Több kötelezettségszegési eljárást és pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, nem tűri az üzemanyagárstopot és az embercsempészek szabadon engedését sem

Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást, illetve pert indított szerdán Magyarország ellen. A testület felszólította a magyar kormányt, hogy a benzinárstop esetében szüntesse meg azt a diszkriminációt, amelyik a nem magyar EU-s polgárokat sújtja, literenként 595 forintért benzint, illetve 615 forintért gázolajat ugyanis csak magyar rendszámú autóval és forgalmival lehet. Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy ha a üzemanyagárstop csak a magyarokra vonatkozik, az sérti az egységes piaccal, az áruk szabad áramlásával kapcsolatos uniós alapelveket és szabályokat.

Mint ismert, a magyar kormány 2026. március 9-én vezetett be úgynevezett védett árat a benzinkutakon a magyar magánszemélyek és cégek számára, így mind a dízel, mind a benzin esetében piaci árnál olcsóbban lehet tankolni. Az intézkedés hamarosan ellátási zavarokat okozhat, az alacsony árak miatt megszűnt a késztermékbehozatal, míg az olcsó magyarországi készletek heteken belül elfogynak – így a hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormánynak a kérdésben döntenie kell.

Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy a üzemanyagárstop csak a magyarokra vonatkozik, ami pedig sérti az egységes piaccal, az áruk szabad áramlásával kapcsolatos uniós alapelveket és szabályokat.

Az Európai Bizottság korábban már többször figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy a kiskereskedelmi láncokra kivetett akár 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó is sérti az uniós jogokat. A távozó kabinet az ígérete ellenére nem vezette ki a jogellenes adókat, ezért most az Európai Bizottság pert indít az ügyben Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. A testület ebben az esetben is azt kifogásolja, hogy a külföldi nagy árbevételű cégeknek magas akár 4,5 százalékos adót kell fizetni a nettó árbevétel után, addig azt a magyar láncok akár nulla százalékos adóval is megúszhatják, ami sérti az egyenlő elbírálás elvét. A kiskereskedelmi adót az alakuló Tisza-kormány is szeretné idővel kivezetni – erről korábban Kármán András leendő pénzügyminiszter nyilatkozott a Népszavának. A közeljövőben napirendre kerül a bolti árrésstop kivezetése is – várhatóan a két kérdést a kormány össze fogja kötni, megakadályozandó, hogy a kiskereskedelmi árrésstopok kivezetése jelentős áremelkedéshez vezessen, cserébe viszont ígérhetik az adó kivezetését. 

Ezen túl az Európai Bizottság felszólította Magyarországot az hozza összhangba nemzeti jogszabályait az embercsempészet elleni fellépésről szóló EU-s szabályokkal, vagyis a magyar jog ne tegye lehetővé azoknak az embercsempészeknek a szabadon engedését, akiket csak kiutasítanak, ha beismerő vallomást tesznek arról, hogy bűnt követtek el, valamint vállalják, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarország területét. Kifogásolja a testület azt is, hogy Magyarország  nem jelentette be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló irányelvet, vagyis hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya.Magyarországnak nem sikerült helyesen átültetnie az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályokat sem, de a testület nehezményezi az EU-n belüli választottbírósági eljárások tilalmának megsértését is.

Magyar Péter szerdán indult brüsszeli útra, Uirsula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével fog tárgyalni az Orbán-kormány politikája miatt befagyasztott EU-s források felszabadításáról.