A mostani struktúrába öntött több pénz - változtatás nélkül - legfeljebb csak átalakítja a már meglévő problémákat azok megoldása helyett – jelezte Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján, amelyen az orvosok kettős foglalkoztatásáról is zajlott vita. Ebben a helyzetben az orvosok egy részének már nem éri meg többet dolgozni.
Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese, egykori szakállamtitkár arról beszélt, hogy az egészségügyi közellátásról a lakosságnak az az alapvető élménye, hogy hosszú a várólista, aztán a rendeléseken a várakozási idő is, továbbá orvoshiány is van. Szerinte azért nincs elegendő szakember az állami rendszerben,
mert a hálapénz betiltásával elveszett jövedelmüket a kórházak falain kívül próbálják pótolni, azaz kettős, úgynevezett duálpraxist visznek.
Azt, hogy valami nagyon nincsen rendben, az is jelzi, hogy a Covid után négy évvel még mindig nem érte el a járvány előtti fordulatszámot a betegellátás. 2019-hez képest a kórházak 92 százalékon, a szakrendelések 96 százalékon teljesítenek.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérése szerint az orvosok többsége egyetért azzal, hogy társadalmilag igazságtalan helyzet alakult ki, és szabályozni kell a magán- és közellátás együttműködését. Álmos Péter, a kamara elnöke a felmérésüket ismertetve közölte,
hogy az orvosok több mint 90 százaléka továbbra is lát olyan szereplőket az orvostársadalomban, akiknek a túlzott hatalma és befolyása káros hatással van az egészségügy működésére. Ezek az orvosok gyakran irányítják a magánellátásba a betegeiket.
A kamarai elnök szerint, noha kivezették az egészségügyi ellátásból a paraszolvenciát, de a valódi rendszerváltás nem történt meg, az orvos oligarchák még mindig ott maradtak. Álmos Péter arra a kérdésre, hogy mi a vonzó az orvos számára a magánellátásban, azt felelte: a gyógyítók vágynak a kiszámítható, infláció követő bérezésre, megfelelő kommunikációra. Az nem megy – mondta – hogy a miértekre nem kapnak választ. A legnagyobb ellenérzést jelenleg a kirendelésről szóló szabályok váltják ki az orvosokból, összességében azt érzik, hogy szükségük van a bizonytalanságokkal teli állami rendszer mellett egy plusz lábra, és ez a magánegészségügy. Később azt is hozzátette: hogy miközben az orvosok szorgalmazzák a kirendelések eltörlését, a gyakorlatban a menedzsmentek alig vagy egyáltalán nem élnek ezzel az eszközzel.
Idén ősszel, a Népszava megbízásából az úgynevezett duálpraxisokról a Publicus Intézet is kérdezte 1000 fős reprezentatív felmérésének résztvevőit. Arra a kérdésre, egyetértene-e azzal, hogy az orvosok egyidejűleg nem dolgozhatnának az állami és a magán szférában egyszerre, csak az egyikben, a megkérdezettek relatív többsége (47 százalék) támogatta a merev szétválasztást. 41 százalék viszont engedné továbbra is a kettős foglalkoztatást, 12 százalék nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni. A kormánypártok szavazóinak 56 százaléka támogatta, hogy az orvosoknak választaniuk kelljen a két szféra között, az ellenzék híveinek csak 45 százaléka vélekedett így.
Elkészült a felmérés, három és félszer annyi magyar tartja jobbnak a magánorvosokat, mint az államiakatA magyarok jelentős része önálló egészségügyi minisztériumot akar, egy ilyen tárca a fideszesek egyharmada szerint is sokat javítana a helyzeten