oktatás;vita;Magyarország;pedagógusok;PDSZ;teljesítményértékelési rendszer;

A válaszadók alig 14 százaléka adott pozitív visszajelzést a tanárok első teljesítményértékelésén

A pedagógusok nem kérnek a teljesítményértékelési rendszerből, a többletmunkát mindig ki kell fizetni, az nem lehet mérlegelés kérdése.

A válaszadók alig 14 százaléka adott pozitív hangvételű visszajelzést a pedagógusok idén először tartott teljesítményértékelésén, és ezek is főleg a korrekt, emberséges helyi vezetői gyakorlatokról szóltak - derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből, amelynek pénteken közölték a végleges eredményeit. Az érdekképviselet arra volt kíváncsi, milyen tapasztalatokat szereztek a pedagógusok a sok vitát kiváltó értékelési rendszerről. A kérdőívet összesen 2285-en töltötték ki, köztük 44 iskolaigazgató és 19 igazgatóhelyettes is.

A pedagógusok munkájának értékelése során több, előre meghatározott szempontot kellett figyelembe venniük az iskolaigazgatóknak, ezekért pontok jártak. Összesen 100 pontot lehetet szerezni, kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, nekik szeptembertől minimum bruttó 20 ezer forinttal emelkedhet az alapbérük. Bár lapunk érdeklődésére korábban több tankerületi központ is azt írta, nem szabták meg, mennyien kerülhetnek be a garantált fizetésemeléssel járó kategóriába, a PDSZ felmérését kitöltő számos pedagógus (a válaszadók több mint 44 százaléka) ennek ellenkezőjét tapasztalta.

- Fejlesztőként az első körben 94 százalékra értékelt az igazgatóm. Majd miután a tankerület 12 főben határozta meg a maximum létszámot, az értékelésemet 79 százalékra rontotta. Több kollégám is hasonlóan járt - olvasható az egyik szöveges beszámolóban. Más arról írt, június végéig 80 pontja volt, amit később “átjavítottak” 79 pontra, mert a tankerület szerint túl sokan érték el a 80 pontot. Egy másik pedagógus arról számolt be, úgy érzi, a tagintézmény-vezető személyes szimpátia alapján pontozott. - Korábban a tankerület szakmai vezetőjével többször egyeztetett telefonon arról, hányan lesznek 80 százalék felett. Csökkenteni kellett a létszámot - írta. A kérdőívet kitöltő pedagógusok több mint 41 százaléka jelezte azt is, úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés érte őket az értékelés során.

Többen írtak arról is, hogy nem tartják motiváló hatásúnak az értékelést, mert az esetleges pluszjuttatás nem arányos a befektetett munkával, továbbá sokan igazságtalannak és megalázónak tartják a rendszert, ami több esetben feszültségeket szült a tantestületen belül. - Az igazgató elismerte, hogy jó a munkám, mégis levont pontot, mert szerinte megosztó vagyok - írta az egyik érintett. Más úgy érezte, túl nagy adminisztrációs terhet jelentett az értékelés folyamata, ami a gyerekektől vette el az időt. De voltak, akik szerint egyes igazgatók igyekeztek korrekten értékelni, és “a szükséges rossz a lehető legkevésbé fájt”. Egy másik tanár viszont úgy vélekedett: egy pedagógus munkája nem számokban mérhető. Az értékelési rendszerről a válaszadók többsége (kicsivel több mint 86 százaléka) negatív visszajelzéseket adott.

A PDSZ szerint a teljesítményértékelési rendszert a jelenlegi formájában fel kell függeszteni, és egy olyan rendszert kell kidolgozni, aminek létrehozásában a szakmai szervezetek is részt vehetnek. A pedagógusok többletmunkáját mindig ki kell fizetni, az nem lehet mérlegelés kérdése.  

A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a teljesítményértékelési rendszer igazságtalan, az a Nevelésügyi Kormánybizottság pedig, amelyik Orbán Viktorral és Pintér Sándorral alakult meg, nem hajlandó válaszolni a legegyszerűbb kérdésekre sem. Interjú.