gazdaságpolitika;meghallgatás;energiapolitika;rezsicsökkentés;árrésstop;Kapitány István;benzinárstop;

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én.

Kapitány István nem akart világosan válaszolni az üzemanyagárstopról szóló kérdésekre, de megszavazták miniszternek

Maradnak a különadók, az árrésstop a boltokban, az üzemanyagárstop sorsáról viszont nem volt hajlandó beszélni Kapitány István leendő gazdasági miniszter a kinevezése előtti meghallgatáson.

Támogatta a parlament gazdasági bizottsága Kapitány István kinevezését leendő gazdasági és energetikai miniszternek. A támogatás formalitás a Tisza kétharmadának birtokában, egyetlen említésre méltó körülmény, hogy három jelenlévő fideszes képviselő nem nemmel, hanem tartózkodással szavazott, ami a parlamenti szokásjog szerint az udvarias nemnek tekinthető. Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Facebook-posztban jelezte, lesznek tárcavezetők, akiket megszavaznak, aki esetében tartózkodnak és olyaniok is, akinek a kinevezését nem szavazzák meg.

A Tisza-kormány első teendője a leltárkészítés és ezzel együtt az uniós pénzek megszerzése lesz – mondta Kapitány István a testület előtt. A leendő miniszter szerint a gazdasági növekedés beindításának kulcsa a befektetői és lakossági bizalom helyreállítása lesz. Ennek már vannak jelei, ez látható a forint erősödésén, az államadósságot terhelő hozamfelárak csökkentésén. De ezen az úton még tovább kell menni. A cél, hogy a rögtönzésre, korrupcióra épülő gazdaságpolitikai döntések helyét átlátható működés váltsa fel. A kiszámítható szabályokat, a tisztességes versenyt vissza kell hozni – szögezte le.

A magyar gazdaság kivérzett, az elmúlt négy évben stagnált a növekedés, miközben a környező országokban nőtt a GDP. A beruházások pedig 2022 óta 20 százalékkal csökkentek. Az elmúlt négy év gazdaságpolitikájában sokszor politikai érdekek vezérelték a döntéseket, pedig a gazdaságpolitikát a lakosság érdekében kell vezetni – fogalmazott a miniszterjelölt.

Ami az uniós pénzeket illeti, a tárgyalások most is folynak, a határidő szoros, hiszen a Covid utáni helyreállítási pénzeket (RRF) augusztus 31-ig le kell hívni, azt követően ez a pénz elveszik Magyarország számára. Amíg nem tisztázódnak a részletek, addig marad a gazdasági status quo: egyelőre maradnak a különadók, a kiskereskedelmi  árrésstop.Utóbbi kivezetése Kapitány István szerint nem időszerű, de az üzemanyagárstopról a miniszterjelölt többszöri újságírói kérdésre sem volt hajlandó nyilatkozni. Mint ismert, a piacinál 80–100 forinttal alacsonyabb üzemanyagárak miatt megnőtt a fogyasztás, a stratégiai készletek fogynak, a korlátozás veszteséget okoz a forgalmazóknak – ezen a téren az új kormánynak lépnie kell .

Középtávon nem az erőltetett beruházásösztönzésre épülő gazdaságpolitikát vinné a kormány, hanem a jelenleginél egy sokkal innovatívabb gazdaságot szeretne építeni Kapitány, ennek részeként az innovációs támogatásokat legalább a másfélszeresére növelik. Cél, hogy Magyarország a régió egyik startupközpontja legyen, ennek érdekében alakítanák át a beruházási és képzési támogatásokat. Nem zebrákra, hanem unikornisokra van szükségünk – mondta Kapitány. Vagyis olyan startupok születését szeretnék támogatni, amelyek piaci értéke eléri vagy meghaladja az egymilliárd dollárt (300 milliárd forintot) – ez a szint, amit nemzetközi szinten a startupok világában sikernek tekintenek.

A Tisza-kormány továbbra is várja a külföldi működő tőkét, de az eddigi összeszerelő üzemként működő, alacsony hozzáadott értékű cégekkel szemben azokat a beruházásokat részesíti előnyben, amelyek technológiai fejlesztést hoznak, tisztességes bért fizetnek, magyar beszállítókat vonzanak be a termelési láncba, és nem utolsósorban betartják a környezetvédelmi előírásokat. Az európai piac meghatározó megmarad, de nyitott gazdaságról lévén szó, a világ minden tájáról várunk beruházásokat – ha megfelelnek az elvárásoknak – mondta a leendő miniszter.

Az energiapolitikában a korábbiakhoz hasonlóan a több lábon állást hangsúlyozta a miniszter. Mind a beszerzési forrásokat, mind az energiamixet tekintve. A megújulókon belül megszűnhet a szélerőművek művi állami üldözése, a részarányuk nőni fog. A Tisza-kormány elkötelezett a nukleáris energia mellett is, elsősorban a jelenlegi négy paksi blokk üzemidő-hosszabbítását támogatják. Paks 2 két új blokkja kapcsán a pénzügyi és a kivitelezési szerződéseket akarják megismerni, további döntés csak ezt követően születhet. A fosszilis energiahordozók terén a több lábon állás a lényeg, ez mind a földgáz-, mind a kőolajimport esetén adott, és élni kell vele.

Az energiaszegénység 800 ezer háztartást érint, ezek jelentős része tűzifával fűt. Ezért a kormány elkötelezett a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése mellett. Emellett a rezsicsökkentés kiterjesztését ígérte Kapitány – szociális alapon – a földgáz és a lakossági áram esetében. A legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ezért folytatódnak, illetve felgyorsulnak a lakossági energetikai beruházások, a cél az, hogy 10 éven belül a hazai háztartások negyede átessen energetikai felújításon. Kérdésre a miniszter elmondta, hogy a kormánynak nincsenek tervei a Mol Nyrt.-vel, hiszen az egy nyitott tőzsdei cég, amelyben a magyar államnak csak kisebbségi tulajdona van. A Mol a régió meghatározó energetikai cége, már most is jó együttműködés alakult ki a cég menedzsmentjével – mondta Kapitány István.

Igencsak figyelemre méltó megállapodások vannak a Szerencsejáték Zrt. múlt év végén kötött üzleti szerződései között. Az állami vállalat szerint minden a hatályos jogszabályok szerint történt, az elszámolás üzleti titok.