– Egy újabb öngól a Fidesz részéről, nevezhetjük akár Pride-jelenségnek is. Minél jobban tiltanak valamit, annál nagyobb az ellenállás. Ebben az esetben is az látszik, hogy az ellehetetlenítési törvénytervezettel is támadott szervezetek több egy százalékos felajánlást kaptak, mint tavaly vagy bármikor korábban. Hozzáteszem: megérdemelten – fogalmazott a Népszavának Polyák Gábor, a Mérték médiaelemző műhely vezetője, jogász azzal kapcsolatban, hogy idén az adó 1 százalékos felajánlások közül a legtöbbet a Telex és a Partizán gyűjtötte.
2025-ben több mint 20 milliárd (20 273 260 339) forint gyűlt össze az adófizetők 1 százalékos felajánlásaiból civil szervezetek számára. Ez mintegy 3,5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, amikor 17 milliárd forint folyt be. Az adózók közül 1 828 931 fő tett felajánlást, ami körülbelül 60 500 emberrel több, mint tavaly. Az átlagos támogatás pedig szervezetenként 657 774 forint volt, ez jelentős emelkedés.
A legtöbbet kapott civil szervezetek listáját a Telex, vagyis a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány vezeti (ők idén először gyűjtöttek) mintegy 580,5 millió forinttal, melyet 39 812 embertől kaptak. Második helyen a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány áll 471,8 millió forinttal, őket valamivel több mint 38 ezer felajánló választotta. A harmadik az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 383,7 millióval, őket mindössze 10 millióval kevesebbel a Heim Pál Gyermekkórház Alapítványa követi. A toplistát elnézve az elmúlt évekhez hasonlóan most is a gyermekgyógyítással foglalkozó és az állatvédő szervezetek képviselik a legnagyobb arányt.
Ugyanakkor az látszik, hogy azok a szervezetek, médiumok, melyek pont az adó 1 százalék gyűjtésének idején érintetté váltak az akkor belengetett ellehetetlenítési törvényjavaslat okán, több esetben megduplázták a felajánlások számát és összegét. Így például Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) alapítványa a tavalyi 43 millió után idén 93 milliót zsebelhetett be, a Dinasztia című filmmel előrukkoló oknyomozó portál, a Direkt36 tavaly 27 milliót, idén pedig 63 milliót kapott az adózóktól. Az Átlátszó és a Transparency International, mely szervezetekben közös, hogy elsőként kezdte támadni őket a Szuverenitásvédelmi Hivatal, szintén jóval többet kapott a felajánlásokból, mint az előző évben. Ami pedig a technikai számos felajánlásokat illeti, a sokat támadott Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület 109 millió forinthoz jutott. A független sajtónak egyébként a tavalyinál 3 milliárddal nagyobb összeg közel negyede ment – összesített a G7 portál.
A Telex és a Partizán kapta a legnagyobb összegű egyszázalékos adófelajánlást, a TASZ duplázottA Fidesz még tavasszal nyújtotta be a közélet átláthatóságára hivatkozó javaslatát, amely valójában a független médiumokat és a kormánynak nem tetsző civil szervezeteket lehetetlenítené el. Ennek értelmében a Lánczi Tamás által irányított Szuverenitásvédelmi Hivatal listát állíthat össze azokról a szervezetekről, amelyeket külföldi érdekek kiszolgálásával vádol, és amelyek szerintük Magyarország szuverenitását veszélyeztethetik. Az ilyen szervezeteket kizárhatják az SZJA 1 százalékának felajánlásából, külföldi támogatásokat és adományokat csak a NAV jóváhagyásával fogadhatnak el, és uniós pályázati forrásokat sem kaphatnak.
Később egyébként egy módosítás is belekerült a szövegbe, ami a már felajánlott egy százalékokat is elvette volna az érintettek körétől, de a visszamenőleges jogalkotás – ahogy az egész tervezet is – még a párton belül is vitákat generált. Hogy a törvény végül mikor és milyen formában lép életbe, még nem tudni, egyelőre elnapolta a kérdést a Fidesz. Igaz, Orbán Viktor egy lengyel lapnak júliusban úgy fogalmazott: „Mindenképpen lesz átláthatósági törvény, különben mi lennénk a lúzerek”. Most szombaton pedig egy videóban mutatta meg, ahogy a harcosok klubja edzőtáborában az erkélyéről söpri le a poloskákat egy partvissal, majd a miniszterelnök röviden megjegyezte: „poloskamentesen folytatjuk”.
Partvist ragadott Orbán Viktor, kisöpörte a poloskákat a Harcosok Klubja edzőtáborábanPolyák Gábor mégis úgy gondolja, a törvénytervezetből nem lesz semmi, hisz az már egy végleges szakítás lenne az Európai Unióval.
– Bárki bármit mond, ez egy Oroszország típusú törvénytervezet, nem engedheti meg magának az Unió, hogy szó nélkül tűrje. Ráadásul abszolút elképzelhetőnek tartom, ha ez a törvény mégis megszületne, akkor az a választópolgárok tömegeit vinné az utcára Budapesten.
A Pride is már megmutatta, hogy az emberekből kiprovokálható az ellenállás, mármint ez a békés formája. Nem hiszem – folytatta -, hogy ezt a választásokhoz közeledve beleférne a Fidesz kampánystratégiájába. Számukra előnytelen lenne, ha a Magyarországról szóló tudósítások arról szólnának, hogy micsoda demokráciaromboló intézkedés született, és ez milyen ellenállást váltott ki az állampolgárokból. Miközben a törvénnyel nem nyernének semmit, hisz a választásokig nem lehetetlenítené el az érintett szervezeteket. A fennmaradó időt már fél lábon kibírnák, amiben most az adó 1 százalékból befolyt pénzek is a segítségükre vannak – tette hozzá Polyák Gábor.
Navracsics Tibor közölte, nem véletlenül került le a napirendről az átláthatósági törvényAmi a Fidesz körüli alapítványokat illeti, a jelek szerint népszerűtlenek voltak a felajánlók közt. A Mészáros Lőrinchez köthető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért 27 embertől kapott 688 ezer forintot. Orbán Viktor kedvenc alapítványa, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány (amit a Fidesz saját oldalán is hirdet) 58 felajánlótól 700 ezer forintot kapott. A békemenetért és némely plakátkampányért felelős Civil Összefogás Fórum alapítványa 1,6 milliót, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2,5 milliót zsebelt be. A Schmidt Mária által irányított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány mindössze nyolc felajánlótól kapott támogatást, összesen 372 ezer forint értékben.
Jövőre szűkül a kör
Orbán Viktor még februári évértékelőjében jelentette be, hogy szja-mentessé válnak a két- vagy több gyereket nevelő anyák. Később kiderült, hogy mindez csak a munkabérekre vonatkozik majd, az egyéb jövedelmekre nem, és fokozatosan, évente bővül a kedvezményezettek köre, egészen 2029-ig, amikor már a 60 év feletti kétgyerekes nőknek sem kell szja-t fizetniük. Ez pedig azt jelenti, hogy az adó 1 százalékukat sem tudják felajánlani, kivéve, ha rendelkeznek egyéb bérrel. Lapunk egy korábbi cikkében közzétett becslése szerint ez azt jelenti, 2029-re körülbelül 950 000 adófizető válhat szja-mentessé, ami az összes adózó 20–25 százaléka lehet. A lapunk által megkérdezett szervezetek egyöntetűen arról számoltak be, hogy nehézséget jelenthet a számukra ez a kiesés. A TASZ arra is kitért, hogy a civil szervezetek támogatásában leginkább a középosztálybeli családok (azokon belül pedig elsősorban a nők) vesznek részt a legaktívabban, így a bejelentett adómentesség nagy hatással lehet a munkájukra, miközben az 1 százalékok kulcsfontosságú bevételi forrást jelentenek a számukra.