2024-ben összesen 1325 hallgató végzett az ötéves, osztatlan tanárképzésben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, amit a Népszava érdeklődésére közöltek. A felvi.hu adatai szerint 2019-ben az általános és a pótfelvételi eljárásban összesen 2042 főt vettek fel az osztatlan tanárképzésbe, a KSH adatai alapján így ennek a létszámnak a 65 százaléka szerzett diplomát öt évvel később, 2024-ben.
Az osztatlan tanárképzést elvégzők száma a korábbi években sem volt magasnak mondható: a KSH adatközlése szerint 2023-ban 1657 fő, 2022-ben 1110 fő, 2021-ben 1423 fő, 2020-ban (a nyelvvizsga-mentesítéssel oklevelet szerzők számával együtt) 1245 fő, 2019-ben pedig csak 533 fő szerzett tanári diplomát az ötéves képzést követően. Bár a kormány az idei egyetemi felvételi eredmények kihirdetését követően folyamatosan azt kommunikálta, hogy minden eddiginél népszerűbb lett a pedagógusképzés és lesz utánpótlás, az osztatlan tanárképzés esetében nem történt nagy változás, az idei általános és pótfelvételi eljárást követően összesen 2434 főt vettek fel. Megközelítőleg ennyi hallgatót (2378 főt) vettek fel a tanárképzésre 2017-ben is, öt évvel később, 2022-ben azonban ennek a létszámnak csak a 46,6 százaléka jutott el a diplomáig.
Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükségEgyre többen tanítanak pedagógus képesítés nélkülA KSH adatai szerint 2025 első negyedévében 6799 volt az üres álláshelyek száma az oktatási ágazatban, ami a második negyedévre 7783-ra emelkedett. A pedagógus szakszervezetek szerint azonban a valós pedagógushiány ennek több mint a duplája is lehet. Erre a következtetésre jutott tavaly a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is, amely minimum 16 ezer főre becsülte a pedagógushiányt.
- Az ötéves tanárképzésre jelentkezők és a végzettek száma is döbbenetesen alacsony, ilyen létszám mellett egyáltalán nem lehet utánpótlásról beszélni - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. Nagy Erzsébet szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a fiatalok körében továbbra sem népszerű a tanári pálya, amit pusztán béremeléssel nem is lehet vonzóbbá tenni. Véleménye szerint hiába van életpályatörvény, valójában nincs életpálya, nincs perspektíva, a pedagógusok túlszabályozott, agyonkontrollált körülmények között dolgoznak, és ezt a fiatalok is látják.
„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”Mint a Népszava megírta, az általános és középiskolákban a pedagógusok több mint fele az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozik, a 30 év alatti tanárok aránya pedig mindössze 6,7 százalék volt a 2024/2025-ös tanévben a KSH adatai szerint, amelyekből az is kiderült, hogy a következő öt évben több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Nagy Erzsébet szerint a következő években is maradni fognak az olyan áthidaló megoldások, mint a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása, egyetemi hallgatók alkalmazása óraadóként vagy pedagógiai asszisztensként, illetve a pedagógus végzettséggel nem rendelkezők alkalmazása többek között a természettudományos tantárgyak esetében. Ezeknél a tantárgyaknál ugyanis már azokat is alkalmazni lehet tanárként, akiknek nincs pedagógiai képesítésük, de rendelkeznek a tantárgynak megfelelő természettudományos (például biológus, fizikus) végzettséggel. Igaz, ehhez azt is vállalni kell, hogy a későbbiekben pedagógus szakképzettséget szereznek. Ugyancsak a Népszava számolt be arról nemrég, hogy a 2024/2025-ös tanévben több mint ötezren dolgoztak a köznevelésben és a szakképzésben pedagógiai munkakörökben úgy, hogy nem volt pedagógus végzettségük.
Nem vonzó a tanári pálya, osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba