A pedagógusok új rendszerű teljesítményértékelésére idén került sor először, az értékelés során 100 pontot lehet szerezni: kiemelkedő teljesítményűek, akik 80 pontot vagy afeletti eredményt érnek el, átlagos teljesítményűek, akik 50–79 pont között teljesítenek. Akik 50 pont alatti eredményt értek el, őket a fejlesztendő teljesítményű csoportba kell sorolni. A kiemelkedő teljesítményűek a következő tanévtől pluszjuttatást kaphatnak az alapbérükbe építve, ami átlagosan havi bruttó 20 ezer forintot jelent, de az igazgatók személyes döntése alapján akár 60 ezer forint is lehet.
A pontszámok megjelenése után több pedagógus is arról számolt be, hogy egy tantestületen belül egyszerre többen kaptak 79 pontot, mert az intézményvezetők szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületi központoktól, hogy „arányosítani” kell a pontszámokat, az erre szánt bérkeret elosztása érdekében nem tartozhatnak „túl sokan” a kiemelkedő kategóriába. Egy tanár arról is írt közösségi oldalán, néhány napja még 80 pont fölé értékelték, majd később megváltozott a pontszáma, 79-re.
„Az új teljesítményértékelő rendszer abba az irányba mutat, hogy a pedagógusok még többet dolgozzanak ingyen”Megjelentek a bosszúértékelések, a szülők és a diákok anonim véleményezésben húzzák le a tanárokatVan, aki elkeseredésének is hangot adott és arról írt, hogy jövőre nem fog semmilyen pluszfeladatot vállalni, mert szinte ugyanannyi pontot kapott, mint azok a kollégái, akik alig vállaltak plusz iskolai munkát. Egy másik pedagógus pedig úgy vélekedett, ez az egész rendszer arra jó, hogy mindenki utálja a másikat, aki két ponttal többet kapott.
„Én is 79 pontot kaptam. Inkább adott volna 75-öt, mert ez így nagyon szánalmas”
– olvasható egy újabb beszámolóban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, a PDSZ-hez is több hasonló visszajelzés érkezett.- Volt, aki arról írt, hogy több kolléga is 78-79 pontot kapott, míg az, aki jóban van az igazgatóval, 98 pontot. Egy iskolaigazgató pedig azt írta, ő is úgy gondolja, hogy van egy kvóta, mennyien tartozhatnak a kiemelkedő kategóriába - fogalmazott Nagy Erzsébet, aki szerint sok múlik az iskolaigazgatókon, hiszen a pontozás nagyrészt az ő szubjektív megítélésükön is múlik. Azt viszont különösen furcsának tartja, hogy a beszámolók alapján sok pedagógus kapott egységesen 79 pontot, éppen hogy lemaradva a kiemelkedő kategóriába sorolástól.
Érdeklődtünk a tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központnál, valóban van-e létszámkeret a kiemelkedő kategóriába sorolható pedagógusok esetében, illetve szabályos-e, ha valakinek utólag csökkentik a pontszámait, de válaszukban csak annyit írtak, hogy “a pedagógusok teljesítményértékelése munkáltatói hatáskör”.
Igazságtalan a tanárok teljesítményértékelő rendszere, még mindig több kérdés merül fel a megvalósítással kapcsolatbanHiába garantálja rendeletben az Orbán-kormány, hogy ne csökkenthessék teljesítményértékelés alapján a tanárok bérét, a jog mégis lehetővé teszi- A probléma egyik gyökere, hogy a legtöbb iskolában nem fektették le a teljesítményértékelés helyi szabályait, a vonatkozó kormányrendeletben pedig sok minden csak feltételes módban szerepel - erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt lapunknak. Így szerinte az értékelés lezárásának határidejéig, június 30-áig az eredményeken is lehet még módosítani, a pedagógusok önértékelést is leadhatnak, ha valamivel nem értenek egyet, ám azt, hogy valakinek csökkentsék a pontszámait, igazságtalannak és etikátlannak tartja. - Minden kollégát arra biztatok, mindenképp jelezzék az igazgatónak, szóban és írásban is, ha a megállapított pontszámokkal nem értenek egyet - hangsúlyozta a PSZ elnöke.
Alig ért véget a tanév, máris 2500 álláshirdetést tettek közzé pedagógiai munkakörök betöltésére