Jön a vad osztogatás, az Orbán-kormánynak látszólag már terve sincs a 2026-os választás utánra

Az Orbán-kormány a 2026-os költségvetési törvényt sem tudja betartani, ezért saját hatáskörben megemelte az idei költségvetés hiányát. A fideszes parlament június elején fogadta el az idei büdzsét 4218 milliárdos deficittel, ezt emelték önkényesen 5445 milliárd forintra, vagyis törvényi felhatalmazás nélkül plusz 1227 milliárd forintos hiányt és államadósságot vállat be az Orbán-kormány.

Nagy Márton költségvetési ügyekért is felelős nemzetgazdasági miniszter novemberi bejelentés óta bőven lett volna lehetősége a kabinetnek, hogy új hiánycélját és egy megalapozottabb költségvetést a parlament elé terjesszen, de erre nem került sor, mint ahogy az elmúlt években szinte sosem.

A 2026-os büdzsé azzal számol, hogy idén 4,1 százalékra pörög fel a gazdasági növekedés a tavalyi nulla közeli szintről. Ezt ma már a kormány sem gondolja komolyan, hisz december végén nyilvánosságra hozott prognózisában 3,1 százalékra vették vissza az idei várható növekedést. Ez még mindig nagyon távol áll a realitásoktól, amit jól mutat, hogy a független piaci elemzők 2026-ra 2-2,4 százalékos sávba várják a növekedést. Jól látható, hogy a választások után az idei költségvetést újra kell gombolni, hiszen a hiány még a bejelentettnél is magasabb lesz az alacsonyabb növekedés, valamint adóbevételek és a büdzsébe be sem tervezett kiadások miatt. Ilyen például az Otthon Start Program, amelyek kiadásaival nem számolt a kormány, de nincs fedezet a 14. havi (valójában egyheti) nyugdíj bevezetésének sem – ezeket a tételeket egyébként Nagy Márton sorolta. Ezért is emelték meg a hiánycéljukat.

A választás után – bárki nyeri is a megméretést –, minden bizonnyal nagy költségvetési kiigazításokra lesz szükség, s ezzel minden független pénzügyi és gazdasági elemző egyetért. A Fidesz tervei nem ismertek. Ha nyerne, vélhetően – 2022-höz hasonlóan – a választások után jelentené be megszorító csomagot. (2022-ben a választások után 1500 milliárd forint értékben döntöttek adóemelésekről, kiadások befagyasztásáról, csökkentéséről, addig hallgattak a terveikről.

Ezzel szemben a Tisza  Pártnak kész forgatókönyve van arra, hogy hatalomra kerülése esetén mely döntéseket kell beterjeszteni az első, illetve második kormányülésre – ezt már Magyar Péter mondta a párt hétfői sajtótájékoztatóján. A párt elnöke a várható költségvetési intézkedések között elsőként említette a kormánypropaganda finanszírozásának, valamint a túlárazott, a NER-es „haverokat” támogató beruházások leállítását, ezekkel nagy sok pénzt vissza lehet tartani – tette hozzá. Nem megszorításokra, nem adóemelésekre van szükség, hanem felelős költségvetési gazdálkodásra, és akkor ki lehet gazdálkodni a választási ígéreteket, vagyis a személyi jövedelemadózásban az adójóváírás bevezetését az átlag alatti jövedelmeknél, vagy a legkisebb nyugdíjak emelését – mondta Magyar Péter. Az elnök ugyanakkor utalt arra, hogy jelentős bevételeket remélnek a vagyonadó bevezetésétől, amit már az egymilliárd forint feletti vagyonokra is kivetnének.

Kármán András, a az ellenzéki párt gazdaságpolitikai tanácsadója ennél is konkrétabb intézkedéseket ígért a TISZA-kormány első száz napjára. A három legfontosabb intézkedés közül első helyen említette az uniós támogatások azonnali hazahozatalát, a folyamat elindítását, amelyből a párt szerint már 2026-ban lehetnek konkrét folyósítások. Kiemelt cél lesz az adó- és nyugdíjprogram megvalósítása, ezek jogszabályba öntése az első száz nap alatt. Kármán András a harmadik helyen említett 2026-os költségvetés felülvizsgálat és a valós gazdasági folyamatok mentén való áttervezését. A tervek szerint – ha hatalomra kerülnek –, a száz napos időszak, tehát 2026 nyarának végére a parlament elé kerülhet a költségvetés módosítása, amely már tartalmazni fogja az első száz nap intézkedéseink költségvetési hatásait. Ez lesz majd az alapja az ősszel benyújtandó 2027-es költségvetésnek, amely így már megbízhatóbb számokra épülhet - mondta. Magyar Péter ezt azzal egészítette ki, hogy a TISZA-kormány – ha nyernek –, szakít a korai költségvetés gyakorlatával, visszatérnék az őszi beterjesztéshez, aminek azért van jelentősége, mert az elmúlt évek sorozatos költségvetési fiaskóinak egyik oka épp a büdzsé korai elfogadása volt.