Hosszú sor végére kell állnia Magyarországnak, ha HIMARS-rendszert szeretne. Ezt Takács Márk katonai szakértő mondta a Népszavának, annak kapcsán, hogy az Orbán-Trump-találkozó után Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter bejelentette, hogy Magyarország tárgyal a Lockheed Martinnal az ukrán fronton már bizonyított HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System - nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer) rakétavetők és rakéták vásárlásáról.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette, hogy Magyarország HIMARS rakétákat akar venni az Egyesült ÁllamoktólEgyelőre csak annyi tudható, hogy 22-24 indítóeszközről szólnak a tárgyalások és nagyjából 100 rakétáról
– mondja Takács Márk. Ez a mennyiség szerinte pontosan megfelel a magyar haderő igényeinek, ebből egy rakétatüzérosztályt lehet felállítani. Ugyan első hallásra a 100 rakéta kevésnek tűnik - az ukrán fronton egy hét alatt használnak el ennyit -, azonban a NATO viszonyai között a magyar szárazföldi haderő szerepe pontosan az, hogy egy hétig önállóan is ellent tudjon állni egy támadásnak, addig ameddig a szövetség erői felvonulnak az ország védelmére. Ennél többet rendelni azért sem lenne célszerű, mivel ezek a precíziós elektronikával szerelt rakéták biztonságos üzemképessége nagyjából 1-2 év alatt lejár, azaz nagyjából két évente kell majd lecserélni ezeket a fegyvereket.
Ami szintén nem olcsó mulatság: egyetlen rakéta előállítási ára is hozzávetőlegesen 170 ezer dollár, az eladási ára pedig ennél lényegesen nagyobb lehet nem is beszélve a speciális tárolás költségeit, illetve azt is, hogy a rakétával nehézkesen lehet majd Magyarországon gyakorolni, mivel a HIMARS egyik fő előnye pontosan a nagy lőtávolság, ekkora lő- és gyakorlótér Magyarországon nincs, azaz a HIMARS-szal végrehajtott éleslövészetre a Honvédségnek külföldre kell majd utaznia, talán Lengyelországba – mondta Takács Márk.
Ugyanakkor az ukrán fronton kiderült, hogy a vész idején bőven megéri az árát a rendszer. A rakéta hadműveleti szinten használható mélységi csapásmérő eszköz, azaz messze az arcvonaltól a hátországban, akár 400 kilométer távolságig is képes lecsapni parancsnoki központokra, lőszerraktárakra, radarrendszerekre és egyéb nagy fontosságú célokra. Ráadásul a rendkívül fejlett elektronikájának köszönhetően még akkor is 9-10 méter pontossággal betalál a robbanótöltet, ha az ellenfél intenzíven zavarással próbálja megbolondítani a rakéta GPS-alapú navigációs rendszerét. Ráadásul a HIMARS-ba való rakétáknak más eszközhöz képest lényegesen nagyobb a pusztítóerejük, 90 kilogrammnyi töltetet visznek magukkal.
2022-ben a HIMARS-rendszerek bevetése döntötte el, hogy az orosz haderő kénytelen volt feladni Herszont, miután az akkor bevetett, mindössze (akkor még) 20 körüli rakétarendszerrel az ukránok olyan mértékben zúzták szét a megszálló orosz sereg logisztikai rendszerét, hogy végül az orosz haderő kénytelen volt feladni a várost. Annak dacára, hogy addigra még az orosz alkotmányba is beleírták, hogy Herszon Oroszország része.
Ugyanakkor mint a szakértő mondja: pont az ukrán háború tapasztalatai nyomán a térség országaiban megugrott az érdeklődés a rendkívül hatékonynak bizonyult HIMARS iránt és egymással versengve adtak megrendelés a Lockheed Martinnál. Ugyan a nagy kereslet nyomán a Lockheed gyakorlatilag megduplázta a HIMARS-gyártó gépsorait, Takács Márk úgy tudja:
jó pár évre előre gyakorlatilag lekötött ez a gépsor, azaz teljesen reális, amit a magyar honvédelmi miniszter közölt, hogy 3-5 év is lehet mire egy megállapodás után leszállítják a fegyvereket Magyarországnak. Egyelőre ugyanis csak a vételi szándékot jelentette be a magyar kormány, ám arról nincs hír, hogy ténylegesen szerződést is kötöttek volna az amerikai féllel.
Közben a régiós országok, így Románia és Lengyelország már jó ideje felszerelték a hadseregeiket HIMARS-szal. A régióból a rakétarendszerek várományosa Olaszország, Litvánia, Lettország már jó ideje leszerződtek a gyártóval. Javában tárgyal a gyártó céggel Horvátország, és Magyarországhoz hasonló vásárlási szándékot jelentett be Bulgária, Norvégia, illetve a frissen csatlakozott NATO-tagállam Svédország. Eredetileg Magyarország már 2022-ben HIMARS-ot szeretett volna venni, akkor is 24 indítóeszközt kértek volna a gyártótól, ám az Egyesült Államok szenátusa nem engedélyezte az eladást.
Hírek szerint a döntés arra válaszul született, hogy Magyarország egyoldalúan és hosszú időn át blokkolta Svédország NATO-csatlakozását. A magyar vezetés akkor visszavonulót fújt, bejelentette, hogy „nem kíván HIMARS-rendszert venni” azonban a kaput nyitva hagyhatta az Orbán-kormány, mivel nincs hír arról, hogy más, hasonló harcászati-hadműveleti csapásmérő képességű fegyverrendszer beszerzését kezdeményezte volna. Holott a piacon van a Himars-hoz hasonló képességű dél-koreai, török, illetve izraeli rakétafegyver is, a magyar haderőből pedig már a néphadseregben rendszeresített szovjet „Tocska” rakéták leszerelése óta hiányzik ez a mélységi csapásmérő képesség.
Újabb botrány tört ki a Sárkányok Kabul felett körül, eltüntették a Szalay-Bobrovniczky Kristófot bíráló katonai szakértőtHaditechnikai eszközöket lophattak el a Magyar Honvédség támogatásával készült akciófilm forgatásárólRejtélyes ügy miatt razziázott magyar honvédségi laktanyákban az ügyészség