ESETISMERTETÉS. Az orvosi tudományos közlemények között a legkevésbé becsült műfaj az esetismertetés. Úgy kezelődik, mint humorban a szóvicc. Pedig nincs tanulság nélkül való eset.
Naponta tapasztaljuk, hogy a „magyar nemzeti” betegellátás összeomlott. Úgy tűnik, hogy a kormányzat, amely elvileg mind a betegek, mind pedig az egészségügy elégedettségéért felelős lenne, nem tesz semmit, viszont magával nagyon elégedett. Sokan hittük, nincs már lejjebb, de mégis van: az egészségügy immár önmagát is emészti. Vagy vívmánynak tekinthetjük azt, hogy Székesfehérváron a város és a megye (ideértve Al- és Felcsútot, sőt Hatvanpusztát is) hölgyeinek apás szülés helyett a vízvezetékszerelős szülést biztosítják a megyei szuperkórházban?
Netán az is vívmány, hogy az ország egészségügyéért felelős kormányzati első ember - minden bizonyíték nélkül - ország-világ tudomására hozza, hogy a magyar orvosok túlnyomó többsége fizetett titkosügynök, idegen (baráti) országok szolgálatában? Ez így első blikkre vagy előrehaladott elmezavar (paranoia), vagy bűncselekmény (rágalmazás). Harmadik eset nincs. Jogállamban mindkettő jogi következményekkel jár. Magyarországon nem. Itt, ahogy Weöres Sándor írta: Juli néni, Kati néni letye, petye lepetye, illetve Józsi bácsi, Béla bácsi letye, petye lepetye. Ennyi a következmény.
Csak érdekességképpen engedje meg a tisztelt olvasó, hogy a két médiaeseménnyé silányult jogi és erkölcsi vérborzalom kapcsán bizonyítsam, szép hazánk nyomokban sem jogállam.
Először nézzük a derék vízvezetékszerelő esetét. Nos bárki, aki - nem vizsgálatra érkező, hívásra jelentkező betegként - funkcionális időben, benyit illetve belép egy orvosi vizsgálóba, az szemérem elleni vétséget követ el. Ezt az intézet orvosa is elkövetheti, ha például (hívás nélkül) sebészként benyit a nőgyógyászati vizsgálóba. Ez – civilizált keresztény országban - súlyos vétség. Etikai tekintetben ugyanaz a műfaj, csak nem olyan súlyos, mint a befejezett nemi erőszak. Véletlen elkövetésről nem lehet szó, az egészségügyi intézmény kötelessége nyilvánvalóvá tenni a belépési (sőt a bekopogási) tilalmat. Az orvos, illetve az asszisztens, aki betegellátás közben beengedi a vízszerelőt, bűnsegéd.
De a magyar kórházak és rendelőintézetek többségében ilyesmi simán megtörténhet, mert nem kötelező a házirend betartása, illetve a házirend a dolgozók és a vendégek előtt egyaránt ismeretlen, az jól elzárt helyen, titokban van tartva, kizárólag valamilyen hatósági ellenőrzéskor vagy bíróság előtt kerül elő. Értelemszerűen – házirend hiányában – olyan személyzet sincs, akiknek a házirend betartatása lenne a feladatuk. A portás és a recepciós köteles orvoshoz engedni a macsétával hadonászó részeget is, hátha fáj a tyúkszeme.
A dolgos vízszerelőnek – erkölcsi minimum hiányára hivatkozva - azonnal meg kellett volna szüntetni a munkaviszonyát és (nem mellesleg, tanulság okán) rendőrségi följelentést kellett volna tenni ellene. Ugyanilyen eljárás illeti a bűnsegédeket, az orvost és az asszisztenst. Ezen kívül az orvos bűnsegédet kamarai etikai vizsgálat nélkül ki kellene zárni az orvoskamarából, azaz eltiltani az orvosi szakma gyakorlásától. A kórház műszaki igazgatóját azért kellene elbocsájtani, mert engedélyezte, hogy működés közben végezzenek javításokat a beosztottjai. A kórházigazgatót azért, mert nem volt ismert a házirend.
Természetesen mindenki megnyugodhat, semmi sem fog történni, mert ha a fele megtörténne mindennek, bezárhatna a kórház. Ugyanis a derék bűnözők pótolhatatlanok. Úgyhogy biztosak lehetünk benne, hogy egy kis letye-petye után mindent megoldanak majd okosban.
A magyar egészségügyben (mint az országban) senki és semmi nincs a helyén. A tapasztalatok és a hozzáértés tekintetében eddig is „kihívásokkal küzdő” egészségügyért felelős államtitkárunk legutóbbi akciójával most már orvosi és általános etikai hiányosságok miatt is egészen biztosan rossz helyen van. Ám az egészségügyért is felelős (egykori főrendőrből lett) belügyminiszter, aki még arra sem fordít figyelmet, hogy (nemcsak az elemi iskolákban, hanem) az egészségügyben is szükséges és lehetséges a bűnüldözés és a bűnmegelőzés, hát vele sem minden oké. Igaz, neki minimum két döglött dakota lovat kellene megülnie, persze mindkettőt csak fél fenékkel tudja.
Szegény, orvosi esküvel is megajándékozott államtitkárunk viszont annyira sokoldalúan alkalmatlan, hogy még azt sem tudja, mire tett esküt. Mert mit is kellene tudni egy uniós ország egészségügyi államtitkárának? Azt, hogy az unióban az orvosi eskü biztosítja a társadalmat arról, hogy az orvos kizárólag tudományosan elfogadott szerekkel és módszerekkel gyógyíthat. Ennek az eskünek az őre az orvosi kamara, amely az unióban (tudomásom szerint) mindenütt köztestület, és orvosi praxist folytatni csak a kamara engedélyével (kamarai tagsággal) lehetséges.
Kivéve Magyarországot, ahol a Covid idején a vezénylő tábornok – operatív törzsfőnökként – megszüntette a kötelező kamarai tagságot, mert a Magyar Orvosi Kamara nagyot hibázott: az orvosi fizetések rendezése után pár hónappal szakmai kifogásokat hangoztatott a járványkezelés tekintetében. No, nem azt állította, amit kellett volna, miszerint az egész nélkülözött minden szakmaiságot és minden humanitást, azt meg pláne nem, hogy bűncselekmény sorozat is történt, mindössze „egynémely igekötő helytelen használatára” utalt finoman a Kamara akkori elnöke. A bátor vezénylő tábornok ettől úgy berezelt, hogy félelmében lényegében feloszlatta a Kamarát.
De hogy jön ide az államtitkár? Úgy, hogy az egyik legundorítóbb és legnyilvánvalóbb bűncselekmény (a lélegeztetőgép biznisz) elkövetői között fölbukkant az ő egyik közeli családtagjának becses neve is, amit a legnagyobb (Brüsszelből fizetett) ellenzéki párt hozott nyilvánosságra, megspékelve azzal, hogy netántán az a sógorság-komaság egyengette az útját az államtitkársághoz. A kör bezárul. A hozzá nem értés érthető lesz, és a Kamara elleni rágalomhadjárat is. De ebből sem lesz botrány. A diszkvalifikált és immár exkommunikált Kamara jelenlegi elnöke a miniszterelnöktől kér segítséget. Bravó. Egy szatyor biogázzal is többre mentünk volna.
A szerző orvos.
A szerző sorozata az egészségügy megújításáról július 15. óta keddenként olvasható a Népszava 10. oldalán és az online-on. Jövő kedden fejeződik be.
Összedőlt a kártyavár V.Összedőlt a kártyavár IV.Összedőlt a kártyavár III.Összedőlt a kártyavár II.Összedőlt a kártyavár