Több az új egyetemista, egyes képzések minimumpontjai között hatalmas különbségek alakultak ki

Idén összesen 95 907 új hallgatót vettek fel a felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során, ami 5573 fővel több, mint tavaly - derült ki a felsőoktatási ponthatárok szerda esti kihirdetését követően.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint az elmúlt 13 évben egyszer sem volt ilyen magas a sikeresen felvételizők száma, ami számszerűleg igaz, de az arányokat tekintve már más a helyzet: a 2025-ös általános felvételi eljárásban 129 730-an adtak be érvényes jelentkezést, a sikeresen felvételizők aránya pedig 73,9 százalék.

A felvettek száma idén pedig csak azért lehet rekord, mert a 2010-es évek folyamán rekordalacsonyra csökkent az egyetemekre jelentkezők és a felvettek száma, nem kis részben az Orbán-kormány olyan intézkedései miatt, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása. A 2010-es és a 2011-es évben még több mint 98 ezer új hallgató jutott be egyetemre, majd 2012-2013-ra hirtelen több mint 25 ezerrel csökkent az elsőéves egyetemisták száma. Ezt követi a 2020-as év, amikor nemcsak a felvettek, hanem a jelentkezők száma is meredeken visszaesett: ebben az évben 68,2 ezerre csökkent a sikeresen felvételizők száma, miután a kormány kötelezővé tette volna a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, ám a jelentkezők számának visszaesését látva ezt végül nem valósították meg.

Mindeközben 2014 után stagnált vagy kifejezetten csökkent a diplomás fiatalok aránya Magyarországon:

Az EU célkitűzése, hogy a 25-34 évesek 45 százalékának legyen felsőfokú végzettsége 2030-ra, ám az utóbbi évekig csak távolodtunk ettől a céltól. Újabb kormányzati intézkedésekre volt szükség, ám ezúttal könnyítettek a bejutás feltételein: míg korábban a felvételit is nyelvtudáshoz kötötték volna, ma már a diploma megszerzéséhez sincs szükség kötelezően nyelvvizsgára, csak ha egy-egy szakon azt az egyetemek maguk követelik meg. Eltörölték a minimum ponthatárokat és a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi kötelezőségét is.

Mindezzel párhuzamosan az állami egyetemek többségét vagyonkezelő alapítványoknak adták át, az alapítványok kuratóriumaiba pedig több esetben is kormányközeli személyeket, üzletembereket és politikusokat ültettek. Összeférhetetlenségi okokból a 21 érintett magyar egyetem továbbra sem vehet részt az uniós finanszírozású Erasmus+ csereprogramban és a Horizont kutatási programban. Az egyetemek a felvételi követelmények és a ponthatárok megállapításában is szabadabb kezet kaptak. Több kisebb, vidéki egyetemre így alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen (melynek kuratóriumi elnöke Wáberer György korábbi kormánybiztos) például a programtervező informatikus képzésre az 500-ból 214 ponttal is be lehetett kerülni idén ösztöndíjas helyre, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) minimum 384 pontra volt szükség. A Neumann János Egyetemen (melynek kuratóriumi tagja Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke) csak 203 pontra volt szükség a gépészmérnöki képzés ösztöndíjas helyeihez, míg az Óbudai Egyetemen 368 pontra. Vagyis idén is hatalmas különbségek alakultak ki egyes szakok ponthatárai között attól függően, hogy melyik intézményben indítják a képzést.

A felvételizők körében népszerűnek számító gazdálkodási és menedzsment szak nappali, ösztöndíjas helyeihez például 443 pontra volt szükség a Budapesti Corvinus Egyetemen, de csak 198 pont kellett a Gábor Dénes Egyetemen. Akik az ELTE-n szerettek volna bekerülni az ötéves, ösztöndíjas biológia-földrajz tanári képzésre, azoknak minimum 434 pontot kellett elérniük, de a Debreceni Egyetemen már 228 pont is elég volt.

Bár idén csökkent az ösztöndíjas egyetemi férőhelyek száma 96 ezerről 87 ezerre, az általános felvételi eljárásban ez még nem éreztette hatását, összesen 74 156 hallgatót vettek fel ösztöndíjas helyre, ami 2150 fővel több, mint tavaly. Az viszont kérdés, hogyan alakul majd az augusztusi pótfelvételi: 2024-ben további 10,7 ezer hallgatót vettek fel a pótfelvételin, de már akkor is csak 34,6 százalékuk (3724 fő) jutott be ösztöndíjas helyre.