Képregény kis filozófusoknak

Sajnálatosan kevés filozófia-jellegű, vagy filozófiáról szóló mű jelenik magyar nyelven gyermekek számára. Időről időre feltűnik egy-egy érdekes kiadvány ezen a területen is, átütő sikert azonban jellemzően nem aratnak. A nagyközönség számára például gyakorlatilag ismeretlen maradt az az egyébként nagyon is ígéretesnek indult projekt, melyet 2016-ban indított a vajdasági Forum Kiadó azzal a céllal, hogy a gyermekek számára is érthetően meséljen a filozófiatörténet legismertebb karaktereinek gondolatairól. Ebből a projektből született például A Descartes és a gonosz szellem című mese, amely a gyermekek nyelvén, izgalmas módon mesélte el a francia gondolkodó életét és elméleteit. Egy másik, hasonló kezdeményezés a Babilon kiadónál volt tetten érhető, amikor a szintén a gyermekeknek szóló Gondolj bele! néven futó tudományos sorozat keretében megjelent a Mi az ember? című kötet. Bár mindegyik kezdeményezés esetében minőségi kiadványokról beszélhetünk, a szóban forgó könyvek nem váltak széles körben ismertté. Nem úgy, mint a Sofie világa című regény, amely lényegében a filozófia történetét meséli el gyermekek és kiskamaszok számára, középpontba állítva a nagy kérdést, hogy kik is vagyunk valójában?

A regény Jostein Gaarder tollából született, főszereplője pedig Sofie Amundsen, aki miután szem elől veszíti édesapját, naponta talál levelet a postaládájában. Ezekben a levelekben valaki a filozófia világába, s ezáltal a nagybetűs életbe igyekszik őt eligazítani. A lány komolyan veszi az üzeneteket, elmélyed az élet rejtelmeiben, és megpróbálja megérteni a filozófusok nagy gondolatait.

Az 1991-ben kiadott regény óriási siker lett, nem csak a szakma, de a nagyközönség tetszését is elnyerte és világszerte több tízmilliós példányszámban értékesítették. Korábban készítettek már belőle filmet, megjelent a számítógépes játékként, most pedig képregény formába ültette át a történetet két francia alkotó, Vincent Zabus (író) és Nicoby (rajzoló).

A képregény alapvetően hű maradt a regényhez, ugyanakkor egyrészt aktualizálta a történetet, másrészt hozzátette műfajának sajátosságait. Aktualizálta a történetet, hiszen Sofie-nak a XXI. század mindennapjaiban a klímaváltozással és az egyenjogúsággal kapcsolatos problémákkal kell szembenéznie, a képregény műfajának sajátosságai miatt pedig ez erős vizuális támogatást is kap. Az aktualizáláson és a vizuális támogatáson túl egy olyan eredeti újítással is élnek az alkotók, amelynek köszönhetően Sofie egyfajta „metaszereplővé” válik: szövegbuborékokat kap el, kilép a képkockákból, vagy éppen áttöri azt a bizonyos negyedik falat és egyenesen az olvasóhoz beszél.

A rajzoknak köszönhetően a gyermekeket egy pillanat alatt beszippanthatja a történet, amely végső soron arra a nagy kérdésre keresi a választ, hogy ki is az, aki éppen ezt a könyvet bújja. Képregényszereplő lenne csupán? Van szabad akarata vagy van valaki, aki megírja (stílszerűen: megrajzolja) a sorsát? Ha mi mindannyian valójában csak egy mások által megalkotott világban élünk, akkor mennyit ér a mi létezésünk ahhoz a valósághoz képest, amit most valóságnak gondolunk? Ne feledjük, ezek a kérdések nagyon is érthetőek a gyermekek számára, akiknek a világában még összemosódnak a mesék és a körülöttük megtapasztalt valóság dimenziói.

A Sofie világa képregény változata két kötetben jelent meg, mindkét rész elérhető már magyarul is. Az első könyv Szókratésztől Galileiig meséli el a gondolkodástörténetet, míg a második Descartes–tól napjainkig. Francia alkotókhoz méltón a francia filozófusok feltűnően jól kidolgozottak – a 20. századi bölcseletet egyértelműen Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir uralja – a német egzisztencializmus érett korszakáról azonban nem sok szó esik. Ezzel együtt sem kell szégyenkeznie az alkotóknak, még az eredeti a regény szerzője, Jostein Gaarder is elismerően nyilatkozott és támogatta a projektet, ami azért már önmagában is jelent némi garanciát a minőséget illetően.