Donald Trump 25 százalékos másodlagos büntetővámot vet ki Indiára az orosz kőolaj vásárlása miatt

Huszonöt százalékos másodlagos büntetővámot vámot vet ki Indiára az orosz kőolajvásárlások miatt az Egyesült Államok elnöke – írja az AP amerikai hírügynökség. Ezzel az országra kivetett amerikai sarc mértéke összesen 50 százalékra emelkedik.

Az intézkedés a rendelet aláírását követő 21. napon lép hatályba, így India és Oroszország számára még lehetőség nyílik egyeztetésekre az Egyesült Államokkal.

A döntés hatással lehet India gazdasági kilátásaira, különös tekintettel arra, hogy számos amerikai vállalat eddig Kína alternatívájaként tekintett az országra. Bár Kína szintén vásárol kőolajat Oroszországból, a republikánus elnök által aláírt rendelet erre nem vonatkozik. A kínai termékekre továbbra is 30 százalékos vámtarifa érvényes, ami alacsonyabb az India felé irányuló összesített vámnál.

Az Egyesült Államok elnöke kedden jelezte, hogy újabb vámintézkedések várhatók, és szerdára találkozót helyezett kilátásba az orosz féllel, az ukrajnai háború lezárásának szándékával. A vámpolitikáról azt mondta, „majd meglátjuk”, mi történik.

India külügyminisztériumának szóvivője sajnálatosnak nevezte az amerikai lépést. „Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezek az intézkedések igazságtalanok, indokolatlanok és ésszerűtlenek” – fogalmazott közleményében Randhir Jaiswal, hozzátéve, hogy India minden szükséges lépést megtesz saját érdekei védelmében. Hangsúlyozta: az ország piaci alapon importál, elsődleges célja pedig az energiabiztonság garantálása a lakosság számára.

Az Egyesült Államok 2024-ben 45,8 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelt el Indiával szemben. Az amerikai piac elsősorban gyógyszereket, drágaköveket, textiltermékeket és ruházatot vásárol Indiából. India – a világ legnépesebb országaként – az Egyesült Államok számára stratégiai partnert jelent Kína térségbeli befolyásának ellensúlyozásában.

India nem csatlakozott az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett, Oroszország elleni szankciókhoz az ukrajnai háború miatt. Az indiai vezetés többször is jelezte, hogy a konfliktus békés rendezésében érdekelt.

Az Egyesült Államok és Kína jelenleg is kereskedelmi tárgyalásokat folytat. Az USA 30 százalékos vámmal sújtja a kínai termékekre, míg Peking 10 százalékos ellenintézkedésekkel válaszolt.

Az India elleni vámintézkedések ellentétesek azokkal a korábbi nemzetközi törekvésekkel – például a Biden-adminisztráció és a G7 részéről –, amelyek az árplafon révén arra ösztönözték volna Indiát, hogy olcsóbban vásároljon orosz olajat. A 2022-ben bevezetett korlátozás a kőolaj hordónkénti árát 60 dollárban maximálta, miközben a piaci árak ezt túllépték.

A cél az volt, hogy csökkenjenek az orosz állam háborús bevételei, így Oroszország kénytelen legyen diszkontáron értékesíteni energiahordozóit, vagy költségesebb szállítási megoldásokat keresni. A szabályozás alapján hajózási és biztosítótársaságok nem bonyolíthatnak olyan szállítmányokat, amelyek túllépik a meghatározott árplafont. Ennek ellenére Oroszország egy úgynevezett „árnyékflotta” segítségével kijátszotta az intézkedést.

Szerdán reggel a nyersolaj világpiaci ára hordónként 65,84 dolláron állt, ami az adott napon 1 százalékos emelkedést jelentett.

India olajszükségletének több mint 85 százalékát importból fedezi, ennek 35–40 százaléka Oroszországból származik – különösen 2025 első felében – írta a The Economic Times. A Reuters és a The Indian Express szerint India 2025 első hat hónapjában napi szinten körülbelül 1,75 millió hordó orosz kőolajat importált, ami az éves szinten mintegy 5 millió hordós napi olajigényének 35–40 százalékát tette ki. India 2025-ben a világ legnagyobb tengeri úton érkező orosz kőolajvásárlójává vált Kína után. Az orosz kőolajexport mintegy 80 százaléka India felé irányul, amelyből a legnagyobb arányban a Reliance Industries és a Nayara Energy részesedik.

Az Egyesült Államokban egy végül ejtett kétpárti törvényjavaslat korábban 500 százalékos büntetővámmal is fenyegette Oroszországot és azokat az országokat, amelyek kőolajat vásárolnak tőle. Bár a legutóbbi szankciókorében az Európai Unió is büntetőintézkedésekkel sújtotta az orosz energiaipart, gyors egymásutánban Magyarország és Szlovákia is jelezte, hogy kitart az orosz energiahordozók vásárlása mellett.