Novemberben 403 milliárd forint volt az államháztartás havi hiánya – ami lényegesen meghaladja tavaly novemberi 234 milliárd forintot – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből. Így az államháztartás I.-XI. havi hiánya elérte 4070,4 milliárd forintot, ami gyakorlatilag 2025 évre egész évre engedélyezett 4123 milliárd forint 99 százaléka.
Az Orbán-kormány idén is több ízben jelezte, hogy nem kívánja betartani a rá vonatkozó költségvetési törvényt, ezért törvényi felhatalmazás nélkül előbb 4774 milliárd forintra, majd bő egy hónapja hónapja 5055 milliárd forintra emelte a hiánycélját. Ha ez utóbbit komolyan vesszük – így három héttel az év vége előtt – az egyrészt azt jelenti, hogy ez utóbbi hiánycél 80,5 százaléka teljesült november végéig valamint azt is, hogy decemberben akár 985 milliárd forint is lehet az egyhavi hiány.
Az utolsó két hónapban 1100 milliárd forinttal nőhet az államháztartási hiányAmennyiben a kabinet komolyan gondolja, hogy az év végére 5055 milliárdra növeli a deficitet, akkor óriási költekezés várható az év utolsó napjaiban, hogy ennek még semmi jele. Mindenesetre nem lenne példa nélküli az Orbán-kormány költségvetési gyakorlatában, hogy az év utolsó havában 1000 milliárddal növelje a deficitet. Pedig az eddigi folyamatok alapján a legvalószínűbbnek azt tűnne, hogy az idei év deficitje megállhatna 4600-4700 milliárd forint között, ha az elmúlt évek tendenciáit vesszük. Az 2025-ös hiány pályája gyakorlatilag követi a 2023-as évet – ez alapján a decembert egy 500-600 milliárdos deficittel meg lehetne úszni – így 2025-ös hiány kisebb lehetne a GDP 5 százalékánál – amit a piacok már elfogadtak.
Hitelből osztogatna, megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormányUgyanakkor valószínűsíthető egy olyan forgatókönyv, hogy az Orbán-kormány az év utolsó napjaiban kifizet egyes 2026-os tételeket, így tehermentesítve a jövő évi büdzsét: megoldás lehet, ha december utolsó napjaiban átutalják a jövő évi rezsitámogatások első részét az energiaszolgáltató cégeknek vagy még decemberben megkezdik a januári bérek kifizetését. Ugyanis
jövő év elején legalább 1400 milliárd forintot fizetnek ki az első hónapokban: ekkor lép életbe a családi adókedvezmények 50 százalékos emelés, egyes kétgyermekes nők adómentessége, de fizetnek 13. és töredékes 14 havi (plusz egyheti) nyugdíjat is, ami mintegy 800 milliárd forint kiadással jár.
Februárban fizetik a rendvédelmi dolgozók négyévente, épp a választások előtt esedékes fegyverpénzét, ami további 450 milliárd forintos extraköltséget jelent. Ezek és más választási tételek a szokottnál is jobban fejnehézzé teszik a 2026-os hiány lefutását. Így a 2026. áprilisi választás előtti hónapban akár már 3000 milliárdos lyuk is keletkezhet a büdzsében, amit némileg tompítana egyes kiadások idén esedékes kifizetése. Az Orbán-kormány a 2025-ös 5055 milliárd forintos hiány után 2026-ra 4218 milliárd forintos hiányt engedélyezett magának – ez alapján márciusra meglehet az egész éves deficit 75 százaléka is a év közepére pedig a teljes éves hiány is.
Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlA novemberi költségvetési folyamatokról az NGM közleménye kevés részlettel szolgál, így december közepéig várni kell részletes tájékoztatóra. A magasabb novemberi hiányt magyarázhatják az rezsitámogatások eltérő lefutású kifizetései, illetve nem lehet arról sem megfeledkezni, hogy idén októbertől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a három gyermekes nőknek – ennek a bevételcsökkentő hatása első ízben novemberben jelent meg. Az Orbán-kormány csak annyit árult el, hogy a költségvetés adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 9 százalékos növekedés történt. Ez utóbbi egyébként a növekedés lassulására utalhat, ugyanis az első tíz hónapban az áfa-bevételek még 11 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A költségvetési kihívásokat plasztikusan jellemzi, hogy az november végéig az államadósság kamatterheire 4014,1 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam, ami 601 milliárd forinttal magasabb a tavalyi költésnél, illetve bőven meghaladja az egész évre tervezett 3836 milliárd forintot
– vagyis itt már jelentős kiadástúllépés lesz az idén. Néhány évvel ezelőtt az államháztartás kamatkiadásai nem haladták meg a 1500 milliárd forintot – ám az utóbbi években – kamatok és az államadósság növekedése miatt – egyre jelentősebb ró az adófizetőkre az államadósság finanszírozása. Jól jelzi ezt az is, hogy a kamatkiadások szinte teljes mértékben megfelelnek a 4070,4 milliárdos hiánynak, vagyis a költségvetés kamatkiadások nélkül számított (elsődleges) egyenlege nullához közelít. Szintén jelentős terhet ró az államra az uniós támogatások elmaradása: csak ez a tétel mintegy 2000 milliárdos kiesést jelentett az első tíz hónapban és a novemberi hiányadat alapján sem valószínűsíthető, hogy novemberben érkezett volna uniós átutalás. Ezek a problémák 2026-ban is megmaradnak, amit tovább rontanak a választás előtti osztogatások, emiatt független elemzők túlnyomó része 2026-ra mind a hiány, mind az államadósság növekedésre számít azzal együtt is, hogy a 2026-os választás után kiigazításokra, költségvetési konszolidációra kerül majd sor a várakozásaik szerint.
Indulnak az Orbán-kormány megszorításai, újabb eladósodás is jön