A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, novemberre vonatkozó adatai szerint a kiskereskedelem forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt csupán 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az előző hónaphoz képest pedig lényegében csak stagnálásról lehet beszélni, hiszen októberhez képest mindössze 0,1 százalék volt a változás. Mindez karácsony felé közeledve igencsak szerény teljesítmény.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a szektor növekedési üteme ezúttal sem tudott a reálkeresetek nyomába érni, ami azt bizonyítja, hogy a várt növekedési és jóléti fordulat még mindig várat magára. A kiskereskedelem forgalmának volumene a január és november közötti időszakban egyébként 2,8 százalékkal emelkedett, amely valóban meg sem közelíti a bruttó átlagkereset – a január és október között regisztrált – 9,1 százalékos, illetve a nettó keresetek 9,3 százalékos növekedését.
A számok kapcsán Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is megjegyezte, hogy a naptárhatással igazított adatok némileg elmaradnak az általuk várttól. Ami a részletes bontást illeti, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tizenegyedik havi forgalmat – főként a tartós cikkek esetében – az ilyenkor szokásos Black Friday napok is segítették. Ezt figyelembe véve talán még kiábrándítóbb a havi összevetésben regisztrált 0,1 százalékos fejlődés.
Látszólag nincsenek nagy problémák, közben sok vállalkozás egyre nehezebben képes megtartani és megfizetni a munkaerőtAz eredmények azért is erősen problémásnak nevezhetők, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium még az elmúlt évre is úgy fordult rá, hogy a gazdasági növekedés egyik pillére a belső kereslet élénkülése lesz. Nagy Márton 2024. decemberében még azon a véleményen volt, hogy „az infláció a múlté, a fogyasztás helyreállt, 2025 a növekedés éve lesz. Az új gazdaságpolitikai akcióterv célja a belső konjunktúra helyreállítása, amivel elérhető a 3-4 százalékos gazdasági növekedés jövőre." Mint tudható, ebből szinte semmi nem lett, és a fogyasztók a mindennapjaikon lecsapódó bizonytalanságot a boltokba is magukkal vitték, így végül láthatóan roppant visszafogott kiskereskedelmi forgalomnövekedés jött össze. A tavasz végére ezen az álláspontján a tárcavezető már sokat finomított, mert májusban már úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon vissza kell állni a beruházásalapú gazdasági növekedésre, a fogyasztásalapú növekedés nem fenntartható. A fogyasztás persze végül fejlődött is az év során, de messze nem olyan ütemben, mint amennyire lehetett volna, sőt, amennyit a gazdaságirányítás szeretett volna.
A jelek szerint ezen a téren a miniszter idén már óvatosabb. Az InfoRádió Aréna című műsorában éppen a hét elején arról beszélt, hogy most úgy tűnik, az idei év még viharosabb lesz. Ahogy fogalmazott: azt senki nem mondta, hogy a végtelenségig lehet a fogyasztásra épülő gazdaságpolitikát csinálni, viszont akkor, amikor a német gazdaság szenved és háború van a szomszédunkban, akkor nemzetközi gazdasági ciklust felerősítő gazdaságpolitikával fel kell pörgetni a fogyasztást, hogy elkerüljük a recessziót. Úgy vélte, a gazdaságot a víz felett kell tartani, hogy a vállalkozók legalább a belső kereslettel legyenek kompenzálva. Így szerinte az idei év első felében még a fogyasztás fogja pörgetni a gazdaságot, azonban 2026 második felében vissza fogunk térni a beruházásvezérelt növekedésre. Az biztosnak látszik, hogy erre, azaz a felpörgő fogyasztásra a gazdasági szereplők, különösen a hazai gyökerű cégek és vállalkozások már nagyon várnak, mert a lapunkhoz eljutó kis- és középvállalkozói vélemények szerint a forgalom olyan szerény, hogy a túlélésért kell küzdeniük.
Magyarország képes felzárkózni, kár, hogy már nem Ausztriához, hanem Lengyelországhoz lehet