Beindult a harc a voksokért, a Fidesz és a Tisza Párt is millióknak ígér kisebb adóterheket

Az elmúlt napok kommunikációs nyomása miatt Magyar Péter pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, a Tisza Párt valóban átalakítaná az adórendszert. Csakhogy azzal az állítással szemben, ami a Fidesz ellene indított kampányában szerepelt, miszerint a Tisza a hatalomra kerülése esetén emelné az adókat, az ellenkezőjét mondta. Vagyis, a párt költségvetési- és adópolitikai munkacsoportjának javaslata szerint meglépnék a már korábban bejelentett szelektív áfa-csökkentéseket (zöldség, gyümölcs, tűzifa fogyasztási adója 5 százalékra csökkenne), emellett a minimálbért keresőknél a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), az adójóváírás újbóli bevezetésével 9 százalékra csökkentenék, az átlagbért vagy fölötte keresőknél maradna a 15 százalékos szja. Harmadik kulcsot nem terveznek, ám az 5 milliárd forint feletti vagyonok megadóztatását igen, utóbbival ellentételeznék a 9 százalékos adókulcs miatt kieső bevételeket.

Részben tehát valóban visszahoznák az adórendszer progresszivitását, csak nem úgy, ahogy arról a kormánypropagandához több szálon kötődő Index információja szólt. A lap elsőként, egy állítólagos belső tiszás feljegyzés alapján ugyanis arról számolt be, hogy az ellenzéki párt „gazdasági kabinetje” egy háromkulcsos személyi jövedelemadó (szja) rendszer bevezetésén gondolkodik 15, 22, 33 százalékos kulcsokkal. Magyar Péter hiába cáfolta az Index értesüléseit, az Orbán-kormány tagjai továbbra is azzal vádolták a Tiszát, hogy adóemelésre készül. 

Az egykulcsos szja-rendszert, amelyet az Orbán-kormány minden áron védeni akar, a második Orbán-kormány vezette be, amikor 2010-es hatalomra kerülése után felszámolta az előtte több mint két évtizeden keresztül működő többkulcsos adórendszert. Az 1990-es évek elején szja-rendszer hatkulcsos volt, 0-44 százalék közötti adókulcsokkal, ez a 2010-es kormányváltás idejére leegyszerűsödött: évi ötmillió forintig 17 százalékkal adózott a jövedelem, az afeletti rész pedig 32 százalékkal, a minimálbér pedig adómentes volt az adójóváírás intézményének köszönhetően. Ezt még faragta az Orbán-kormány, bevezetve a 16 százalékos egykulcsos adót, amit 2015-től 15 százalékra csökkentett. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelmek adóterhelése ekkor emelkedett, míg a magas jövedelmeknél csökkent az elvonás. A progresszív adórendszer visszahozatala a 2026-os választások után ezzel ellentétes hatással járna – vagyis a kulcsok mértékétől függően az alacsonyabb jövedelmek adóterhe csökkenhetne vagy szinten maradhatna, a magasabb jövedelmeknél adóteher-növekedéssel járna – ez utóbbi üzenetet hangsúlyozta az elmúlt napokban a Fidesz szinte összes politikusa, beleértve a miniszterelnököt is, támadva a Tisza állítólagos adóterveit.

– nyilatkozta a Népszavának Pitti Zoltán, közgazdász, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egykori elnöke. A szakértő szerint a személyi jövedelemadót tovább mérsékelni nem szabad, mert ez a magas jövedelműeknek kedvezne a magas áfa miatt. - Ezért ha engem kérdeznek, én az áfa-kulcsok csökkentése és a szja-progresszív beszedése mellett tenném le a voksot. A kulcsok mértékén, a sávhatárokon, vagyonadók bevezetésén lehet vitatkozni, de el kellene dönteni, hogy ki hajlandó ezt a munkát felvállalni és ki nem – mondta.

Hozzátette, szerinte az adóreformot nem lehet önmagában nézni, az államnak működnie kell, miközben a költségvetést jelentős kihívások érik a közeljövőben: a bevételeket biztosítani kell a klímaváltozás elleni fellépéshez, a növekvő védelmi kiadásokhoz, miközben romlik a demográfiai helyzet. Jelentősen nő a nyugdíjasok és csökken az adófizetők száma. Ezek miatt komplexen kellene megközelíteni a kérdést – fogalmazott Pitti Zoltán.

Információk hiányában, mivel a Fidesz 2010 óta nem készített választási, illetve kormányprogramot, nem lehet tudni, hogy ha 2026-ban hosszabbíthatnak, hogyan finanszíroznák minden idők leggrandiózusabb adócsökkentési ígéreteit. Beígérték  – felmenő rendszerben – a 4,3 majd 2 gyermekes nők teljes adómentességét, a családi kedvezmények emelését. A program éves szinten 1022 milliárd forintos bevételkieséssel jár a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint. Az idén az szja-bevétel várhatóan 4905 milliárd forint lesz, vagyis a kormány programja a szja-bevételek ötödét vonná ki az amúgy is hatalmas (5000 milliárdos) hiánnyal küzdő költségvetésből. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ráadásul az elmúlt napokban azt is bejelentette, hogy a kormány a szociális hozzájárulási adó (munkáltatói tb-adó) 1 százalékpontos, 12 százalékra való csökkentését tervezi, amely 200-260 milliárdos bevételkieséssel járhat az egészség- és nyugdíjbiztosítási alapokban. Jelenleg ilyen mértékű adócsökkentésekre nincs fedezet, ha ezek be is következnek a választások után – függetlenül a nyertestől – jelentős költségvetési kiigazításra lesz szükség.

Sok a befolyásoló tényező

A progresszív adórendszer nem atipikus az európai adórendszerekben, sőt inkább az egykulcsos adó az – derült ki a Forvis Mazars 2025-ös Közép- és Kelet-Európai Adókalauz című kiadványából. Az idei összesítés szerint jelenleg a régióban a fejlettebb országok a többkulcsos szja mellett teszik le a voksukat. Lengyelországban 12, 32, Csehországban 15, 23, de Ausztriában, Németországban, Szlovéniában is több kulccsal adóznak, a felső kulcs ezen országokban eléri vagy épp meghaladja az 50 százalékot is. Az egykulcsos adó inkább a régió fejletlenebb országaiban használatos: Boszniában 8, Bulgáriában és Romániában 10-10 százalékkal adóznak a jövedelmek. Ukrajnában 18 és Észtországban 22 százalékos egykulcsú jövedelemadót használnak.

Erre a legjobb mutató és összehasonlítási alap az úgynevezett adóék. A szűkebben vett régióban az adóék 38 százalék, vagyis egy munkáltató a teljes bérköltségéből 38 százalékot fizet az államnak adók és járulékok formájában. (Minél nagyobb az adóék, annál kevesebb jut arányában a nettó fizetésre.) Idehaza az átlagkereset az adóéke 41,1 százalék, ezzel az elvonások mértékét tekintve Horvátországgal (40,9%) és Romániával (42,7%) és Lengyelországgal (42,8) vagyunk közel egy szinten. Szlovéniában, Csehországban és Lettországban az adóék eléri 45 százalékot, a legmagasabb Ausztriában (47,2), Németországban (47,5) és meglepő módon Szlovákiában, ahol a teljes bérköltség 48,5 százalékát vonja el az állam.

A magyar adórendszernek hatalmas előnyt ad viszont a családi adókedvezmény: egy háromgyerekes munkavállaló adóéke 41 százalékról 23 százalékra csökken – ez az egyik legkisebb adóteher a régióban, egyedül Bulgária családi adórendszere kedvezőbb a magyarnál. Vagyis nem feltétlenül a kulcsok száma dönti el, hogy melyik adórendszer jelent több terhet az adózóknak, hanem a kulcsok és sávok mértéke. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarországon van a világ legmagasabb áfa-kulcsa – amely viszont arányaiban épp az alacsonyabb jövedelműeket sújtja, hisz ők elköltik a teljes jövedelmüket, ami után 27 százalékkal adóznak a boltokban, míg a magasabb jövedelműek megtakarítanak – így jövedelmük kisebb részét adózzák le 27 százalékos áfával.