Annak nyomán, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonta Venezuelát, csökkenhetnek a világpiaci energiaárak, ami Magyarország számára jó hír – közölte tegnapi, évi egyszeri, nyílt hazai sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Levezetése szerint az Egyesült Államok és Venezuela a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrzi, ez pedig már alkalmas a termék világpiaci árának befolyásolására és Trump célja az energiaárak csökkentése. A kormányfő elemzése azért kissé meglepő, mert szombaton, röviddel azután, hogy az USA fegyveres erői a dél-amerikai állam fővárosából, Caracasból elrabolták Nicolás Maduro kábítószerügyekkel vádolt elnököt, a megszokott háborús retorika jegyében még azt tette közzé Facebook-oldalán, miszerint „a mai napon szintén egyeztettünk a magyar energiaszektor legfontosabb szereplőivel, hogy a venezuelai krízis árfelhajtó hatásait Magyarországon ki tudjuk védeni; a magyar kormány munkában.”
Egyébként a szakmai előrejelzések mellett az Európában irányadó, Brent típusú olajár tegnapi alakulása is a kormányfő sajtótájékoztatós személyiségét látszottak alátámasztani: az öt éves mélypontja közelében álló kurzus a hétfői nyitás után még tovább esett, a lapzártánkkor meginduló drágulással együtt pedig átlagban leginkább változatlanságot mutatott.
Azt, hogy Magyarország miként használná ki az energiaárak reménybeli csökkenését, Orbán Viktor nem fejtette ki részletesen, így nem kizárt, hogy a propagandaelvárásokhoz híven, az elmúlt három év szokásainak megfelelően, a kormányfő csökkenő nemzetközi energiaárak közepette is visszatérően úgymond „folyamatosan emelkedő”, illetve „az égben lévő” energiaárakból vezessen le erősen vitatott téziseket. Szakértők szerint egy nemzetközi energiaár csökkenés megfelelő gazdasági környezetet teremthetne arra, hogy az Orbán-kormány és a Mol a várható uniós szabálynak megfelelve 2027 végéig az oroszok helyett más olaj- és gázszállítókat találjon. Egy ilyen váltás esetleges, független szakértők szerint a kormány által hivatkozott Századvég-tanulmány következtetéseinél nagyságrenddel, illetve sok százmilliárddal alacsonyabb többletköltsége egy általános nemzetközi árcsökkenésben akár fel is oldódhatna. E helyzetkihasználásra ugyanakkor a kabinet aligha hajlik: Orbán Viktor már felvezetőjében éles hangon bírálta az orosz energiahordozó-behozatal 2026-2027-től tervezett összuniós – tehát Magyarországra is vonatkozó – tilalmát. Ez ellen, mint megerősítette, az EU bíróságához fordulnak. Emellett állítólagos energiaáremelő hatásuk miatt bírálta az – általa kócerájnak nevezett – Brüsszel környezetvédelmi célú tőzsdéit is. Az ukrajnai agresszorral folytatott és rendíthetetlen politikai csatározásai révén megvédett üzletelést változatlanul „a konnektivitás filozófiájához” sorolta. Azt a korábbi orosz felvetést, miszerint Vlagyimir Putyin februárban részt venne a Paks 2-es építkezés kezdetét jelképező ünnepségen, a Reuters kérdésére cáfolta, mondván, november végi, moszkvai találkozójuk óta új, személyes találkozót igénylő kérdések nem merültek fel. Szerinte a tervezett atomerőművet 2032-ben adnák át; az energiaárak kapcsán „addig kell kihúznunk”, utána pedig „minden megváltozik”.
Az Erste hosszabb távon vár csökkenést
A 90-es évek végén még a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) összkihozatalának 12 százalékát, 3,5 millió hordót képviselő Venezuela termelése az elmúlt évtizedek szankciói miatt mára 1 millió, az OPEC-adat 3 százaléka alá esett - írja tegnapi elemzésében az Erste. A dél-amerikai állam 303 milliárd hordós bizonyított tartaléka ugyanakkor, még Szaúd-Arábiát is megelőzve, a világon a legnagyobb. Az ország kitermelése rövid távon csökkenhet, ami okozhat feszültségeket. Az amerikai olajcégek térségi megjelenése ugyanakkor borítékolható, amit Trump szavai is megerősítettek. A leromlott állagú berendezések pedig a friss, amerikai tőkével gyorsan javíthatók. A befektetőház az események nyomán így rövid távon drágulást, hosszabb idősávban viszont árcsökkenést valószínűsít.
