Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetését követően összesen 14 887 jelentkező jutott be valamilyen pedagógusképzési szakra - tudtuk meg az Oktatási Hivataltól (OH). Ez 2072 fővel több sikeres felvételizőt jelent, mint tavaly. A pedagógusképzésen belül azonban továbbra sem az öt- vagy hatéves tanárképzések a legnépszerűbbek, az OH lapunknak küldött tájékoztatása szerint az osztatlan tanárképzésekre (ahol elsősorban az általános és középiskolai tanárokat képzik) mindössze 2265 főt vettek fel az idei általános felvételi eljárásban.
Bár az osztatlan tanárképzésbe felvettek száma 681 fővel több a tavalyinál, az utánpótlás még így sem tűnik biztosítottnak, különösen, hogy még a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is több mint 14 ezer általános és középiskolai tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt a következő öt évben (és ebben nincsenek benne azok, akik a Nők 40 korkedvezményes nyugdíjazást választják). Ugyan az OH közlése szerint a rövid ciklusú tanárképzésekre további 3365 főt vettek fel idén, ők nem igazán számítanak új belépőnek, már van diplomájuk és akár már most is tanárként dolgoznak, de újabb szakképzettséget szeretnének például más tantárgyak oktatásához.
Minden második tanár 50 éves vagy idősebb, a pályakezdők száma továbbra is alacsonyTöbb az új egyetemista, egyes képzések minimumpontjai között hatalmas különbségek alakultak kiA felvettek száma annak ellenére is kevés, hogy több egyetemen kifejezetten alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni tanárszakokra. Például az ötéves magyar- történelem tanári szakhoz (nappali, ösztöndíjas formában) az 500-ból 232 pont kellett a Debreceni Egyetemen, 233 pont a Pécsi Tudományegyetemen, 252 pont az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A Szegedi Tudományegyetemen 308 pont, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 343 pont kellett. Akik biológia-kémia szakos tanárnak jelentkeztek, azoknak 340 pontot kellett elérniük az ELTE budapesti kampuszán, 348 pontot a Debreceni Egyetemen, 333 pontot a Szegedi Tudományegyetemen, és csak 235 pontot a Pécsi Tudományegyetemen. A nyelvtanári képzések esetében már magasabb ponthatárokkal is lehetett találkozni, például az angol-német tanári szakhoz 368 pont kellett a Pécsi Tudományegyetemen, 371 pont az ELTE-n, és 439 pont a Debreceni Egyetemen.
Nőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésbe, a legidősebb magyar, aki még egyetemista akar lenni 83 évesA 2021/22-es tanévben pedagógusképzésben diplomát szerzők 38 százaléka nem tanárként helyezkedett elA pedagógusképzésen belül a legnépszerűbbnek az óvodapedagógus alapszak bizonyult a jelentkezők körében, erre a szakra tavasszal mintegy 4500-an jelentkeztek. Óvodapedagógus képzést 16 egyetem indított, a legalacsonyabb ponthatárt (200 pont) a Gál Ferenc Egyetemen és a Debreceni Egyetemen húzták, a legmagasabbat (348 pont) az ELTE tanárképző karán. A többi egyetemnél 200 és 300 közötti pontszámok kellettek, kivéve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol 308 pont kellett. A második legnépszerűbb képzés a gyógypedagógia, erre a szakra tavasszal 3392 fő jelentkezett. A ponthatárok itt is hasonlóképp alakultak, a legtöbb (376 pont) az ELTE-n, a legkevesebb (200 pont) a Debreceni Egyetemen kellett. Az általános iskolai tanító szakhoz sehol sem kellett elérni a 300 pontot, a legmagasabb ponthatárt (288 pont) az ELTE-n húzták, de aki a Gál Ferenc Egyetem tanító szakára szeretett volna bejutni nappalis és ösztöndíjas helyre, annak elég volt 192 pontot elérnie.
„Csak béremeléssel nem lesz vonzóbb a tanári pálya” „Az oktatás Magyarországon még csak nem is nemzetstratégiai ágazat, úgy tűnik, az a lényeg, hogy olcsón ki lehessen hozni valamit”