Elzárta az Orbán-Putyin mutyi útját az Európai Bíróság, Magyarország viszont szép kamatra már elkezdte a paksi orosz hitel törlesztését

Megsemmisítette a Paks II. állami támogatásának az Európai Bizottság általi jóváhagyását az Európai Bíróság. Erre a döntésre számított?

Igen, már a projekt indításakor is mutyigyanús volt az ügy, hisz az atomerőmű bővítését a magyar kormány pályáztatás nélkül adta oda az oroszoknak. A bíróság szerint az a baj, hogy a Bizottság a közbeszerzési előírások betartása nélkül hagyta jóvá az építkezést - egy a tiltott állami támogatást vizsgáló eljárás végén -, ami sérti az uniós irányelveket.

Ezt tudták tíz éve is, nem?

Persze. Emlékszem, hogy amikor 2010 után az Orbán kormánynak dolgoztam, szerettünk volna jó minőségű atomerőművet építeni. Szóba kerültek a franciák, az amerikaiak, a dél-koreaiak, de épp úgy az oroszok is. Nyilvánvaló volt, hogy aki a finanszírozásban is részt tud venni, előnybe kerülhet a többiekkel szemben. Viszont a tervezési és tender előkészítési fázis közepén, 2014-ben váratlanul megszületett a Putyin- Orbán paktum, ami sajátos módon, egy 1969-es szovjet-magyar államközi szerződésre hivatkozva – az uniós közbeszerzési szabályait is megkerülve - odaadta az építést az oroszoknak. Na, ez volt az alapprobléma. Persze, nincs kizárva, hogy egy tenderen az oroszok is nyerhettek volna, de ezzel az eljárással a kormány másnak esélyt sem adott. Azaz politikai alkuk alapján, a pénzügyi mutyi lehetőségét bekódolva választották ki az oroszokat. És most hol tartunk? Az eredeti tervek szerint az egyik blokknak már 2024-ben működnie kellett volna, s az idén a másodiknak is.

Ehhez képest van egy gödör, ami beomlott.

Mert vélhetően az építőket nem a hozzáértésük alapján választották ki a cimborák, és haverok közül. Nem véletlen, hogy a Magyar Atomenergia Hivatal – melynek vezetőjét közben a kormány lecserélte – a mai napig nem is adta ki a végleges létesítési engedélyt, csak részengedélyeket adott ki.

A bírói döntés azt jelenti, hogy teljesen új eljárásra van szükség Paks bővítésére? Gondolom, a miniszterelnök által sokat szidott bizottság aligha fogja jóváhagyni, hogy a magyar kormány közbeszerzések nélkül újra az oroszoknak adjon új megbízást.

Nem is tehetné, mert a bírói döntés a további mutyik elől elzárja az utat, s kimondta, hogy az oroszokkal történő eddigi együttműködés nem felel meg az uniós normáknak. Nagyon komoly dologról beszélgetünk, a nukleáris biztonságunkról és több ezer milliárd forintról van szó. Bár az oroszok tudnak atomerőművet építeni, de az tagadhatatlan, hogy a technológiai kultúrájuk és alaposságuk messze elmarad az európaitól. Sok a műszaki problémájuk, hiányos a dokumentációjuk. Szóval az EU igényeinek teljes mértékben megfelelő atomerőmű építésre az oroszok nem is képesek.

Ön szerint az ítélet azt mondja ki, hogy az osztrákok kérésére le kell állítani Paks építését, vagy orvosolható a helyzet?

Számomra nem világos, hogy a bírósági döntésnek van-e halasztó hatálya. Én úgy értelmezem, hogy abba kell hagyni az egészet, de ezen majd biztosan lesz még jogi értelmezési vita.

Vagyis a további kivitelezésre újabb éveket várni kell?

Optimista vagyok, ha azt mondom, 2-3 évet így is biztosan csúszni fog az építkezés. 

Vannak akik azt mondják, ha az építést versenyeztették volna, akkor már régen működne Paks II. Egyetért?

Meggyőződésem, ha megfelelő pályáztatással választották volna ki a kivitelezőt, s a cél nem a kormányközeli vállalkozók zsebének megtömése lett volna, akkor a beruházás már befejeződhetett volna, s az erőmű jó ideje termelné az áramot, amire Magyarországon égetően nagy szükség lenne.

Milyen hátránya van annak, ha újra kell kezdeni az engedélyeztetési eljárást? 

Az időveszteség drága dolog, már most is hatalmas, legalább 10 éves csúszásban vagyunk; miközben a gazdaságfejlesztési projektek nyomán, energiaigényes cégek jöttek be az országba, autógyárak, vagy akkumulátor üzemek, amelyek falják az áramot. Ne felejtse el, az országban 2011 óta nem lett átadva semmilyen új villamosenergiát termelő erőmű, amely tartósan és zsinórüzemben képes áramtermelésre. Közben a jelenleg még működő erőműveink sorra állnak majd le 2029 után, mert lejár a működési engedélyük.

A külügyminiszter már egy ideje tárgyalásokat folytat kisméretű, amerikai úgynevezett SMR reaktorok telepítéséről. Ez pótolná a paksi bővítést?

Az a baj, hogy egyelőre még azt sem látjuk, hogy milyen kiesést kéne pótolni. A kormány ugyan nem tervezi Paks leállítását, vagy a Paks II halasztását, a növekvő gazdasági fejlesztések ellátásához viszont szükség lenne energiára. A kabinet már 2030-ra jó 50 százalékkal több a villamosenergia fogyasztási igényt jelez előre, amihez természetesen szükség lenne saját, hazai erőművekre. Az említett SMR reaktorokkal egyelőre óvatosan kell bánni, mert ígéretes, de nem teljesen kiforrott technológiáról van szó. Persze minden nagy gyártó, a kínaiak, amerikaiak, angolok dolgoznak rajta, illetve a franciák, és az oroszok is, de jelenleg nem állítható róla, hogy bevált és piacképes technológia lenne, ami gördülékenyen képes ellátni a növekvő igényeket. Vagyis a kisméretű, moduláris atomerőmű még nincs kész, ezért megvétele komoly kockázatot rejt.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy Paks II orosz hitelből épül. Hogyan kell  elképzelni a finanszírozást?

A hitelezés nem úgy történik, hogy az oroszok a kölcsön összegét átküldik valamelyik magyar bankba, ahonnan a munkát lehet finanszírozni. A pénz az oroszoknál van, s amikor bizonyos részek elkészülnek, akkor Magyarország érintése nélkül fizetnek az orosz gyártónak, vagy kivitelezőnek, mi pedig szép kamatra már elkezdtük a hitel törlesztését. A helyzet átláthatatlan, vélhetően már olyan munkák ellenértékét is visszafizettünk, amit még el sem kezdtek.

Ki képes átlátni a pénzügyi folyamatokat?

Kevesen, hozzáteszem, hogy a pénz külföldön vándorol, de a mutyi az hazai. Kezdetben hangzatos ígéretek voltak, hogy a magyar vállalkozók a munka legalább 40 százalékát elnyerhetik. De az is logikus, hogy egy atomerőmű építésén csak olyan vállalkozók dolgozhatnak, akinek megvan a megfelelő, a magas biztonsági követelményeknek megfelelő minősítésük. Magyar cégek közül ezzel nem rendelkezik egy sem.

Ezért omlott be a gödör?

Valószínű, hogy kormányközeli oligarchák kapták meg ezt az építési földmunkát, de a politikai hűség ebben a helyzetben sem pótolja a szakértelmet.

Ha valamikor megszületik az új európai bizottsági döntés, akkor belátható időn belül felépülhet még Paks II?

Elvileg igen, de előtte évekig jogászok serege vizsgálja majd a korábban megkötött szerződést. Vizsgálják majd, hogy a halogatás kinek a felelőssége, vagy hogy elfogható-e vis maiornak az uniós döntés, vagyis a felek számára elháríthatatlan akadálynak. Messze nyúlik még ennek az ügynek a jogi, politikai hullámverése. Még politikai felelősségre vonás is lehet ebből.

Említette, hogy az ügyben érzékelhető a mutyi. Ez milyen szinteken zajlik? 

A két első számú vezető, tehát Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin írta alá a szerződést, vagyis a szálak a legmagasabb szintig vezetnek, a döntés ott született. Ráadásul a projekt gazdája a hozzá nem értő magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter és nem a hozzáértő Lantos Csaba, az energetikai tárca gazdája. Ezek mindig árulkodó jelek.

Az Európai Bizottság azt akarja, hogy az uniós tagországok váljanak le az orosz energiáról. Leválás elsősorban a gázról és olajról szól, de vajon a nukleáris energiára is vonatkozhat?

A paksi erőműhöz tartozó fűtőanyagot jelenleg csak az oroszok állítják elő. Bár dolgoznak rajta amerikai és francia cégek is, hogy a VVER típusú erőművekhez fűtőelemet gyártsanak. A leválás tehát elvileg szólhat a nukleáris energiának is. De a fűtőelem beszerzés nem folyamatos beszállítást jelent, a hazai erőműhöz két-három évre mindig be vannak tárazva a készletek. Sőt a háború kitörésekor egy orosz repülőjárat Szlovákián keresztül jelentős mennyiségű plusz fűtőelemet hozott, hogy ha bármi történik, akkor ne legyen zavar a Paksi atomerőműben, maradjon elegendő stratégiai tartalék.

Közben a napokban dőlt el, hogy az eredeti tervhez képest – Donald Trump nyomására - gyorsabb ütemben vezetné ki a gáz és a kőolaj importját az Európai Bizottság, ami súlyosan érintené Magyarországot. Mennyire súlyosan?

Ez a kormány szándékától és kommunikációjától függ, ám a propagandát nem szabad komolyan venni. Attól senki ne tartson, hogy leáll a gázellátás Magyarországon. Az ugyanis nem csak orosz forrásból oldható meg. A kőolaj import esetén más a helyzet, egyelőre megy a polémia, hogy el tudjuk-e látni magunkat az Adriai vezetékről, vagy sem.

El tudjuk?

Szerintem az Adrián keresztül az olajbeszerzés is megoldható, hiszen a vezeték kapacitása erre elegendő. A MOL mindkét finomítója, mind a magyarországi, mind a szlovák elég nyersanyaghoz juthat. Itt ugyancsak pénz van a színfalak mögött, illetve a kormánypárt iránti politikai elköteleződés.