Látványosan csökkent a vaj ára múlt héten a kiskereskedelmi üzletláncokban. Több, korábban rohamtempóban dráguló élelmiszer – például a 1,5 százalékos UHT tej, a tejföl, a trappista sajt vagy a félbarnakenyér - ára pedig hetek óta lényegében változatlan. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinfomációs Rendszerének (AKI PÁIR) adatai szerint a gyártói márkás, 82 százalékos zsírtartalmú, 100 grammos vaj kilónkénti átlagára tavaly év végére már 10 ezer forint fölé ugrott, de január óta ismét 9900 forint alatt mozog. Saját márkás kiszerelésben jelentősebb az árcsökkenés: a tavaly év végi 6708 forintos ár némi ingadozás után múlt hétre 5783 forintra esett. Ez azonban még mindig csak azt jelenti, hogy az árak arra a szintre tértek vissza, ahol december illetve november közepén voltak. Az egy évvel ezelőtti 4390, illetve 3328 forintos kilós átlagárhoz képest még jelenleg is 113, illetve 74 százalékkal többe kerül most a vaj.
A vaj árának mérséklődése nem váratlanul következett be, sőt. Az elmúlt hetekben valóságos vajárháború robbant ki a nagy diszkontláncok között.
Előbb az Aldi közölte, hogy 20 százalékkal tartósan csökkenti legnépszerűbb vajainak árát, mire válaszul a Lidl 21, illetve 25 százalékos ármérséklést jelentett be. Később a CBA és a Penny is hasonló döntésekről számolt be, a Tesco pedig azt közölte: január óta több mint 2 ezer termékük ára csökkent átlagosan 9,5 százalékkal. A diszkontláncok többnyire az alacsonyabb beszerzési árakkal indokolták lépéseiket, ám a döntésekben minden bizonnyal az egyre jobban visszaeső fogyasztás is szerepet játszik. A KSH adatai szerint tavaly decemberben ugyanis az ünnepek ellenére már bő 8 százalékkal kevesebb élelmiszert pakoltak kosaraikba az emberek, mint egy évvel korábban. Ezekért viszont csaknem 165 milliárd forinttal többet – az előző évi 672,6 milliárd után 837,1 milliárd forintot – fizettek ki, az élelmiszerek ára ugyanis ekkor már átlagosan csaknem 45 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A vaj jelentős drágulásáról sok szó esett az utóbbi hónapokban, így ezen termék árának csökkentése egy jól eladható marketingfogás.
Ez egy könnyen értelmezhető, szimbolikus történet, de igazából nem is a vajról szól. Nem arról van szó ugyanis, hogy hatékonyabbak lettek a vajtermelők és ezért olcsóbban tudják előállítani ezt a terméket, hanem arról, hogy az élelmiszerárak már elértek egy olyan szintet, amely visszaveti a fogyasztást. A kereskedőknek ezért új stratégiákat kell alkalmazniuk: ennek része, hogy bizonyos termékek árát csökkentik – értékelte a helyzetet érdeklődésünkre Virovácz Péter. Az ING vezető makrogazdasági elemzője úgy véli: az infláció elérte a csúcspontját, mivel már nincs meg az a kereslet, ami lehetővé tenné az árak további emelését. Az elkövetkező hónapokban ezért mérséklődhet a drágulás üteme, és februárban 40 százalék alá mehet az éves élelmiszerinfláció üteme. A most körvonalazódó árváltozások tehát továbbra sem jelentik azt, hogy visszamennek az árak az egy-két évvel ezelőtti szintre; ennek bekövetkeztére a későbbiekben sem lát esélyt az elemző.
Virovácz Péter szerint a vaj árának alakulásából is látszik, hogy elsősorban az import termékeket tudják most olcsóbban kínálni a kereskedők. A hazai vajak árát 10, az importét 20 százalékkal csökkentették, aminek egyértelműen a forint erősödése az oka – mutatott rá. A gyors drágulás egyik fő hajtóereje ugyanis eddig a forint gyengülése volt. Továbbra is jelen vannak ugyanakkor az infláció szempontjából erős kockázati tényezők. A kiskereskedelmi cégek továbbra is versenyeznek a munkaerőért, ami felhajtja a bérköltséget, és a szektort érintő különadók is nagy terhet jelentenek - ezeket pedig ki kell gazdálkodni. Mindezek alapján az elemző úgy véli: lesz néhány termék, ahol akár még árcsökkenést is jöhet, de ez nem lesz általános. Amit most látunk, még csak egy útnak az eleje, ami még korántsem nem jelenti azt, hogy véget ért a komoly drágulás időszaka.
Megálltak az árak az utóbbi hetekben
Általános jelentős árcsökkenés még nem látszik az AKI PÁIR adataiban, több termék árának emelkedése ugyanakkor megállt vagy jelentősen lelassult az elmúlt hetekben. A nem ársapkás, 1,5 százalékos tej például az elmúlt három hétben változatlanul 412 forintba került saját márkás kiszerelésben. Ez ugyanakkor még mindig 83 százalékkal magasabb ár, mint az ársapkák egy évvel ezelőtti bevezetésekor mért 225 forint. A gyártói márkánál pedig még nem is lehet ilyen egyértelmű tendenciát kimutatni. A trappista sajt kilójáért múlt héten saját márkás kiszerelésben 4140 forintot kértek, ami gyakorlatilag a múlt év utolsó hetei óta stagnáló árat jelent. Az egy évvel ezelőtti 2 175 forinthoz képest viszont majdnem duplázódást. A gyártói márkáért jóval többet, kilónként 5390 forintot kellett a múlt héten fizetni, de ez is lényegében tavaly december óta változatlan árat jelent. Az egy évvel ezelőtti 2569 forintnak viszont több, mint a kétszerese. A félbarna kenyér árának emelkedése is megállt az elmúlt hetekben: a múlt héten 747 forintot kellett kilójáért fizetni. Igaz, tavaly év végén ennél kevesebbet, 634 forintot kértek érte, egy évvel ezelőtt pedig 372 forintot. A pulykamellfilé kilónkénti ára a tavaly decemberi 3359 forint helyett most 3566 forint, ám ez az előző héthez képest 200 forinttal olcsóbb árat jelent. Egy évvel korábban viszont csak 1964 forintba került. A sertéskaraj ára szintén megállt, és 2400 forint alatt maradt az elmúlt hónapban, egy éve viszont csak 1755 forintba került egy kilója.
