Bár elemzők rendre megjegyzik, hogy az előzetes várakozásokhoz képest akad meglepetés és kedvező fejlemény a második negyedéves GDP adatban, ezzel együtt sem lehet örömtüzeket gyújtani. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakában regisztráltat. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. Összességében tehát igencsak szerény számokat lehet látni. Így ha mást nem, azt legalább elkerülte a Magyarország – az első negyedévi visszaesése után -, hogy technikai recesszióba zuhanjon. A teljes első félévet vizsgálva viszont a gazdaság a nyers mutatók alapján stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján pedig 0,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől. Az idei első féléves teljesítmény összességében nulla.
Nyoma sincs tehát a gazdasági fellendülésnek, amellyel az Orbán-kormány még az elmúlt év végén és az idei év elején is kalkulált. Sőt, immár ott tartunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden – idén már másodszor – csökkentette a 2025. évi növekedési kilátását. Mint emlékezetes, az idei büdzsét eredetileg még 3,4 százalékos bővüléssel tervezték, amely után csak nem akart megérkezni az Orbán Viktor által beharangozott repülőrajt, az előrejelzését végül 2,5 százalékra vette vissza. A gazdasági tárca mostanra kénytelen volt belátni, hogy az idei nem a szárnyalás éve, és tovább vágott, így már csak 1 százalékos GDP növekedést vár idén. Tegyük hozzá, jelen állás szerint még ez is kincstári optimizmust tükröz, mert meghatározó elemzők sora véli úgy, hogy a gazdaság bőven 1 százalék alatti ütemben fejlődik 2025-ben.
Az MNB is borúlátó, 0,8 százalékra vette vissza 2025-ös GDP-előrejelzéstPontosan ez utóbbi közzététel és a Magyar Nemzeti Bank inkább helyben járást felvázoló előrejelzése alapján nem mondható meglepetésnek a KSH jelentése, hogy a nyers adatok alapján a GDP csak minimálisan, 0,1 százalékkal bővült – jelezte elemzésében az ING Bank. Azt a hitelintézet szakemberei is hozzátették, hogy a negyedéves bázisú adat inkább nevezhető némi pozitív meglepetésnek a maga 0,4 százalékos növekedésével. Nyeste Orsolya, a Erste Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy a GDP-adat érdemben meghaladja az általuk vártat, hiszen ebben az összevetésben a pénzintézetnél csak 0,1 százalékos bővüléssel kalkuláltak. Ez utóbbi pedig valóban azt jelenti, hogy legalább sikerült elkerülni az újabb technikai recessziót, bár az ING Bank részéről siettek hozzátenni, hogy ez sovány vigasz a gazdasági idei eddigi összteljesítményét nézve. A tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest ugyanis meglehetősen kiábrándító teljesítményeket lehet látni 2025-ben, hiszen a szezonálisan kiigazított éves bázisú adatok alapján enyhe visszaesés alakult ki az első hat hónapban.
Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik mindenBár túl sok részletet a KSH nem osztott meg, annyi azonban megtudható a tájékoztatóból, hogy a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye is csökkent éves bázison, érdemben visszafogva ezzel a gazdaság teljesítményét. Az agráriumhoz nem volt kegyes idén az időjárás (késői fagy, aszály), így a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is rossz fél évet zárt, hiszen ez utóbbi szektor megsínylette a madárinfluenzát és a ragadós száj- és körömfájás járványt is. Az ipart pedig továbbra is a külső kereslet hiánya és a készletezési ciklus várt felfutásának elmaradása húzza vissza – jegyzi meg az ING Bank.
Az Ersténél egy a KSH által közölt mondatra hívták fel a figyelmet. „A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte”. A bank kommentárja alapján az előző negyedévekre jellemző tendencia nem változott: a termelő ágazatok visszahúzzák a teljesítményt, amit a szolgáltatások többé-kevésbé ellensúlyoznak. Az ING szerint így még mindig a fogyasztás lehetett a húzóerő, amelyet a beruházások és az export húzott vissza végül stagnálás közeli állapotba.
Repülőrajt helyett inkább csak földbe áll a magyar gazdaság, idén már az egyszázalékos GDP-növekedés elérése is kihívás leszHiába azonban a kedvező részmutató a sorban, az elemzők úgy látják ez továbbra sem jelent akkora változást, amely mellett az év egészében reálisnak gondolható az 1 százalék feletti gazdasági növekedés. Legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5-1,0 százalék között teljesíthet majd 2025-ben a magyar gazdaság. Az ING szerint ennek mértéke 0,7 százalék lesz, vagyis ez jócskán elmarad a NGM által most frissített prognózistól. Sokkal élénkebb fejlődéssel az Ersténél sem kalkulálnak. Úgy vélik a második félévben mindenképpen jobb teljesítményre lenne szükség, hogy az általuk várt 0,8 százalékos teljes éves GDP növekedés elérhető legyen. A kockázatok - vámháború hatásai, lazuló munkaerőpiac - azonban továbbra is inkább lefelé mutatnak. A következő hónapok nagy kérdése, hogy a kormányzati - már megismert, és várhatóan még érkező - célzott intézkedések mennyire lesznek képesek ezeket a negatív kockázatokat ellensúlyozni – tették hozzá. Az is nagy kérdés, hogy mi történt a beruházások terén, elértük-e vajon a mélypontot a második negyedévben. Az óvatosság továbbra is igen indokolt, az üzleti szektor visszafogott bizalmi indexei sem sugallnak gyors javulást ezen a téren. Összességében a nehezén talán túljuthatott a hazai gazdaság – ezt már Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója tette hozzá –, ám a sokat emlegetett repülőrajtra még megkésve sem lehet számítani a jelenlegi hazai és nemzetközi folyamatok alapján.
Az NGM a külföldi fejleményeket okolja
Az NGM meg sem próbálta a számokat szépíteni, a magyarázatot és a kiváltó okokat azonban nem házon belül keresték közleményükben. Egyértelműen eltolják a kormánytól a felelősséget azzal, hogy úgy vélik, amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális. Ha béke lesz, a növekedés gyorsulni fog – mondják. Az Eurostat által közzétett uniós adatok alapján ugyanakkor - a remélttől jócskán elmaradó eredmények ellenére - a hazai negyedév/negyedév mutató most még egészen vállalható eredmény. A 0,4 százalékos fejlődés ugyanis meghaladja az uniós átlagként - azon országok eredményeit tartalmazza, amelyek tegnapig jelentettek – jelzett 0,2 százalékot, és az eurózóna igencsak szerény 0,1 százalékos bővülését. A közzétettek alapján egyébként a második negyedévben Spanyolország tudta a legnagyobb előrelépést elérni, 0,7 százalékkal.