Eljött a kereskedelem új korszaka, Magyarországon meglepő fejlesztések akadnak

A kereskedelmi szektorban a jelenleg tapasztalható felhasználási formákkal szembe menve jelent meg egy mesterséges intelligencia (AI) megoldással az itthon leginkább az önkiszolgáló kasszáiról ismertté vált Laurel Kft. A cég a közelmúltban mutatta be az AIDA (Artificial Intelligence Data Assistant) nevű, egy üzlet működését és üzletmenetét támogató rendszerét, amelynek az európai piacon sem nagyon akad versenytársa. Az AI-modell egy adott bolt adatait, árukészletét és működését megismerve, azokat kiegészítve külső információkkal, élőszavas döntési javaslatokat kínál a működést illetően, s képes támogatni például a boltvezető döntéseit – mondta a Népszavának Bessenyei Attila, a társaság ügyvezetője.

Egy ilyen rendszerrel való megjelenés a szektorban a közelmúlt kutatásai alapján akár meglepőnek mondható. Az Eurostat 2025 végén kiadott felmérése szerint ugyanis a kereskedelmi szektor bár egyre nagyobb arányban használja az AI-t, ám ezen megoldások jelentős része (48 százalék) döntően a marketingre és az értékesítésre fókuszál. Ráadásul óriási területi szakadékok vannak: míg például Dániában és Finnországban a szektorban lévő vállalkozások mintegy 40 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, addig Magyarországon és Romániában ez alig 5 százalék. (Ez is jobbára a nagy, multinacionális társaságokat fedi le.) A magyar adatok tükrében az rajzolódik ki, hogy

Ennek fényében akár ésszerűtlennek is tűnhet, hogy a Laurel éppen ebből a régióból fejlesztve lép piacra egy ilyen megoldással.

Felvetésünkre, hogy ez erős ellentmondásnak tűnik, s akár bajos lehet az AIDA fogadtatása Bessenyei Attila lapunknak kifejtette: cégük mintegy 30 éve a kereskedelem támogatásával, informatikai munkákkal foglalkozik. Pontosan látják a kisebb, például 8-10 bolttal rendelkező cégek problémáit, és ezekre keresték a választ. Hasonló, dinamikusan változó, adatalapú működést biztosító rendszerek a nagy multiknál már jó ideje működnek, de azok a kicsik számára elérhetetlenek. Azok ugyanis akár 400-500 milliós befektetést is igényelnének, s egy tetemes, akár 60-70 fős részleget is fent kellene tartani a hatékony működés érdekében. Ezt a lehetőséget akarták elérhetővé tenni a kisebbek számára. Felvetésünkre, hogy ez hogyan lesz számukra elérhető, hiszen a megvásárlása ennek is tetemes összeg lenne, úgy reagált: a nyelvi AI-modellekhez hasonlóan bérleti díjban gondolkodnak. Hozzátette: jól átgondolt stratégiájuk volt, nem vakon léptek, amit az is jelez, hogy a közelmúltban Németországban, Európa egyik legnagyobb szakkiállításán is bemutatták az AIDA-t, és már most hatalmas érdeklődést tapasztaltak.

Az Eurostat említett kutatásának számaira visszatérve: az adatokból kiderül, hogy jelentős eltérés húzódik az eladói és a vevői oldal MI-használata között. Az Eurostat ugyanis rámutat, hogy ezen a területen a fogyasztók körében robbanásszerű változás tapasztalható. Az uniós lakosság csaknem pontosan harmada (32,7 százalék) már napi szinten használ generatív AI-t információszerzésre és vásárlás előkészítésére, netán támogatására és a döntéshozatal megerősítésére. Különösen a 16–24 év közötti korosztály aktív, ahol ez az arány már eléri a 64 százalékot, ami viszont már alapjaiban írja át a kereskedelmi csatornák stratégiáját.

Olyannyira, hogy éppen erre hívja fel a figyelmet a világ egyik legnagyobb stratégiai tanácsadó cégének, a McKinsey-nek a közelmúltban ismertetett kutatása is. Úgy vélik a hagyományos e-kereskedelem – amikor keresőkben nézünk utána termékeknek és magunk gyűjtjük az információt – szinte már a múlt, s ezt felváltja az úgynevezett "ügynök-alapú kereskedelem", amikor AI-ügynökök segítségével és használatával hoz döntést a vásárló. A cég még az Eurostat számainál is nagyobb arányt közölt, szerintük az európai vásárlók 38 százaléka már most is AI-asszisztenseket (ügynököket) használ a termékek felkutatására, összehasonlítására és a végső döntés meghozatalához. A fogyasztók 63 százaléka kifejezetten a márkák és árak gyors összevetésére alkalmazza ezeket az eszközöket. Rámutatnak: a váltás kényszerhelyzetbe hozza a kereskedelmi cégeket, mert nemcsak az emberek, hanem az AI-algoritmusok figyelméért is meg kell küzdeniük. Ez pedig azt jelenti, hogy a kereskedelmi cégeknek és a termékeiknek már nem a hagyományos keresői felületeken, hanem az AI-alapú rendszereken kell láthatóvá válniuk. A McKinsey szerint az eredményes működés érdekében ennek elérése kulcsfontosságú feladat lesz mindenki, így a magyar kereskedők számára is.

A technológiának ára van

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve a mesterséges intelligenciát  – mutat rá a PwC Magyarország vezérigazgató-felmérésének azon szeletéből, amely a hazai kiskereskedelmi szektor vezetőinek véleményét is vizsgálta. Az AI-korszak ugyan még a korai szakaszában tart, ám a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, bár a teljes, vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Ezzel együtt azt lehet mondani – szűrhető le a felmérés eredményéből –, hogy a kiskereskedelmi iparág számos területen a legaktívabb AI-felhasználók között van. A PwC ki is tér rá: az ágazat jóval a teljes minta feletti értékekkel rendelkezik. Így például a keresletgenerálás esetében az alkalmazási arány 33 százalék – vagyis minden harmadik vállalat – már segítségül hívja erre az AI-t, míg a teljes vállalati szektornál ez csupán 18 százalék. A termék- és szolgáltatásfejlesztésnél ezek a mutatók 25, illetve 17 százalékosak.

A számok növelésének útjában, egyelőre az áll, hogy a technológiára fordított összegek még nem hozzák a kívánt pénzügyi eredményeket. A megkérdezettek szerint ugyanis a kiskereskedelemben – számos más terület mellett - is korlátozott az AI-befektetések megtérülése. A válaszadók a költségcsökkenés tekintetében 0–22 százalék közötti sávot említettek, amit el tudtak érni, míg bevételnövekedést mindössze 13 százalékuk tapasztalt.

A felmérés szerint az online értékesítési ág térnyerése folyamatos. Az elmúlt egy évben a vállalatok fele ugyanis növekedést tapasztalt az online csatornákon, így nem meglepően a vezetők 77 százaléka növelte a vásárlói élményre fordított beruházásait. Ennek fényében az sem nevezhető váratlannak, hogy a következő év növekedésének motorjaként leginkább az online értékesítést látják a szektor cégvezetői. A változó fogyasztói elvárások egyértelműen erős nyomást helyeznek a többcsatornás modellre, ami viszont nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai szemlélet is. Az egységes élmény biztosítása a vásárlóval való minden érintkezési ponton kulcsfontosságú a vásárlói lojalitás szempontjából – hangsúlyozta Madar Norbert, a PwC Magyarország e-kereskedelmi részlegének vezetője. Hozzátette: a visszatérő vásárlói bázis építéséhez egyértelműen a többcsatornás jelenlétre és az egységes vásárlói élmény nyújtására kell hangsúlyt fektetni. A fogyasztók elvárják, hogy az online és offline csatornák között zökkenőmentes legyen az átjárás: az árak, a készletinformációk és a promóciók egyaránt elérhetők legyenek. Azok a kereskedők, akik képesek integrálni a digitális és fizikai élményt, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert – tette hozzá.

A világgazdaság kilátásaival kapcsolatban egyébként a kiskereskedelmi szektor magyarországi vezetői kifejezetten derűlátóak, miután az ágazat döntéshozóinak háromnegyede (75 százalék) gyorsulásra számít, ami a magyar üzleti átlagot (71 százalék) és a globális szinten mért 61 százalékos mutatót is meghaladja. A itthhoni gazdasági környezet megítélésében viszont már jóval visszafogottabbak: mindössze 42 százalék vár élénkülést, szemben a magyar átlag 53 százalékával. A 12 hónapos távon remélt bevételi növekedést tekintve 33 százalék optimista, ami valamennyivel magasabb, mint a teljes hazai minta (31 százalék). Ha messzebbre tekintünk, a derűlátásuk már szinte napra tett jégként olvad, hiszen a következő három évet vizsgálva mindössze a kereskedelmi cégek negyede bizakodó. Ehhez képest az sem mondható meglepőnek, hogy az ágazati cégvezetők alig harmada tervez létszámbővítést.

Ezen a ponton a kutatásból az is kiderül - ehhez hozzá kell tenni, hogy a felmérés a választások előtt készült -, hogy a döntéshozók a magyarországon szabályozási kitettséget tekintik a legnagyobb fenyegetésnek. A felmérésben részt vevők több mint kétharmada (67 százaléka) így vélekedik, amihez a PwC hozzáteszi: ez a teljes felmérés egyik legmagasabb értéke. Szintén kiemelkedő az inflációtól és a makrogazdasági volatilitástól tartók aránya (58-58 százalék).