Az MTA elnöke felvilágosította az akadémikusokat támadó Magyar Nemzetet, hogy mi az a társszerzőség

Az Orbán-kormány hosszú ideje kitartóan ellenségként tekint a gróf Széchenyi István által 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémiára (MTA), ez pedig egyebek mellett olyan dolgokban nyilvánul meg, mint a kutatóhálózati rendszer kiszervezése, vagy az intézmény tudósaival szembeni lejáratóanyagok készítése. Most éppen utóbbi miatt írt Freund Tamás, az MTA elnöke.

„A Magyar Tudományos Akadémia elleni rágalomhadjárat újabb szintet lépett. A szeptember 3-án az egyik napilapban megjelent írás azonban már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja” - áll az MTA-elnök  kiadott közleményben. Az egyik napilap nem más, mint a Magyar Nemzet, amely ezúttal Pál Csabát és Papp Balázst, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereit próbálta meg besározni.

A kormánypárti lap cikkében azt állította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia „teljesen átláthatatlanul választja tagjait”, ezt pedig azzal kívánták alátámasztani, hogy az említett két tudós munkásságában sok a közös pont.  „A tudománymetriai mutatók valóban impozánsak: több ezer idézet, nemzetközi rangú folyóiratokban megjelent cikkek, magas H-index. Ám a számok mögé nézve feltűnő a hasonlóság: ugyanazok a közös kutatások, publikációk és eredmények szerepelnek mindkettejük életművében. Az elemzések szerint Pál Csaba tudományos hatásának 77 százaléka, míg Papp Balázsé 82 százaléka közös munkákból származik. Vagyis lényegében ugyanarra a teljesítményre, néhány év eltéréssel, két MTA doktori címet is elnyertek. Ha a közös publikációkat és azok idézettségét „nettósítjuk”, vagyis kiszűrjük a duplikált teljesítményeket, mindkettejük mutatói egy átlagos magyar kutató szintjére esnek vissza. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel: vajon hogyan lehetett ugyanazon tudományos eredmények alapján kétszer is a magyar tudományos hierarchia csúcsára jutni?” - olvasható a Magyar Nemzet cikkének lényegi része, mely alapján kiderül: a kormánypárti lap azt próbálta meg botrányként tálalni, hogy Pál Csaba és Papp Balázs gyakorta társszerző.

Freund Tamás ezért kénytelen volt felvilágosítani a Magyar Nemzetet arról, hogy a tudományos életben létezik kooperatív munka. „Ha egy fiatal kutató vagy újságíró megkérdezné, kiknek a példáján tanulmányozhatja, hogy milyen egy világszínvonalú kutatóműhely, hogyan dolgoznak a sikeres kutatók, akkor jó eséllyel Pál Csaba és Papp Balázs akadémikusokat, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorait javasolnánk. Kutatásaik nagy újdonságértékű felfedezésekhez vezettek, és kiemelkedő a társadalmi és gazdasági jelentőségük is. A fertőzéseket okozó mikrobák megismerése, az antibiotikumokkal szemben kialakuló ellenálló képességük és annak kivédése kulcsfontosságú a betegségek megelőzése, a betegek gyógyítása, a gyógyítási szövődmények megelőzése, a kórházi halálozás csökkentése, az egészségügyi ellátás hatékony és gazdaságos működtetése és az egészségipari innovációk szempontjából egyaránt. Eredményeik nemcsak a humán-, hanem az állatgyógyászat területén is hasznosíthatók” - ismertette az MTA elnöke.

Freund Tamás a kormánypárti lapot nem megnevezve emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzet hónapok óta cikkek sorozatával támadja a Magyar Tudományos Akadémiát. „A cikk azt a téves látszatot kelti, hogy a két kutató szoros együttműködése megkérdőjelezi tudományos teljesítményük önállóságát. Valójában éppen egy olyan, nemzetközileg is példaértékű modellről van szó, amely a modern tudományos áttörések alapját képezi, és amelyet az Akadémia, a HUN-REN, valamint a legjelentősebb hazai és nemzetközi kutatástámogatási alapok is a legmagasabb szinten ismernek el” - írta.

 „Pál Csaba kísérletes mikrobiológiai és Papp Balázs számítógépes biológiai kutatócsoportja tökéletes példája egy ilyen, egymást erősítő együttműködésnek.

Ennek az együttműködésnek a sikerét a világ vezető tudományos folyóirataiban közösen publikált cikkek sora igazolja” - fogalmazott.

Az MTA elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a tagválasztás során minden esetben az egyéni teljesítményt mérlegelik. A kormánylap állításaival ellentétben Pál Csaba és Papp Balázs esetében is bőséges bizonyíték állt rendelkezésre a közös munkán messze túlmutató, önálló, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos kiválóságról - közölte. Elnyerték a legversenyképesebb európai és hazai pályázatokat, elit nemzetközi tudományos tagok, önálló, nagy presztízsű publikációik vannak, szabadalmak és innovációk köthetők a nevükhöz, emellett mentori tevékenységet is végeznek - sorolta Freund Tamás.

Mint jelezte, a Magyar Nemzet lejáratóanyagának egyik legnagyobb veszélye az, hogy hatására a fiatal kutatók elbizonytalanodhatnak, hogy helyes út-e Magyarországon a szakmai összefogás és együttműködés. „Pedig tény, hogy az ehhez hasonló szakmai összefogások sokaságára van szükség ahhoz, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége növekedjen” - írta. A másik nagy veszélyt pedig abban látja, hogy a társadalom bizalma alaptalanul és indokolatlanul gyengül meg kutatói és tudományos intézményei kiválóságában és társadalmi hasznosságában.

„Mindkét veszély elhárítása mindannyiunk – kutatók, fejlesztők, döntéshozók és polgárok – közös érdeke. Számítunk minden felkészült és felelős újságíróra is” - zárta közleményét az MTA elnöke.