Maradt az infláció, ez a 4 százalék feletti drágulás elég magasnak számít a három éve stagnáló gazdaság mellett

A fogyasztói árak októberben is 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – így már negyedik hónapja nem változott az inflációs index – derül ki a KSH közleményéből. Egy hónap alatt az árak nem változtak, sőt, az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 0,4 százalékos árcsökkenést mért a szegmensben a statisztikai hivatal. Az élelmiszereken belül 2,1 százalékkal csökkentek az idényáras termékek árai szeptemberhez képest, de az édesipari lisztesáru ára 2,5, a cukoré 1,1, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1, a sertéshúsé 1,0, a vaj-, vajkrémé 0,7 százalékkal is csökkent.  Ugyanakkor a a tojásé 3,3, a péksüteményeké 1,6, a margariné 0,5 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 2,3 százalékkal. A háztartási energia ára átlagosan nem változott.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal nőttek, az élelmiszerek átlag alatt 3,9 százalékkal drágultak, a háztartási energiáért viszont 10,7 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 13,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az egészségügyi szolgáltatások 9,7, a testápolási szolgáltatások 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás, valamint a lakbér 9,0-9,0 került többe. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett egy év alatt. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak – közölte a KSH.

A fogyasztói árindex alakulásában nincs lényeges elmozdulás, az élelmiszer-infláció immár tartósan 5 százalék alatt marad, lefelé húzza a fogyasztói árindexet. Az árrésstopra nincs szükség, káros hatásai viszont egyre erősebben kirajzolódnak, egyre több település válik kiskereskedelmi értelemben sivataggá – kommentálta az inflációs adatot Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az október volt a hetedik hónap, amikor is élelmiszer infláció öt százalék alatt maradt. Ennek azért van jelentősége, mert a kormány képviselői az árrésstop bevezetésekor ezt az értéket jelölték meg az intézkedés kivezetésének feltételeként – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint az októberi inflációs adat kicsit jobb lett a várt 4,4 százaléknál, így a ma megjelent adat kisebb pozitív meglepetésként értékelhető. Számos adminisztratív árkorlátozó intézkedés, valamint a forint erősödése hozzájárult ahhoz, hogy az infláció az év eleji magas szintekhez képest mérséklődjön. Ezzel együtt a három éve stagnáló gazdaság mellett a 4 százalék feletti infláció meglehetősen magas az elemző szerint, különösen úgy, hogy a fogyasztói kosár egy komoly része áll valamilyen hatósági szabályozás alatt. A novembertől kezdődően lényegesen kedvezőbb bázisokat örököl az árindex, amelynek következtében január-februárban akár 3 százalék alatti értékeket is láthatunk.

A kockázatok összességében most kiegyensúlyozottabbak mint korábban. Az ipari árak, az alacsonyabb energia- és importköltségek, valamint az erősödő forint várhatóan tovább lassítják az inflációt, de az árkorlátozó intézkedések megszűnése egyszeri inflációs emelkedést hozhat, amelynek időpontja bizonytalan. Emellett a lakossági inflációs várakozások alakulása magas szinten áll, csak enyhe mérséklődés figyelhető meg az elmúlt hónapokban. Az idei éves átlagos infláció 4,5 százalékos lehet – fogalmazott Nagy János.