Elszámolta az Orbán-kormány a nyugdíjemelést, a vártnál nagyobb mértékben gyorsult az infláció

A kabinet a 2025-ös tervek készítésekor 3,2 százalékos pénzromlással számolt, de már látszik, hogy az akár 4 százalék fölé is kerülhet. 

A vártnál nagyobbat ugrott az infláció decemberben, és még nincs vége

A novemberi 3,7 százalékról, decemberre 4,6 százalékra gyorsult az infláció, a januári áremelések pedig tovább emelhetik az árindexet.

Óriási gázárcsökkenést mért a KSH

Októberben 9,5 százalékkal volt olcsóbb lakossági földgáz mint egy évvel ezelőtt – legalábbis a KSH szerint. Ennek a nem létező árcsökkenésnek köszönhetően a fogyasztói árak csak 3,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt ugyanezen időszakban a statisztikai hivatal szerint.

KSH: 3,7 százalék volt az infláció júniusban

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gyorsan megállapította, hogy az Orbán-kormány célzott intézkedései letörték és visszaszorították az inflációt. Ám ha jobban belemélyedünk az adatokba, a kép már nem ilyen pozitív.

Átlagosan 3,6 százalékkal nőttek az árak, nagyot drágult a telefon- és internetszolgáltatás

Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, leginkább a cukor, a csokoládé és kakaó drágult. A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint tavaly márciusban.

Mutatós inflációs számok jöttek, de lehet, hogy vége a csökkenésnek Magyarországon

Januárban még nagyot csökkent az infláció, ám lassan újra gyorsulhat a drágulás üteme.

Lefelé araszol az infláció, Orbán Viktor meg úgy tesz, mintha köze lenne hozzá

Májusban tovább lassult a termelői árak csökkenése, ami segíti az infláció fékeződését. A pénzromlás üteme júniusban már 20 százalék körülire eshetett.

Júliusban több mint 60 termékkel indítja a kormány az online árfigyelő rendszert

A gazdaságfejlesztési tárca szerint ez a lépés is segítheti, hogy egyszámjegyű legyen az infláció.

Már most szinte aranyáron mérik a lángost a Balatonnál

A büfések már annak is örülnek majd, ha egyáltalán lesz vendég a nyáron, és nem mennek teljesen csődbe.

Fordulatot jelez az olcsóbb vaj, lassulhat a drágulás

Több, korábban gyors ütemben dráguló élelmiszer ára változatlan maradt, a vajé pedig még csökkent is az utóbbi hetekben. További mérséklődés jöhet, de a tavalyi, jóval alacsonyabb árak már nem térnek vissza.

Sapka

Már a kenyér sem a régi, 350 gramm lett a fél kilóból

A kétszámjegyű magyarországi inflációt már évek óta „készítette elő” a zsugorfláció, azaz az élelmiszeripari termékek mennyiségi csökkentése a változatlan ár mellett.

Nőttek az élelmiszerárak, de olcsóbb lett a tankolás

2,4 százalékos volt áprilisban az infláció.

Sokat drágult a burgonya, a liszt és a péksütemények ára is nőtt

Ugyanakkor a tojás 17,4, a tej 8,4, a cukor pedig 6,5 százalékkal olcsóbb lett.

Drágultak az élelmiszerek, a cigaretta és az alkohol

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, éppen úgy, mint tavaly decemberben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak

Augusztusban a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet. 

Tovább gyorsulhat az infláció

Az első negyedévben tovább gyorsulhat az infláció, de a 3 százalékos jegybanki inflációs cél átlépésére ebben az évben nem számítanak az elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáltak. A KSH kedden közzétett adatai szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek.

Áremelések sora jön - A pékek kezdik

Akár hosszú évekre is búcsút mondhatunk a 0 százalék körüli inflációnak. 2016-ban átlagosan 0,4 százalékos volt a drágulás mértéke. Decemberben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei évre a nemzetgazdasági tárca átlagosan 1,6 százalékos inflációt vár, az elemzők szerint 2 százalék felett lesz az idei átlagos drágulás.

Így takarékoskodik az energiával a magyar

A magyar fogyasztók energiatakarékossági és -használati szokásait vizsgálta a környezettudatos és energiahatékony megoldásairól is ismert Legrand Zrt. A kérdőívre beérkezett válaszokból kiderült, hogy a hazai fogyasztók jártasak az energiafogyasztást csökkentő tippek és a XXI. századi, energiatakarékos megoldások terén, sőt a takarékosság érdekében tenni is hajlandóak a mindennapokban. 

Látszólag olcsóbban élünk

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, és az éves, átlagos pénzjavulás üteme is elérte a 0,2 százalékot. Ugyanakkor egy euróért több, mint 320 forintot kellett adni, az amerikai dollár is a 270 forint felett volt. A fogyasztói árindex legkésőbb 2015 harmadik negyedévében bizonyosan növekedő pályára áll, de hogy a nagy mértékben elgyengült forintnak mi lesz a közeljövője, ezt legfeljebb csak találgatják a szakemberek. A londoni elemzők kamatvágást vizionálnak.

Érzékeli? - Csökkentek az árak 0,3 százalékkal júniusban

Idén júniusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, az előző hónaphoz mérten pedig 0,1 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Nem kell félnünk a deflációtól

Hosszú évtizedekig az inflációt tekintették a gazdasági növekedés legfőbb veszélyének. A 2008-2010-es világválság óta ezen a téren is nagyot fordult a kocka, manapság a deflációtól való félelem készteti cselekvésre a fejlett és a feltörekvő országok kormányait és jegybankjait.

Beköszöntött a defláció Magyarországon?

Áprilisban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban, míg márciushoz képest átlagosan 0,1 százalék volt az infláció - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A napokban több gazdasági portál is közzétette az elemzői körben végzett felmérés szerinti „várható” inflációs értékeket, ezek alapján a közgazdászok +0,2 körül várták az indexet. 

Minimális infláció - elgyengülő forint

Meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése a februári inflációról. A szakemberek a január 0 százalékos, éves fogyasztói árindex után 0,4-0,5 százalékos pénzromlási ütemet vártak, ehelyett 0,1 százalékot kaptak. Annak ellenére nem tudott elrugaszkodni a mutató, hogy a tavaly januári hatósági energiaár-csökkentés hatása februárban teljesen eltűnt. A hírre a forint erőteljes gyengülésbe kezdett, mert a piacok úgy vélik, hogy a Monetáris Tanács következő ülésen újabb kamatcsökkentésről születhet döntés.

Az ÁR-ral szemben: Recseg a kormányzati sikerpropaganda

Hiába fordul majdnem deflációba az infláció, a kiskereskedelemben eladott portékák mennyisége nem nő, sőt csökken. Holott a rezsicsökkentés okán a kormányzati propaganda szerint a rezsicsökkentésnek hála sok pénz marad az embereknél. És papíron bizony a reálbér is növekszik, így egyre több árucikket spejzolhatnának be a magyarok. De nem teszik. Valószínűleg nem véletlenül, ugyanis számos termékből kevesebbet lehet vásárolni, mint 2009-ben. Pedig abban az évben, a válság berobbanásának hála elszabadultak az árak. A nepszava.hu azt vizsgálta, adott évben miből mennyit lehetett venni az átlagkeresetből.