A civil szervezeteket is fojtogatja egy kicsit a Facebook, a hirdetési tilalommal valóban társadalmi jelentőségű üzenetek tűnhetnek el

„A civil szervezetek mindegyike gondban van, a jelenlegi tudásunk szerint mindenkit érint a hirdetések kivezetése a Facebookról” – mondta lapunknak Kubatovics Áron, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet kommunikációs vezetője.

Mint arról lapunk is beszámolt: az Európai Unió, „Szabályozás a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról” elnevezésű rendelete miatt a Google (YouTube) már tavaly bejelentette, hogy teljesen kifarol a politikai hirdetések mögül (ezt idén szeptember 22-én meg is tette), később ehhez csatlakozott a másik techóriás, a Meta (Facebook, Instagram) is, akik október 6-ával szintén elkezdték leállítani a hirdetéseket (itt a dátum október 10, azaz most péntek). A döntés elsősorban a politikai hirdetések miatt került fókuszba, azonban nem csak a pártokat és politikai szereplőket érinti, hanem a civil szférát is. A Facebook-ot és Instagramot működtető vállalat ugyanis egy kategóriaként kezelte a politikai és társadalmi hirdetéseket, így bármilyen petíció, szakpolitikai javaslat, tüntetésre való mozgósítás, zöld-, kisebbségvédelmi- vagy antikorrupciós üzenet ebbe a kategóriába sorolódott.

A Google ennél egy fokkal engedékenyebb, ott nem teljesen tiltottak a társadalmi hirdetések, de pár kritériumnak meg kell felelni. Például politikai párt nem adhat fel hirdetést, illetve párt, vagy politikus neve sem lehet benne megemlítve. A hirdetés célja nem lehet valamiféle szabályozásnak, törvénynek a megváltoztatása, bevezetése.

Holott az ilyen fajta kampányok forrásaink szerint egy demokráciában fontos szerepet töltenek be, hiszen a közélet lényege, hogy a társadalmi szereplők bizonyos igényekkel lépnek föl, és a civilek ezeknek a társadalmi igényeknek a közvetítői az emberek és a mindenkori hatalom között, konkrét ügyeket és csoportokat képviselve. Ezek a tényezők pedig önmagukban meg is különbözteti az ilyen hirdetéseket a szorosan vett politikai hirdetésektől, azaz a pártok politikai versengésétől.

Az új szabályozás értelmében a fentieken túl politikus vagy magas rangú köztisztviselő nem lehet a hirdetés üzenetének célzottja, vagyis nem szólíthatják őt meg. Tehát például a Civil Összefogás Fórum (CÖF) meghirdetheti, hogy lesz békemenet, de azt már nem teheti hozzá, hogy ez a Fidesz rendezvénye. (Érdekesség, hogy a Facebook kedden politikai tartalomnak minősítette és letiltotta azt a hirdetést, amelyben Karácsony Gergely az új CAF-villamosokról számolt be).

Lapunk több szervezetet is megkérdezett, miként érinti őket az új szabályozás. Egyik, sok civil szervezettel együtt dolgozó forrásunk szerint jelentős különbségek vannak abban, hogy mindez kiket milyen mértékben érint. Vannak olyanok, akik eddig sem költöttek ilyen hirdetésekre, másoknak viszont a Facebook volt a legfontosabb platform, ahol elérhették a széles közvéleményt. Az ő helyzetüket jelentősen nehezíti, hogy ma még nem lehet pontosan látni, a tiltás hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban, mennyire veszik majd szigorúan a politikai tartalmak tilalmát a hirdetésekben.

A civil szervezetek jelentős része nagy mértékben támaszkodott a Facebookra a kommunikációja során (mivel ezen a platformon a magyar lakosság nagy része elérhető), és ezzel kiszolgáltatottá vált a mindenható közösségi oldalnak. Éppen ezért

Sokan úgy gondolják: nem szabad még egyszer ilyen mértékben támaszkodni a közösségi médiára, amelynek üzemeltetői akár egyik napról a másikra elzárhatják őket a követői bázisuktól, inkább közvetlen kapcsolatot kell kiépíteniük a támogatóikkal, például saját adatbázison, hírlevélen keresztül. Csakhogy ez erőforrás-igényes munka, és a legkisebb civil szervezetek általában nem engedhetik meg maguknak, hogy kommunikációs munkatársat foglalkoztassanak, a közepes méretűeknél általában legfeljebb egy ember foglalkozik ezzel a területtel.

Az új szabályozás egyik legnagyobb kockázata forrásaink szerint, hogy a közéleti kérdésekben aktív civilek kénytelenek lesznek kilúgozni, finomítani az üzeneteiket, ha hirdetni szeretnének a közösségi médiában és át akarnak menni a szűrőn. Ez pedig éppen a kampányok élét veheti el.

A mostani tudásunk szerint a Tanítanék Mozgalmat is súlyosan fogja érinteni ez a rendelkezés. Esetünkben is fontos platform a kommunikációban a Facebook és az Instagram, ezeken a csatornákon keresztül tudtuk a leghatékonyabban eljuttatni az üzeneteinket azokhoz az emberekhez, akiket a kormányzati propaganda által uralt média általában nem tudunk megszólaltatni.

Ugyanakkor számunkra nagy könnyebbséget jelent, hogy nagy a hírlevél-feliratkozói bázisunk, őket hatékonyan tudjuk mozgósítani, aktivitásra sarkallni, és ebbe nem tud beleszólni a Meta – mondta lapunknak Lánczi Éva, a Tanítanék Mozgalom munkatársa. Hozzátette: a Meta döntésének pozitív oldala, hogy a nagy politikai pártok – amelyek hatalmas összegeket költöttek el ezeken a felületeken – hirdetései is eltűnnek az oldalakról, aminek hatására talán kicsit kiegyenlítődik a pálya. Ugyanakkor ők biztosan előrébb járnak a kiskapuk megtalálásában is – tette hozzá.

Nagyon rossz, hogy azon kell gondolkodnunk, hogyan csomagoljuk be úgy az eddig karakánul, erőteljesen megfogalmazott mondandónkat, hogy ne legyen belőle probléma – mondta.

Kubatovics Áron arról beszélt, hogy az Energiaklubot „vastagon” érinti az intézkedés, hisz akik zöld ügyekkel foglalkoznak, azok éppúgy a társadalmi kategóriába esnek. „Lehet egy kiskapu, hogy olyan üzenetet fogalmazunk meg, ami mondjuk nem arról szól, hogy használj megújuló energiát, hanem csak statisztikákat sorol fel, vagy egy rendezvény esetén nem buzdítunk cselekvésre, nem mondjuk, hogy gyertek el. Ennek a lényege, hogy nem akarunk valamilyen társadalmi magatartást megváltoztatni, és akkor talán ezek az üzenetek képesek átcsúszni a szűrőn. Közben mindez ironikus, hisz a civil szervezetek lényege épp az, hogy hatással legyenek a társadalomra. Viszont ennek a játszadozásnak, hogy mi megy át és mi nem, megvan az a veszélye, hogy ha túl sokszor próbálkozunk, és visszadobja a rendszer, egy idő után a Facebook algoritmusa az egész oldalt letilthatja” – fogalmazott lapunknak a kommunikációs vezető, aki szerint ez a pályázatok szempontjából is problémás lehet.

„A legtöbb pályázatban olyan vállalásokat is kell tenni, mint például, hogy az adott szervezet különböző eseményeire hányan jönnek el, hány emberhez tudják eljuttatni a kiadványaikat, hány embert érnek el és így tovább. Viszont, hogy ezek meglegyenek, általában hirdetni kell” – magyarázta Kubatovics Áron.

Lévai Richárd marketingspecialista szerint az elsődleges feladat most az érintett szervezeteknek az adatbázis építés, főként ameddig még lehetséges hirdetni. Mint mondta, a hírlevelekkel még egész jól áll a nonprofit és a vállalati szektor is, de a Messenger (a Meta chat programja) adatbázisban elég nagy lemaradásuk van, pedig 2025-ben ez épp olyan fontos.

 - minél több ilyet kell létrehozni, ahol a feliratkozókat el tudják érni – mondja Lévai Richárd. Ezen felül érdemes különböző partnereket, nagyköveteket keresni. Vagyis cégeket, ismert embereket, akik a saját elérésükön keresztül képesek népszerűsíteni a civilek üzeneteit. Igaz, ennek van politikai vetülete, hisz vannak olyan, akár jogvédő, akár szociális ügyekkel foglalkozó szervezetek, amelyek üzeneteit a kormány akár politikai támadásként is értékelheti. Ez pedig félelmet kelthet olyanokban, akik tartanak a retorziótól – mondta Lévai Richárd, aki arról is beszélt, hogy meg kell tanulni azt is, miként lehetséges úgy kommunikálni, hogy az virálissá váljon, tehát képes legyen a gyors terjedésre anélkül, hogy meghirdetnék.

A Google ugyan nem tiltotta le a társadalmi hirdetéseket, de ez elsősorban a YouTube-ot jelenti. Oda pedig videókat kell gyártani, ami vagy költséges mulatság, vagy sok ember kell hozzá, vagy nagy fokú kreativitást igényel. Egy kisebb alapítványnak ez gondot jelenthet, hisz kell valaki aki ezeket kitalálja, megszervezi, megcsinálja. Léteznek más felületek, ahol jelen lehet lenni, például a TikTok vagy a Reddit. Viszont ez rengeteg munka és energia, tekintve, hogy több felületet kell egyszerre kezelni– fogalmazott. Ami pedig az offline módszereket illeti, Lévai Richárd szerint a nonprofit szektornak egy részének ez kevésbé lesz járható út, tekintve, hogy sokkal drágább mint a digitális tér. Vagyis sok körülménytő függ, – összegzett -, hogy kinek mekkora problémát jelent a társadalmi hirdetések kivezetése a Facebookról, de az biztos, hogy a legtöbb civil számára fejfájást okoz, miként lesz képes a jövőben láttatni magát.