Bóna Szabolcs: A cél az, hogy ne csak a családi öröklés útján lehessen valaki gazda

Az új magyar földtörvényt széles körű társadalmi vitára bocsátják, mert a jövőben nem születhetnek fontos döntések a szakma és az érintettek megkérdezése nélkül. A fő célkitűzés változatlan, vagyis a magyar termőföldet meg kell védeni a külföldi tőke térnyerésétől, és kizárólag hazai kézben kell tartani - hangsúlyozta az Országyűlés Agrár és Élelmiszergazdasági Bizottsága előtti hétfői meghallgatásán Bóna Szabolcs, a Tisza Párt agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszteri jelöltje. Élesen bírálta az eddigi gyakorlatot, ahol egyéni módosításokkal írták felül a fontos jogszabályokat. Ehelyett átlátható viszonyokat ígért, ahol a földhöz jutás nem kiváltság, hanem lehetőség a tenni akarók számára. Külön kiemelte a fiatal gazdák helyzetét. Szerinte a jelenlegi rendszer túl zárt és tőkeigényes a pályakezdőknek. A cél az, hogy ne csak a családi öröklés útján lehessen valaki gazda, hanem az új belépők is segítséget kapjanak az elinduláshoz, hiszen a generációváltás elmaradása a magyar vidék elnéptelenedéséhez vezethet.

Egyetértett a bizottság elnökével, Kovács Petra Judittal abban, hogy a jövőben a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart nem lehet különválasztani, egyetlen egységként, egy rendszerben kell kezelni. Bóna Szabolcs ezzel kapcsolatban kifejtette: a magyar agrárium nem maradhat csupán alapanyaggyártó. Jelenleg túl sok feldolgozatlan termény hagyja el az országot, miközben a polcokon külföldi késztermékeket látunk. Ezen változtatni kell, s itthon kell megteremteni azt a tudást és technológiát, amellyel a magyar búzából, húsból és tejből magas minőségű, kész élelmiszer készül. Az ellátási láncok lerövidítése központi eleme ennek az elképzelésnek. A „termelőtől az asztalig” elv azt jelenti, hogy a magyar emberek közvetlenül a hazai gazdáktól juthassanak friss áruhoz, és a közétkeztetésben is domináljanak a hazai alapanyagok. Ez nemcsak a minőséget javítja, hanem a magyar gazdák megélhetését is biztosítja.

Be kell ismerni, hogy a régi módszerek már nem működnek. A talajok szerkezete leromlott, és bizonyos növények, például a kukorica termesztése az ország jelentős részén már nem biztonságos a hőség és a vízhiány miatt. Bóna nem kényszeríteni akarja a gazdákat, hanem oktatással és példamutatással segíteni őket abban, hogy a saját földjük adottságaihoz mérten termesszenek olyan növényeket, amelyek eltartják a családjukat. A vízvisszatartás és a talaj megóvása nem választás, hanem a túlélés záloga.

A meghallgatáson szó esett az Agrárkamara jövőjéről is, amelyet Bóna Szabolcs szerint valódi, segítő szervezetté kell alakítani. Kijelentette, hogy a kamara jelenleg politikai eszközként működik, de a jövőben szolgáltatást kell nyújtania a gazdáknak, például falugazdászokon keresztül, akik valódi szakmai támogatást adnak. Kérdésre válaszolva a piacvédelem terén a magyar méz példáját hozta fel. Kifejtette, tarthatatlan, hogy a kiváló minőségű hazai méz piacait elvegye a bizonytalan eredetű, olcsó külföldi import. Határozott fellépést ígért a silány áruk ellen, hogy a magyar termelők újra versenyképesek lehessenek. Az ülést követően a bizottság két tartózkodás mellett ellenszavazat nélkül alkalmasnak találta Bóna Szabolcsot a tárca vezetésére.