A háttérben az áll, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított inváziója miatt a nyugati hatalmak szankcióikkal elzárták Oroszországot az energiaszektorába történő legtöbb külföldi befektetéstől és a nagyobb megállapodások megkötésétől, s azóta megerősödött Moszkva és Peking szövetségesi kapcsolata, gazdasági és technológiai együttműködése.
A Reuters név nélkül nyilatkozó forrásai szerint a felek megvitatták annak lehetőségét, hogy az Exxon Mobil új terület kitermelését kezdje meg az orosz Távol-Keleten lévő Szahalin-1 olaj- és gázprojektben, egyúttal felvetették azt a lehetőséget is, hogy Oroszország amerikai technológiát vásároljon cseppfolyósgáz-projektjeihez, például az Arctic LNG 2-höz, amelyet jelenleg nyugati szankciók sújtanak. Egy másik ötlet, amelyről a hírügynökség még az alaszkai csúcstalálkozó napján számolt be, az volt, hogy az USA atommeghajtású jégtörő hajókat vásároljon Oroszországtól.
E tárgyalásokra Steve Witkoff amerikai különleges megbízott augusztus eleji moszkvai útján került sor, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és befektetési megbízottjával, Kirill Dmitrijevvel találkozott. Az üzleti lehetőségeket Donald Trump amerikai elnökkel is ismertették, és az alaszkai csúcson is érintették – mondta az egyik forrás.
Vlagyimir Putyin elégedett lehet, Donald Trump támogatja, hogy Ukrajna területeket adjon át Oroszországnak a békéértAz oroszoknak akkor sem kell a béke, ha újrarajzolják Ukrajna határait, a kínaiak érdeklődve figyelik az amerikai bűvészmutatványtAlaszka előtt Trump azzal fenyegetőzött, hogy újabb, erős szankciókkal sújtja Oroszországot és kereskedelmi partnereit, ha augusztus 8-ig nem állapodik meg a háború lezárásáról, és szigorú vámokat vetett ki Indiára, az orosz olaj egyik fő vásárlójára. Ám a szankciós fenyegetéseket rögtön ejtette, amint Putyin elfogadta az amúgy Moszkvának nagyon kedvező csúcstalálkozót.
Trump alkura törekvő politikája már korábban is megmutatkozott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokon, de a Reuters szerint a legutóbbi megbeszélések az amerikai-orosz megállapodásokra helyeződtek át, eltávolodva az Európai Uniótól, amely blokkként szilárdan támogatja Ukrajnát. Erre utal, hogy az alaszkai csúcs napján Putyin aláírt egy rendeletet, amely lehetővé teszi a külföldi befektetők, köztük az Exxon Mobil számára, hogy visszaszerezzék részesedésüket a Szahalin-1 projektben.
Oroszország kilép a kínzás elleni egyezményből
Oroszország egy hétfőn közzétett rendelet szerint kilépni készül az Európa Tanács (ET) kínzás megelőzéséről szóló egyezményéből. A Mihail Misusztyin miniszterelnök által aláírt írt rendelet azt javasolja, hogy Putyin elnök terjessze be a kilépést az Állami Dumának. Az intézkedés nagyrészt szimbolikus. A Kreml ugyanis kínzást alkalmaz a megszállt területek feletti ellenőrzés fenntartása és a belföldi ellenvélemények elfojtása érdekében, s a hazatérő ukrán hadifoglyok is rendre kínzásokról számolnak be. Az 1987-ben elfogadott, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetések megelőzéséről szóló egyezmény az ET egyik sarokkövének számító szerződése, amely lehetővé teszi a tagországok fogvatartási létesítményeinek ellenőrzését. Oroszországot ugyanakkor kizárták a kontinens legfőbb emberi jogi szervéből, miután 2022-ben megindította Ukrajna ellen átfogó háborúját. NÉPSZAVA
