Több ezer venezuelai állt sorba múlt szombaton Caracasban, hogy beálljon a Milicia Bolivarianába, a népi milíciába (ami az ország hadseregének egyik ága) az Egyesült Államok „fenyegetésére” adott válaszul. A sorozásra jelentkezők között köztisztiviselők, háziasszonyok és nyugdíjasok is voltak. A felhívást az autoriter elnök, Nicolás Maduro intézte népéhez, mondván, hogy "muszáj erőt mutatni" a készülő invázió ellen.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi hetekben látványosan fokozta a nyomást a venezuelai diktátoron. Még júliusban bejelentette, hogy a korábbi években kitűzött vérdíjat minden idők legmagasabb szintjére emeli: 50 millió dollárt ajánl fel annak, aki segít Nicolás Maduro elfogásában, és amerikai bíróság elé állításában. A Trump-adminisztráció szerint Maduro drogkartelt üzemeltet, a vádpontok között szerepel kábítószer-kereskedelem és „narcoterrorizmus” is. Az Egyesült Államok igazságügyi szervei már 2020 óta próbálják felelősségre vonni a caracasi rezsim vezetőjét, akkor 15 millió dolláros jutalmat ígértek Maduro elfogásáért, majd a Biden-adminisztráció alatt ez az összeg 25 millióra nőtt.
A vérdíj Trump általi megduplázását katonai erődemonstráció is követte. Az USA haditengerészete három, Aegis fegyverrendszerrel (AWS) felszerelt rombolót vezényelt a venezuelai partok közelébe. A Gravely, a Jason Dunham és a Sampson rombolók hivatalosan a kábítószer-kereskedelem elleni műveleteket támogatják, de jelenlétük egyben figyelmeztetés a caracasi kormánynak. Venezuelában ezt azonnal ellenséges beavatkozási kísérletként értelmezték, és Maduro azzal válaszolt, hogy 4,5 millió milicistát mozgósít. Az elnök fegyvereket ígért a falusi lakosságnak, és kijelentette: Venezuela minden szegletében felkészülnek arra, hogy megvédjék az országot egy esetleges amerikai támadástól.
A helyzet azonban nem pusztán Caracas és Washington konfrontációjáról szól.
A háttérben Kína is felbukkant, amely egyre aktívabban építi befolyását a dél-amerikai országban. És ezt Nicolás Maduro szereti hangsúlyozni: nemrég egy állami rendezvényen mondott beszéde közben, teljesen kontextuson kívül, elővette az új mobiltelefonját, majd közölte: ez egy ajándék a kínai vezetőtől, Hszi Csin-pingtől. Peking hosszú ideje Venezuela egyik legfontosabb gazdasági partnere, olajszállításokért cserébe kvázi életben tartja az ország romokban heverő gazdaságát. Elemzők szerint a szomszédos Guayanától elvitatott, Venezuela 24. államává nyilvánított Essequibo régió olajának kiaknázásában amerikai és kínai cégek egyaránt részt vesznek, jelenlétük pedig politikai védőernyőt is ad Maduro számára, aki így bátrabban hárítja az amerikai fenyegetéseket.
Trump számára ugyanakkor Venezuela ügye belpolitikai tőkét jelent. Az USA déli határain átnyúló drogcsempészet, a latin-amerikai migrációs válság és a bűnszervezetek terjedése mind olyan témák, amelyekkel a republikánus elnök szívesen kampányol. A venezuelai vezetés ellen indított hadjárat jól illeszkedik ebbe a narratívába. A konfliktus így egyszerre szól egy diktatúra elszigeteléséről, Trump belpolitikai kampányáról s arról a globális versenyről, amelyben az Egyesült Államok és Kína újra és újra összeütközik a világ különböző pontjain.
Venezuela mélyrepülése még 1998-ban, az egykori puccsista Hugo Chávez megválasztásával kezdődött. Reformjait az ország olajból származó bevételeire alapozta, de a kőolaj árának 2014-es bezuhanása és a rezsimje alatt elburjánzott korrupció miatt az ország gazdasága összeomlott, hiperinfláció keletkezett. A diktatórikus rendszer miatti külföldi szankciók csak súlyosbították a helyzetet a főleg olajexportból élő országban. Olyannyira, hogy éveken át alapvető élelmiszereket, gyógyszereket sem lehetett kapni Venezuelában.
Az emberek érthető panaszára, fokozódó elégedetlenségére, az éhínségre és nyomorra - a buszvezetőből és szakszerveti vezetőből külügyminiszternek megtett, majd Chávez 2013-as halála után elnökké választott - Maduro rezsimje erőszakkal válaszolt. Politikai képzettsége egyébként is a Chávez általi mentorálásból és egy egy éves, a Kommunista Fiatalság Egyesülete által szervezett kubai politikai kurzusból állt.
Viszont jó tanítványnak bizonyult: politikai ellenfeleit börtönbe zárta, a hadsereget az utcára vezényelte, és szép lassan elindult a venezuelaiak menekülése a hazájukból. A Maduro rendszerével szembeni lojalitás viszont a fegyveres erőknél és a civil milíciáknál továbbra is erős.
