Magyarországon a magánegészségügyi ellátást egyre többen veszik igénybe – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. az elemzésében, amelyet az economx ismertet.
Azt írják, 2022-ben egy főre vetítve Magyarország a negyedik legkevesebbet költötte az EU-ban az egészségügyre vásárlóerőparitáson mérve; csak Bulgária, Románia és Horvátország volt mögöttünk.
2023-ban az eddig rendelkezésre álló 18 ország adatai alapján Magyarország az uniós rangsor végén helyezkedett el, a többi hiányzó ország közül valószínűleg csak Románia lesz mögöttünk, vagyis ebben az évben a második legkevesebbet költöttük egészségügyre az uniós tagországok közül.
2024-ben az összes egészségügyi kiadás 27 százalékát a lakosság közvetlenül, a saját zsebéből fizette. Ezzel az unión belül a hetedik, nyolcadik legmagasabb arányt értük el.
Emellett önkéntes egészségpénztárakon vagy egészségbiztosításon keresztül a lakosság további 3 százaléka finanszírozta az egészségügyet. Így az egészségügyi kiadások 30 százalékát a lakosság állta.
Öt éve felújított kórházi részleggel dicsekedett el pár napja a kormányA saját zsebből finanszírozott egészségügyi kiadásokat az elkölthető bruttó jövedelem százalékában vizsgálva a 12. helyen állunk az uniós rangsorban. Ez kedvezőbb, hiszen az elkölthető jövedelmünk kisebb hányadát fordítjuk egészségügyi kiadásokra, mint sok más tagország, ám a V4-ek közül így is az elsők vagyunk. 2023-ban a magyar lakosság bruttó jövedelmének 2,3 százalékát költötte egészségügyre, ami a nettó jövedelemhez képest – a portál számításai szerint – 2,8 százalék.
Korábban még ennél is többet kellett költenünk: 2013-ban még 3 százalékon állt a mutató. Ez a trend az elkölthető jövedelem növekedésével magyarázható, mivel a magánegészségügyi kiadások csak kis mértékben (5 százalékkal) csökkentek 2021–2023 között.
Alapítványi hozzájárulást és napidíjat is elkérhetnek a Péterfy Sándor Utcai Kórház egyik osztályán a betegektől2022-ben Magyarországon az állami kiadások a teljes egészségügyi ráfordítás 73 százalékát tették ki, ami az uniós országok között az alsó harmadba sorolta az országot, a V4-ek közül pedig ez volt a legalacsonyabb arány. 2022-ben a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó állami egészségügyi kiadás Magyarországon az uniós országok között az öt legalacsonyabb közé került, a V4-ek körében a legalacsonyabb volt. GDP arányosan 6,5 százalékot fordítunk erre a célra 2024-ben (míg 2010-ben még 7,5 százalékot).
A GKI szerint
Magyarországon a teljes egészségügyi kiadásokon belül a lakosság közvetlen hozzájárulása az uniós átlagnál magasabb, míg az állami ráfordítások uniós szinten alacsonyak.
Vagyis a háztartásoknak kiemelt szerepük van az ellátás finanszírozásában: az állami egészségügyi rendszeren felüli többletköltségeket főként közvetlenül, kis részben pedig egészségpénztárakon és biztosításokon keresztül fedezik.
Régiós összehasonlításban a jövedelemhez mért lakossági teher szintén jelentős, ugyanakkor 2020 és 2023 között mérséklődött, mivel a jövedelmek növekedésével a kiadások aránya csökkent. A jövőben elsősorban az állami és a magánforrások közötti egyensúly alakulása befolyásolhatja a szektor fenntarthatóságát és fejlődési lehetőségeit – írja elemzésében a GKI.
Elkészült a felmérés, vasárnap is mennének MR-re a magyar betegek, de nem kérnek a pénzért előzésből Reagált az Országos Kórházi Főigazgatóság: egyetlen hely kivételével október elsejétől mindenütt átveszi az állam a CT/MR vizsgálatok előjegyzésétHiányzik a karmester a CT- és MR-gépek november elsején záruló államosításából, ez pedig megakaszthatja a betegellátást is Hálapénz helyett várakozás – A magánszférában pótolják kiesett jövedelmüket az orvosok, ezért sincs elég szakember az állami rendszerben