A Tisza párt kampányígéreteinek megfelelően évi legalább 500 milliárd forint többletforrást, nyilvános kórházi minőségi mutatókat, új betegjogi rendszert és a NEAK biztosítói szerepének megerősítését ígérte bizottsági meghallgatásán Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány önálló egészségügyi minisztériumának a vezetője. Csaknem egyórás beszédében megnevezte a tárca öt új államtitkárságát, név szerint azonban nem mindenkit kötött új pozíciójához, de a vele érkezők személye lényegében egyértelművé tette a szereposztást. Karikó Katalint tanácsadónak kérte fel a leendő egészségügyi miniszter.
Áruló írástudónak nevezte Takács Pétert a leköszönő egészségügyi államtitkárt, aki szerint nemcsak a közpénzek elherdálásában asszisztált, hanem az Magyar Orvosi Kamara „beszántásában” is részt vett. A saját politikai szerepvállalását részben ennek ellenreakciójaként írta le:
azért ül most a miniszteri székben, mert szerinte a szakma és a betegbiztonság védelmében kellett fellépni az ilyen típusú politika ellen.
Magasan képzett csípő- és térdspecialistaként, az angliai NHS egyik vezető protéziscentrumából hozott tapasztalatokra hivatkozva ígérte meg, hogy 2027–2028-ra érdemben csökkennek a magyar várólisták. Példája egyszerű volt: ha a csípő- és térdprotézis-műtétek a mai kettő–háromról naponta négy–ötre emelnék a magyar állami osztályokon, az szerinte 25–35 százalékos teljesítménynövekedést hozna. Ehhez azonban szerinte pénzre, célzott allokációra és arra van szükség, hogy a NEAK ne pusztán kifizető hely legyen, hanem minőség- és teljesítményalapú többletforrást adjon a jól teljesítő kórházaknak.
Karikó Katalin fogja vezetni az egészségügyi miniszter melletti tanácsadó testületetA magánellátás kérdésében kettős üzenet rajzolódott ki. A miniszter őszintén beszél arról, hogy 2015-ben, amikor az Egyesült Királyságból hazatért, csak a magánegészségügy számára kínált teljes állást, míg az állami rendszer a hálapénzes logika miatt nem tudott mit kezdeni egy nagy volumenű műtéti tapasztalattal bíró szakorvossal. Leszögezte: a magán- és állami együttműködés csak nagyon szigorúan szabályozott keretek között tartja elképzelhetőnek, és inkább a magánszektor jó gyakorlatait – például a műtőidő hatékonyságának szempontjait – hozná be az állami ellátásba, nem fordítva.
Az egészségügyben nem az ágyszámokat, a lejelentett beavatkozásokat vagy
az elköltött milliárdokat kellene önmagukban mérni, hanem azt, hogy a betegek valóban jobb állapotba kerülnek-e, rövidebb ideig várnak-e, kevesebb-e az elkerülhető halálozás, és nő-e az egészségben eltöltött életévek száma
– hangsúlyozta Hegedűs Zsolt miniszterjelölt a Parlament Egészségügyi Bizottsági meghallgatásán. Szerint a magyar egészségügy „nagyon beteg”, és a válság lényege nem pusztán finanszírozási, hanem bizalmi, szerkezeti és irányítási természetű. Úgy fogalmazott: az emberek egyre kevésbé érzik, hogy az állam megfelelően gondoskodik róluk betegség esetén, a rendszer pedig kettészakadt. Aki tud fizetni, sokszor gyorsabban jut ellátáshoz, aki nem, az vár, bolyong, vagy lemond a gyógyulás reményéről.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: ha Magyarország ezen a téren elérte volna a fejlett nyugat-európai országok átlagát, 2018 és 2022 között 155 ezerrel kevesebb 75 év alatti ember halt volna meg. Szerinte ez nem statisztikai adat, hanem elveszett szülők, nagyszülők, gyerekek története, amelyek jelentős része jobb prevencióval, szűréssel, korábbi diagnózissal és jobb hozzáféréssel megelőzhető lett volna.
A miniszterjelölt az egészségügy egyik alapvető fordulataként a nyilvánosságot nevezte meg. Azt ígérte,
havonta közzéteszik az intézményi minőségi és betegelégedettségi mutatókat, beleértve a kórházi fertőzéseket és a nemkívánatos eseményeket is.
Szerinte a nyilvánosság célja nem a megszégyenítés, hanem a tanulás, a minőségjavítás és a bizalomépítés. Úgy fogalmazott: „a nyilvánosság nem az egészségügy ellensége, hanem a bizalom alapfeltétele”, az őszinteség pedig nem korlátozás, hanem kötelesség lenne.
A tervek között szerepel egy független egészségügyi minőségellenőrzési hatóság létrehozása is, amely az intézmények szakmai ellenőrzését, minőségi mutatóik értékelését és közérthető nyilvánosságra hozatalát végezné. Emellett létrehoznák a Magyar Klinikai Kiválósági és Irányelvi Központot is, a brit NICE mintájára.
A finanszírozásban Hegedűs Zsolt szerint nem elég több pénzt adni a rendszernek: a forráselosztást is át kell alakítani. A NEAK-ot megerősítenék, és Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá neveznék át. Feladata nem pusztán a számlák kifizetése lenne, hanem az, hogy szolgáltatásvásárlóként hozzáférést, minőséget, betegbiztonságot és egészségnyereséget vásároljon közpénzből. Az új modell alapja az értékalapú finanszírozás lenne: nem azt néznék csak, mennyibe kerül egy beavatkozás, hanem azt is, milyen egészségi nyereséget hoz a betegnek.
A miniszterjelölt az alapellátást a fordulat egyik kulcsterületének nevezte. Szerinte a háziorvosi rendszer nem lassú hanyatlásban van, hanem a strukturális összeomlás szélén. Önálló alapellátási és módszertani intézetet hoznának létre, megerősítenék a praxisteameket, és 164 integrált területi egészségügyi-szociális centrumot alakítanának ki. Külön államtitkárság felelne az alapellátásért, egy másik a népegészségügyért, emellett járó- és fekvőbeteg-ellátási, valamint digitális egészségügyi államtitkárság is működne.
Bejelentette, hogy újraszabályozza az állami és magánellátás viszonyát.
Szerinte egy állami kórházban működő fizetős ellátás nem használhatja átláthatatlanul ugyanazokat a közpénzből fenntartott kapacitásokat, amelyekre a közfinanszírozott betegek várólistán várnak. Ezt etikai, igazságossági és kapacitásvédelmi szempontból is felülvizsgálnák. A szakember-hiányra ösztöndíjprogramokkal, bérrendezéssel, lakhatási és mobilitási támogatással reagálnának. Hegedűs visszaadná az orvosi kamara jogosítványait és kötelező tagságát is, valamint modern etikai szabályokat és közösségimédia-iránymutatást ígért az egészségügyi dolgozók számára.
Egyre többen választják a magánegészségügyi szolgáltatásokat Magyarországon, miközben az Orbán-kormány az egészségügyre legkevesebbet költő államok között van az EU-banElkészült a felmérés, három és félszer annyi magyar tartja jobbnak a magánorvosokat, mint az államiakatA miniszterjelölt azt mondta: nem gyors csodát ígér, hanem más szemléletet, mérhető célokat, szakmai partnerséget, átláthatóságot és következetes végrehajtást. A program lényege szerinte az, hogy az egészségügyet ne költségvetési teherként, hanem a magyar emberek életébe és biztonságába történő befektetésként kezeljék.
Az egészségügyi bizottság reggel 8 órakor hallgatta meg Hegedűs Zsolt szakminiszter-jelöltet. Az elvben 9 tagú bizottságból teljes jogú tagként nyolcan vettek részt az ülésen, Takács Péter leköszönő államtitkár tanácskozási joggal hallgathatta meg a miniszter-jelöltet. Ám amint megalakul a kormány, és azzal megszűnik Takács Pétre kormányzati munkája és így a parlament időzített döntése szerint csatlakozhat a parlament szombaton megalakul egészségügyi bizottságához a kilencedik tagként.
Öt államtitkárság, öt név
Alapellátásért felelős államtitkár Porpáczy Krisztina, a több mint húszéves tapasztalattal rendelkező háziorvos lesz, aki a gyermek- és felnőttellátás mellett aktívan részt vesz az alapellátás fejlesztésében, prevenciós programokban és közösségi egészségügyi kezdeményezésekben. Pályafutása során egyéni praxist vezetett, ügyeleti rendszert szervezett, valamint érdekképviseleti és vezetői szerepeket töltött be a Magyar Orvosi Kamarában. Célja, hogy szakmai tudásával és elkötelezettségével hozzájáruljon az alapellátás fenntartható fejlődéséhez és a lakosság egészségének javításához.
Politikai államtitkári tisztséget Svéd Tamás kapja, aki aneszteziológus és intenzív terápiás orvos, de pszichoterapeuta végzettsége is van. Tagja volt az 1001 orvos hálapénz nélkül és Újratervezés csoportnak csoportnak, itt tűnt fel a közéletben annak idején Hegedűs Zsolt a leendő egészségügyi miniszter is. A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének tagjaként része volt a paraszolvencia törvényen kívülre helyezésében. A MOK főtitkáraként gyakran beszél az egészségügy strukturális problémáiról. Azt, hogy milyen posztot szán neki Hegedűs Zsolt, illetve a Tisza Párt még nem tudni
Közigazgatási államtitkár Ilku Lívia gyógyszerész és jogász, egészségjogi szakember. A korábbi Országos Gyógyszerészeti Intézet jogi főigazgató-helyettese, az egészségügyi tárca jogi főosztályának munkatársa, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos SZ igazgatója, HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportvezetője, MGYK felügyelőbizottsági tag és Országos Etikai Bizottság elnöke.
A népegészségügyért felelős államtitkár Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár orvos, epidemiológus, a hazai népegészségügy és egészségpolitika egyik meghatározó szakértője, főként alkalmazott népegészségügyi kutatásokkal foglalkozik. A Semmelweis Egyetemen az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, az MTA doktora, egyetemi tanár.
Bár Hegedűs Zsolt a digitalizációért felelős államtitkárt nem nevezte meg, a meghallgatáson a szakmai csapatában ült Buga László, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet orvosigazgató-helyettese. Bejelentette: az Országos Kórházi Főigazgatóságot is átalakítják, hogy el tudja végezni az összes fenntartói feladatot, így visszavehesse a KEF-től a beszerzési és működtetési teendőket is. E hivatalt a Norvégiából hazatérő Tótth Árpád vezetheti. Ő tizenöt évig dolgozott mentőorvosként is majd kórházigazgatói és országos szakmai szerepeket vállalt. 2008 és 2013 között a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója volt, ahol a kórház pénzügyi stabilizálásán és fejlesztésén dolgozott, jelenleg Norvégiában a Helse Nord RHF regionális egészségügyi szervezetben vezetői poszton dolgozik.
