó körében.

Az elnök az év végéig tervezte a szakmai cselekvési terv kidolgozását, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a többletforrás ennek hatékonysága alapján érkezik majd az államtól. Novemberben Legelőből hazát címmel ismertette a múzeumok stratégiáját. Ebben kifejtette, terveik szerint újrapozícionálnák a nemzeti kultúrát, amelyhez újra kell értelmezni az ország közép-európai helyzetét és hidat kell képezni kelet és nyugat között. Demeter akkor lapunk kérdésére bizonytalanul beszélt a rendelkezésre álló forrásokról, hozzátéve, hogy a központ költségvetése körülbelül 27 milliárd forint, de az a jövő zenéje, a Pénzügyminisztérium a reális munkavégzés után ebből mennyit fizet majd ki. Az elbocsátások körül gerjedő egyre nagyobb felháborodásra úgy reagált, hogy a fluktuáció nem lett nagyobb a központosítással, elismerve, hogy a szerinte is gyalázatos fizetések miatt sok a távozó kolléga.

Ötéves terv

Idén januárban Demeter egy Rónai Egonnak adott interjúban azt mondta, hogy túlzásnak tartja a kijelentést, amely szerint “apokaliptikus állapotok” uralkodnak a múzeumokban, de tény, rendkívül alulfizetett intézményekről van szó. Hozzátette, a károk helyrehozása nem is mehet egyik pillanatról a másikra, így már 2030-ig tervezne ezzel. A maga részéről ehhez elfogadja, hogy az államháztartási rendszer hatékonyabb működésére is sort kell keríteni. Márciusban viszont már úgy fogalmazott, meglátása szerint egyelőre nem sikeres a központosítás. Ekkoriban röppentek fel a hírek arról, hogy kormányzati szinten elégedetlenek a projekttel, amelynek eredménye lehet Demeter menesztése is. Nem tett jót az sem, hogy január végén kiszivárgott egy belső levelezés, amely szerint súlyos anyagi és irányítási gondokkal küzdenek a központ tagintézményei. A növekvő feszültség idén már több tiltakozási akcióba is torkollott, júliusban például az Iparművészeti Múzeum munkatársai „Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” feliratú pólókban fogadták az intézmény Jászberényi úti telephelyére látogató Lázár János építési és közlekedési minisztert.

Szeptemberben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum több száz munkatársa üzent demonstrációval Demeter Szilárdnak a rendezetlen bérek, a tagintézményekben uralkodó káosz és a közgyűjtemények rémisztő állapota miatt. A gyűlést a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Üzemi Tanácsa szervezte, miután augusztusban írt, bérrendezésről szóló levelüket Demeter válaszra sem méltatta.