Oroszország;Ukrajna;Egyesült Államok;diplomácia;Vlagyimir Putyin;szankciók;Donald Trump;Volodimir Zelenszkij;orosz-ukrán háború;Steve Witkoff;

Witkoff nem ért el eredményt Pu­tyinnál; Trump lépése következik

India csak a kezdet, Donald Trump akár Magyarországot is szankciókkal sújthatja az orosz kőolaj- és földgáz miatt

Úgy tűnik, az amerikai elnök kudarcként értékelte különmegbízottja, Steve Witkoff moszkvai tárgyalásait, így rendeletben szólított fel, az adminisztációjának a tagjai állapítsák meg, más országok közvetlenül vagy közvetve importálnak-e olajat az Orosz Föderációból, és döntsék el, hogy szükséges-e és milyen mértékben intézkedni az adott országgal szemben.

A média még semmit sem tudott az amerikai különmegbízott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott szerdai tárgyalásainak eredményéről, Steve Witkoff repülőgépe éppen csak elhagyta az orosz fővárost, Donald Trump máris rendeletet írt alá, amelyben 25-ről 50 százalékra emelte az indiai árukra kiszabott amerikai vámtarifát, megtorlásul, amiért, a dél-ázsiai ország orosz kőolajat vásárol. (Trump a minap külön felháborodását hangsúlyozta, amiért Narendra Modi kormánya az egyik legnagyobb vásárlója az Ukrajna elleni háború finanszírozását biztosító orosz olajexportnak.)

A Fehér Ház által közzétett elnöki rendeletben Donald  Trump egyben arra utasítja kormányának tagjait, állapítsák meg, hogy más országok közvetlenül vagy közvetve importálnak-e olajat az Orosz Föderációból, és döntsék el, hogy szükséges-e és milyen mértékben intézkednem az adott országgal szemben. Ez elvben széles körű másodlagos, Oroszország kereskedelmi partnereire vonatkozó szankciók bevezetésére ad lehetőséget, és érintheti Magyarországot is.

A rendelet indoklása szerint az elnök „különböző magas rangú tisztviselőktől” további információkat kapott „az Orosz Föderáció kormányának az ukrajnai helyzetre vonatkozó intézkedéseiről, s ennek alapján megállapítható, hogy Oroszország „politikája továbbra is rendkívüli fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára.

A hírek szerint Donald Trump szinte azonnal felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megvitassák a Witkoff moszkvai tárgyalásai nyomán következő lépéseket. A Fehér Ház egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője a Marco Rubio vezette külügyminisztériumra hivatkozva pedig azt közölte, hogy 

az Oroszország elleni esetleges szankciókat pénteken, Trump-féle tíznapos ultimátumának lejárta után tehetnek bejelentést.

Putyin három órát tárgyalt a Kremlben Witkoff-fal, aki két nappal az ultimátum lejárta előtt érkezett az orosz fővárosba. Trump azt követelte Oroszországtól, hogy péntekig állapodjon meg Ukrajnával a három és fél éve tartó háború lezárásáról, különben újabb, erős szankciók várnak rá. Putyin és Witkoff immár ötödik találkozója után csak Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója nyilatkozott. Kijelentette, hogy Oroszország „kapott néhány jelzést Trumptól” és válaszul küldött néhány jelzést. Elmondta, hogy Putyin és Witkoff az Egyesült Államok és Oroszország közötti „stratégiai partnerség” fejlesztésének kilátásairól is tárgyaltak, részletekkel azonban nem szolgált.

A Fehér Ház utóbb azt közölte, hogy az orosz fél pozitívan viszonyult az Egyesült Államokkal való együttműködéshez, az újabb amerikai szankciók kivetésére ezzel együtt is sor kerül. 

Elemzők előzőleg azzal számoltak, hogy Putyin nem enged Trumpnak, mivel meg van róla győződve, hogy Oroszország győzelemre áll a fronton, és nem hiszi, hogy az újabb amerikai szankciók érdemben hátráltatnák háborús törekvéseit. A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint ugyanakkor a Kremlben felmerült a nagy távolságú légitámadások kölcsönös leállításának felajánlása, hogy ne szalasszák el az amerikai-orosz viszony javításának minden esélyét. Elemzők ugyanakkor rámutattak, hogy az orosz elnök azonban ennél fontosabbnak tartja, hogy elérje eredeti háborús céljait.

Az eddigi orosz-ukrán tárgyalások eredménytelenségével elégedetlen Trump július elején szabott 50 napos határidőt Moszkvának, hogy megállapodjon Kijevvel a harcok lezárásáról. A múlt héten Kijevre mért, minden korábbinál súlyosabb, 32 halálos áldozatot követelő orosz légitámadás azonban felháborította őt, emiatt tíz napra rövidítette az általa szabott határidőt, s követelésének elutasítása esetére erős szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, és 100 százalékos másodlagos büntetővámokat helyezett kilátásba az orosz olajat importáló országokkal szemben.

Moszkva rendületlenül folytatja légitámadásait

Oroszország szerdára virradó éjjel csapást mért Ukrajna román határhoz közeli gázszállítási létesítményeire. Az orosz védelmi tárca közlése szerint légibombákkal, rakétákkal és drónokkal támadták „az ukrán katonai-ipari komplexum működését biztosító gázszállító rendszer létesítményeit”. Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint az odesszai régióban végrehajtott támadás „...tudatos csapás volt a fűtési szezonra való felkészülésünkre, teljesen cinikus, mint minden, az energetikai szektorra mért orosz csapás”. Kijevi források szerint a görög LNG-terminálokat az ukrán gáztárolókkal összekötő transz-balkáni vezeték egyik kompresszorállomása volt a célpont. A nagy szabású támadás miatt Románia a levegőbe emelte a légterét védő F-16-os vadászgépeket. 

Maga az elnök is aggódik, hogy demens édesapja sorsára jut, de a saját adminisztrációja aligha fordul ellene.