Egyelőre nincs egységes válasz az Európai Unió vezető tagállamainak részéről a Donald Trump által Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek küldött levélre, amelyben augusztus 1-től 30 százalékos importvám kivetését helyezte kilátásba az uniós termékekkel szemben. Az elnök szerint egy retorzióként bevezetett uniós ellenvám esetén az is hozzáadódna az említett 30 százalékos teherhez. Trump a Mexikóból érkező termékekre is ugyanilyen tarifa kiszabását ígérte. A párosítás nem véletlen: az észak-amerikai országban négy német autógyártó is (Volkswagen, BMW, Audi, Mercedes-Benz) rendelkezik gyártóüzemmel.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az EU-nak „határozottan meg kell védenie az érdekeit”. Hozzátette, hogy fel kell készülniük egy kereskedelmi háborúra és kiállni az amerikai elnökkel szemben. Macron szerint ez azt is jelenti, hogy az Európai Bizottságnak fel kell gyorsítania az ellenlépések és minden bevethető eszköz előkészítésének folyamatát, arra az esetre, ha nem születik megállapodás Washingtonnal a Trump által megjelölt augusztus 1-i határidőig.
Más EU-s tagállamok, köztük Németország, Olaszország, Hollandia és Írország inkább nyugalomra intenek. A nagy gazdasági befolyással bíró Német Iparszövetség közleményében úgy fogalmazott, hogy Trump bejelentése ébresztő az ipar számára az óceán mindkét oldalán. Ezzel együtt Berlin a francia konfrontatív nézetek helyett pragmatikus álláspontot képvisel. Katherina Reiche gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az EU-nak a fennmaradó időben pragmatikus tárgyalás útján kell eredményt elérnie az Egyesült Államokkal szemben, méghozzá gyorsan.
A Trump elnökkel jó viszony ápoló Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hisz abban, hogy méltányos megállapodásra tudnak jutni a felek. Nem volna értelme kereskedelmi háborút kirobbantani az óceán két partja között, vélekedett. A tagállamok diplomatái tegnap Brüsszelben egyeztettek a ma esedékes gazdasági miniszteri találkozó előtt. A felek tisztában vannak azzal, hogy a kiugróan magas vámtarifával való fenyegetés része Trump elnök nyomásgyakorló stratégiájának, amelynek középpontjában itt az USA és EU között fennálló negatív külkereskedelmi mérleg csökkentése áll, amelyet az amerikai elnök régóta sérelmez.
Donald Trump bejelentette, hogy 2025. augusztus 1-től 30 százalékos büntetővámmal sújtja az Európai Uniót és MexikótTrump a mexikó elnöknek írt levelében a kábítószercsempészet megfékezésére tett sikertelen intézkedésekkel indokolta a megemelt vámot. Claudia Sheinbaum optimistán nyilatkozott a tárgyalások várható eredményét illetően, bízva abban, hogy sikerül kedvezőbb feltételeket elérni. "Jól tudjuk azt, hogy miben tudunk és miben nem tudunk együttműködni az USA-val. És itt van valami, ami soha nem lehet alku tárgya, ez pedig az országunk szuverenitása" - húzta alá Sheinbaum.
A Népszava megkérdezte László Zoltánt, a feldolgozóipari vállalatok érdekképviseleteit tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét az amerikai elnök felemelt vámtarifákkal űzött csiki-csuki játékáról és annak uniós belső piacra gyakorolt hatásáról. „Nem tartom valószínűnek, hogy hirtelenjében felpörögnének a hazai feldolgozóipari és azon belül is az autóipari megrendelések Donald Trump újabb vámfenyegetésére. Nem hiszem, hogy most mindenki azon kezdene el dolgozni, hogy minél több terméket juttasson az amerikai piacra a magasabb vámok életbelépése előtt. Ennek részben az az oka, hogy láttuk, az amerikai elnök szavai mennyire „megbízhatóak”, senki sem veheti biztosra, hogy valóban ez a forgatókönyv valósul meg a jövő hónap elején” – fejtette ki az érdekvédő. Arról nem beszélve - tette hozzá -, hogy az amerikai belső piaci szereplők, gyártók véleménye is hangsúlyos az ügyben. Azok is használják ugyanis európai gyártók termékeit, és nekik egy ilyen döntés húsba vágó fejlemény lesz. Így láthattuk már azt is, hogy korábban "közbenjárásukra" felfüggesztett hasonló intézkedést - emlékeztetett László Zoltán.
Az IMF erősnek látja az EU-t
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint sincs ok a pánikra. Nem küldi padlóra az eurózóna gazdaságát egy esetleges kereskedelmi háború, bár a fokozott bizonytalanság visszafogja a növekedést, amit idén 0,8 százalékra, a jövő évit pedig 1,2 százalékra várja az IMF igazgatótanácsa – derül ki az eurózónával folytatott „országkonzultációt” lezáró igazgatósági közleményből. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy az eurózóna gazdasága ellenálló, amit rekord alacsony munkanélküliség, csökkenő infláció és stabil pénzügyi rendszer jellemez.
