Az elmúlt tanévben több mint 5 ezren dolgoztak pedagógiai munkakörökben a köznevelési és szakképző intézményekben úgy, hogy nem volt pedagógus végzettségük - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A Magyar Statisztikai Évkönyv 2024 című kiadvány szerint a 2024/2025-ös tanévben összesen 5019 fő volt a pedagógus képesítéssel nem rendelkező, de oktató-nevelő munkát végző óvodai és iskolai alkalmazottak száma, közülük 3131 fő óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató munkakörökben, 1792 fő “egyéb beosztású” pedagógus, oktató munkakörben, valamint további 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként dolgozott a köznevelési és szakképző intézményekben.
Utóbbi azért is érdekes,
mert a jogszabályok az óvodapedagógus és testnevelő tanár munkakör esetében, valamint a szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben teszi lehetővé a munkakör felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli betöltését.
Emellett gyakran az is előfordul, hogy például napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül. Továbbá a természettudományos tantárgyak esetében már azokat is lehet alkalmazni tanárként, akiknek van a tantárgynak megfelelő természettudományos végzettségük (például biológus, fizikus), de ehhez vállalni kell, hogy majd tanári szakképzettséget is szereznek. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükségAz adatokból az is kiderült, hogy az elmúlt néhány évben ismét emelkedett a pedagógus képesítés nélkül pedagógiai munkát végzők száma:
a 2021/2022-es tanévben még 4007 fő tartozott ebbe a körbe, a számuk azóta 25 százalékkal növekedett.
A korábbi évekre visszatekintve ugyanakkor az is látszik, hogy például a 2019/2020-as tanévben a mostaninál is magasabb volt a számuk (6659 fő), ám ezt követően csökkenni kezdett. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, az átmeneti csökkenésnek a Covid-járvány miatt bevezetett távoktatásnak lehet köze,
ám a mostani, újból emelkedésnek indult létszámot is nagyon magasnak tartja, ami szerinte egy újabb egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.
A KSH adatai arra is rámutattak, hogy nemcsak a képesítés nélküli pedagógusok, hanem az egyházak által fenntartott oktatási intézmények száma is növekedett. A 2024/2025-ös tanévben összesen
1587 oktatási-nevelési intézménynek volt egyházi fenntartója, az arányuk mintegy 12 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben.
Az arányok még magasabbak néhány iskolatípus esetében: az egyházak 262 gimnáziumot (ami az összes hazai gimnázium mintegy 30 százaléka), 151 technikumot, szakgimnáziumot (20 százalék) és 602 általános iskolát (17 százalék) tartottak fenn az elmúlt tanévben.
„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”46 oktatási intézményben indult vizsgálat például átlag alatti országos kompetenciamérési eredmény vagy átlag feletti lemorzsolódási mutató miattMinden marad a régiben, sem a NAT-on, sem a kompetenciamérésen nem akar változtatni a Belügyminisztérium