Freund Tamás mindenki előtt felhívta Sulyok Tamás és Hankó Balázs figyelmét, hogy miközben a politika igazodást vár, az MTA léte egész Magyarország érdeke

A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát – mondta köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 200 éves jubileumi közgyűlésén Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter előtt. Hozzátette, „akadémiánk nem hibátlan, érheti kritika”, de egyedülálló nemzeti érték, amit meg kell őrizni a jövőnek, és erre most is jók az esélyek.

A tudományos közösség igénye, nemzetünk 200 éve töretlen bizalma akadémiánk legnagyobb kincse. Létrejöttünk óta gyakran jelentkező kérdés, hogy ennek a bizalomnak mi árt jobban: az éppen regnáló hatalom csapása, vagy az ölelése? – tette fel a kérdést. Ezt követően arról beszélt, hogy egy sor témában együttműködnek a kormányzati szervezetekkel, mindez pedig akár reményeket is kelthetne bennük.

– jelentette ki Freund Tamás, aki szerint így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.

Megjegyezte, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Klebelsberg Kunó, Eötvös József és Trefort Ágoston is jól látta az MTA jelentőségét, és azt, hogy a politikai elitnek be kell vonnia az akadémiát az országos kérdések kezelésébe. És – folytatta – „éppen a minapi vádaskodások mutatták meg”, hogy az MTA-nak politikai támogatás és törvényes jogosítványok nélkül is meghatározó, ellenfeleit gyakran irritáló befolyása van a tudományos közösségre, a társadalomra, a nemzetre és a tudományos tanácsadást igénylő állami szervekre. Ez nem láthatatlan szervezkedés eredménye. Úgy látszik, többségben vannak azok a magyar kutatók, vezetők és polgárok, akik szerint az MTA léte elsősorban nem az akadémikusok érdeke, hanem az országé és az egész magyar nemzeté, és az akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyik létrehozta.

Freund Tamás a felszólalását azzal zárta, kiegyensúlyozott, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatra kell törekednünk a politikai elittel és a nemzeti elit egészével.

Az összefogásról beszélt Sulyok Tamás

Felszólalását a kormány részéről Hankó Balázs kulturális miniszter hallgatta, de a közönségben ült Sulyok Tamás köztársasági elnök is. A köztársasági elnök beszédében nem reagált a kritikus szavakra, ehelyett Széchenyi Istvánról és Kosztolányi Dezsőről beszélt, végül kijelentette: minden okunk megvan rá, hogy bízzunk a magyar tudományos élet dicső jövőjében, de ehhez nélkülözhetetlen az összefogás.

Külföldi érdekeket képviselőket emlegetett Hankó Balázs

Hankó Balázs kiemelte, a tudománynak nem lehet más szerepe, mint a közösség szolgálata, és „a közösség által választott kormányzati képviselők feladata, hogy biztosítsa azokat a lehetőségeket, pontosabban csak azokat a lehetőségeket biztosítsa, amik ezt a szolgálatot teljesítik”. A miniszter szerint az akadémia autonóm és szuverén, senkinek nincs joga ahhoz, hogy beleszóljon abba, milyen döntéseket hoz a tudományos kérdésekben. De – hangsúlyozta –

Pedig a miniszter szerint „vannak olyan törekvések, amik a haza mindenek előtt ügyét a tudományban korlátozni szándékolják”, és „mindig voltak és vannak kiszolgálói ezen törekvéseknek”, tehát vannak olyanok, akik „tisztán politikai célok érdekében külföldi érdekeket képviselnek”.

Közgyűlés össztűz alatt

Az alapító szobrának megkoszorúzása, köztéri alkotás avatása, tudományos előadás, filmbemutató, az MTA tiszteletére komponált zenemű ősbemutatója – gazdag programsorozat várja a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése első napjának résztvevőit, tájékoztat az akadémia honlapja a ma kezdődő programokról. Az ünnepi közgyűlést azonban feszült pengeváltás előzte meg Freund Tamás elnök és az Orbán-rendszer egyik főideológusa, Schmidt Mária között, aki azért ment neki az akadémikusoknak és támadta meg az egész intézményt, mert szerinte a tudósok politizálnak, ahelyett, hogy a munkájukat végeznék.

Az ügy előzménye, hogy nyilvánosságra került az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának egy minden tag által megszavazott állásfoglalása, amelyben jelezték az akadémia elnökségének: amennyiben Orbán Viktor meglátogatná az ünnepi közgyűlését, az akadémikusok egy része kivonulna a miniszterelnök március 15-i poloskázó beszéde miatt. Emellett kiszivárgott a Biológiai Tudományok Osztályának nyilatkozat-kezdeménye is, amely az alaptörvény módosítására reagált volna, tudományosan ugyanis nem igaz, hogy az ember csak nő lehet vagy férfi.

Minderre egy blogbejegyzésben reagált Schmidt Mária, amelyben a többi között azt írta „a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus”, és „akadémikusnak lenni teljesítmény nélküli rangot, kiváltságot, élethosszig tartó megélhetést és megannyi privilégiumot jelent”. Sérelmezte, hogy az akadémikusok olyan kérdésekben szólalnak meg, amihez testületként és tudósokként semmi közük. Az sem tetszik a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, hogy az akadémikusok életjáradékot kapnak, amelynek folyósításához „bekerülésüket követően semmilyen teljesítményt nem kell felmutatniuk, semmilyen követelménynek nem kell megfelelniük”, emellett a kiválasztás folyamatát is kritizálta.

Freund Tamás MTA-elnök ezekre a vádakra tőle szokatlanul éles hangú írásban válaszolt, amelyben többek között azt írta: „Természetesen nem állítható, hogy minden esetben a legjobbak jutottak be a testületbe, de ennyi hibaszázalék a társadalom minden szektorában előfordul. Például a gazdasági elitbe sem azok kerültek minden esetben, akik a gazdálkodáshoz, cégvezetéshez, vagy az adott ipari/agrár szakterületekhez a legjobban értettek. Voltak esetleg, akik csupán »jókor voltak jó helyen«? Biztosan állíthatom, hogy a Magyar Tudományos Akadémián sokkal jobbak az arányok”. Ennek ellenére Schmidt Lánczi András filozófussal és a Debreceni Egyetem rektorával, Szilvássy Zoltánnal kiegészülve tovább kritizálta az akadémiát az állami média egyik műsorában. Erre reagálva Kenesei István nyelvész, akadémikus lapunknak nyilatkozva azt mondta, a kritikák alaptalanok, jogosulatlanok, a támadások alapvető tájékozatlanságról és rosszindulatról tanúskodnak. Arról is beszélt, hogy az MTA és az Orbán-kormány közti feszültség abból fakad, hogy bár az Akadémia, mint a nemzet tanácsadója nagyon komoly munkával készít jelentéseket és beszámolókat aktuális tudományos kérdésekben, de ezeket a döntéshozók nem veszik figyelembe. „Ezt ők provokációnak tekintik, mert a tudósok nem mindig azt mondják, amit ők hallani akarnak” – mondta Kenesei.

A rossz viszony eredője emellett az egykori akadémiai kutatóhálózat öt évvel ezelőtti elszakítása az MTA-tól. A jelenleg – több névváltoztatás után – HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven működő intézetek működése körül is rengeteg a feszültség. Az MTA tavaly decemberi közgyűlésén, szűk többséggel döntött úgy, hogy ingatlanvagyonának jelentős, a kutatóintézetek által használt részét (49 ingatlan) eladja az államnak, amely az épületek használati jogát továbbadja a HUN-REN-nek, 80 milliárd forintért cserébe. Az MTA vezetése azzal indokolta az ingatlanok eladásának szükségességét, hogy a kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az Akadémiától független irányítás alá kerültek, így az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, különvált az ingatlanok tulajdonjoga és a fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz szükséges forrás, valamint az intézetek irányítása, ez pedig működési problémákhoz vezetett. Ugyanakkor az eladásról szóló közgyűlési döntés az akadémikusok és a kutatóhálózatban dolgozók egy részét is aggodalommal tölti el, ők „ingatlanmutyitól” tartanak, nem látják garantáltnak, hogy az épületek továbbra is a tudományt szolgálják majd. Éppen ezért Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikusok, valamint az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) februárban bíróságon támadták meg az ingatlanok eladásáról szóló döntést.