Tízmilliárdos kár fenyeget, rosszabb a helyzet, mint a brutális 2022-es aszály idején

Az a 8,1 milliárd forint, amelyet az Orbán-kormány azonnali pénzforrásként különített el arra, hogy az állam 2025-ben átvállalja a mezőgazdasági termelők vízszolgáltatási díjait, amivel egyben azt kívánják ösztönözni, hogy ahol van rá lehetőség, öntözzenek is, az ugyan „jófejségnek” nevezhető, de semmit nem old meg a fennálló gondokból – mondta neve mellőzését kérve lapunknak egy agrárpiaci szakember. A fő probléma ugyanis, hogy nincsenek megfelelő számban és arányban víznyerő kapacitások, hiányzik az az általános logisztikai rendszer, amely a vizet oda juttatja, ahol szükség van rá. Ezeket hiányosságokat ez a forrás nem hozza helyre.

Jól mutatja a hazai elmaradottságot, hogy a KSH 2023 évi adata szerint a mintegy 5 millió hektáros hazai mezőgazdasági termőterületből az állandó öntözött földek aránya alig 2,6 százalékra tehető. Körülbelül 120-150 ezer hektárról ha beszélhetünk - mondta megszólalónk. Ehhez képest ez a mutató az Eurostat adatai szerint Olaszországban 30 százalék körüli, Spanyolországban 15 százalék, Portugáliában pedig 16 százalék. Ez azért kellemetlen, mert ezek mediterrán országok, ahol láthatóan rá vannak szorulva erre és ezt "észre is vették”. Az éghajlatváltozás miatt viszont mi is ebbe az irányba tartunk, azaz a következő években jelentősen csökkenhet a csapadékmennyiség. Pontosan ezért szükség lenne ezekre a kapacitásokra a hatékony termelés miatt. Az elmúlt évtizedekben elmaradt munkát és fejlesztéseket azonban lehetetlen egyik pillanatról a másikra pótolni. Ennek a levét issza most a mezőgazdaság a drámai szárazság közepette – tette hozzá.

Mert brutális szárazság van, ez vitán felüli. Északnyugat-Magyarország kivételével az elmúlt 30 nap alatt sok helyen 5-15 milliméternyinél is kevesebb csapadék esett, ráadásul Északnyugat-Magyarországon is megállt 40 milliméternyinél. Június végén jött ugyan két kicsi hidegfront, de érdemi esőzést egyik sem hozott. Rosszabb a helyzet, mint 2022-ben volt - állapította meg. Most azt lehet mondani, hogy

 azt jelentik, hogy ha napokon vagy 1-2 héten belül nem érkezik általános csapadék, akkor félő, hogy a mezőgazdasági szektor kára több tízmilliárdosra lesz tehető. És ez a szám lehet, hogy folyamatosan nő, ha tovább késik az eső. „Most a szántóföldi növényekért küzdenek a gazdák, mert a tavaszi fagyok és a mostani szárazság miatt a zöldség és gyümölcs-termesztésnek nagyjából idén már mindegy” – magyarázta lemondóan.

Ha mindez nem lenne elég, a másik hatalmas gond, hogy a vízhiány mellett rendkívüli a meleg is, így például elkezdődött a kukorica furulyázása is, mert a növény levelei felpöndörödnek. 

A drámai helyzetet jól mutatja, hogy a kormányülésen is foglalkoztak a helyzettel. A kabinet még májusban kihirdette az aszályveszélyhelyzetet, valamint megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset is. Utóbbi felállításával a cél az volt – magyarázták –, hogy egy gyors reagálóképességű, ágazatközi operatív testület képes a vízhiányos időszakokban összehangolt, célzott intézkedéseket hozni. Ezek mellett állami intézkedésként a 8,1 milliárd forint mellé további 10,2 milliárd forintot biztosított azonnali beruházásokra. Kérdés, hogy ez mire lesz elég. 

Somogyban a kukorica menthetetlennek tűnik

- Nagyjából 300-500 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről Somogyban, északon a kevesebb, délen a több – mondta lapunknak Tóth István kaposvári növényvédelmi szakmérnök. – A kalászosok közül az őszi búza és árpa még megúszta, s egyelőre a napraforgó is ellenáll, ám a kukorica, főként a dél-somogyi, homokos talajon sok helyen már menthetetlennek tűnik. A gyümölcsösökben, kertészetekben kisebb a gond, ott egyelőre még nem okoz problémát az aszály, ezeknek a tavaszi fagyok okoztak komoly veszteséget.

A szakember szerint a vármegyében a múlt héten 5-15 milliméternyi eső hullott, ami még tűzoltásnak is kevés volt. A gazdák leginkább földmunkával próbálnak védekezni az aszály ellen, így csökkentve a talaj kipárolgását.

- A kukorica viseli legnehezebben a vízhiányt, nem véletlen, hogy Somogyban, éppen az elmúlt évek aszályos időjárása miatt sokan váltottak: vagy áttértek a hagyományos fajtákról a szárazságtűrőkre, vagy, és ez a többség, napraforgót vetettek a kukorica helyett, vagyis utóbbinak jelentősen csökkent a termőterülete – magyarázta Tóth István. Aki megjegyezte, még a Balaton déli vízgyűjtőjén is óriási a probléma, a közel 100 ezer hektárnyi területen a kisebb vízfolyásokból szinte eltűnt a víz. – A jövő hét elejére jósol jelentősebb esőt a meteorológia, ami talán még jókor jön a többségnek, de a dél-somogyi, fejlődésében jelentősen visszamaradt kukoricán már ez sem segít. A gazdáknak el kell gondolkozniuk, milyen piacképes növényi kultúrákra tudnak majd átállni, mert jelen állás szerint az eddig bevált növények nem fogják bírni a Kárpát-medencei klímát.

A szőlő még bírja, a barack már hullik

A szőlőültetvények Egerben egyelőre bírják a hőséget, de ha továbbra is több hétig eső nélkül marad a borvidék, akkor mind mennyiségben, mint pedig minőségben várható romlás. Sőt, extrém esetben a gyengébb tőkék akár ki is száradhatnak – mondta lapunknak Marczis Tamás, a Kovács Nimród Borászat szőlésze. Hozzátette: ez a növény általában kedveli a meleget, és mivel a gyökere mélyen lenyúlik a talajban, így tovább is bírja víz nélkül, de van az a pont, ahol ez már a negatív oldalra fordul át.

Hosszú szárazság esetén felvetődhet: vajon lehet-e, kell-e öntözni a szőlőterületeket? Ez leginkább az egy-két éves telepítések esetében fontos, később ugyanis már nehezen lehet kiépíteni a csöpögtető rendszereket. Ráadásul a szőlő az a növény, amelyiket alkalmanként nagyobb mennyiségű, 10-15 liter vízzel kellene megöntözni, és igaz, hogy nem túl gyakran kell ezt megtenni, de akkor valóban ennyi kell ahhoz, hogy az eljusson a gyökerekig. Másképp ugyanis csak a felszínt locsolgatná az ember, ami legfeljebb a gyomok növekedését serkenti. Sokan várják a sárgabarackot ebben az időszakban. Egy Eger környéki termesztő a napokban arról értesítette a vásárlókat, egyelőre nem lehet tudni, milyen termésre számíthatnak, ugyanis a légköri aszály miatt előfordulhat, hogy a termés még zölden a földre hullik. 

Vizet a csatornákba!

A mezőgazdasági területek kiszáradása sokösszetevős probléma, és nem is biztos, hogy a megszüntetésének, enyhítésének az öntözés a legelső eleme – mondta Raskó György agrárközgazdász a Népszavának. Legalább négy feladatot kellene megoldani a tartós eredmény elérése érdekében - magyarázta. Egyrészt a meglevő kanálisokat, csatornákat ki kellene tisztítani és vízzel feltölteni, ami abban segítene, hogy ezzel megemelnénk a talaj vízszintjét. E nélkül ma már ott tartunk, hogy az Alföldön egy normál év is szinte aszályosnak mondható. Így nagyon nehéz a kalászosok termesztése. Ezen felül rengeteg apróbb, a helyi területet „ellátó” csapadékgyűjtő, -megtartó tározót kellene építeni, amelyek hozzájárulhatnának az öntözés hatékonyságához. A harmadik elem lenne a vizes élőhelyek, a mocsaras, tocsogós területek visszaállítása, amely szintén a talaj vízszintjének kondicionálásához járulhatna hozzá. Ezen felül szükség lenne az öntözött területek növelésére. Ezek együttesen tudnának abban segíteni, hogy ne legyen olyan állapot, ha beáll a meleg, azonnal aggódni kelljen.

Hozzátette, most olyan időszakot élünk, mint 2022-ben, amikor az aszálykár elérte az 1000 milliárd forintot. Ez sajnos most is benne van a levegőben – tette hozzá.

Makrogazdasági kockázat

A makroelemzők az elmúlt hetekben sorra csökkentették a magyar gazdaságra adott előrejelzésüket: Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője idénre mindössze 0,5, Tardos Gergely, az OTP-től 0,6, a Magyar Nemzeti Bank 0,8 százalékos gazdasági növekedést vár, míg a Raiffeisen Bank elemző 0,5-1 százalékra teszik az idei gazdasági növekedést, hozzátéve, hogy az aszály lefele mutató kockázatot jelent. A makrogazdasági prognózisok általában azzal kalkulálnak, hogy a mezőgazdaság nem befolyásolja gazdasági növekedés mértékét lényegesen, mert a mezőgazdaság súlya alacsony, és a makroelemzők nem rendelkeznek közvetlen információkkal a várható mezőgazdasági teljesítményről. Ugyanakkor látva az elmúlt hetek aszályos időjárását, több elemző is jelezte, hogy ez akár az első számú makrogazdasági kockázattá léphet elő.

A mezőgazdászok szerint egyes hazai termőterületeken a 2022-eshez hasonló aszály alakulhat ki. 2022-ben a mezőgazdaság által megtermelt GDP 26,5 százalékkal csökkent, ami a mezőgazdaság csekély súlya miatt mindössze egy százalékponttal fékezte a GDP növekedését. Mivel 2022 a Covid-járvány utáni helyreállítás éve volt, illetve a választási költekezések is ekkor csúcsosodtak ki, akkor a gyenge mezőgazdasági teljesítmény érdemben nem befolyásolta a gazdasági növekedést, hiszen aszállyal együtt is együtt is magyar gazdaság 4,6 százalékkal tudott bővülni.

Egy aszályos év, a szűkebb termés miatt az inflációra is hatással van, mégpedig emeli azt. Az élelmiszerárak amúgy is az infláció feletti ütemben növekednek, májusban az élelmiszerek fogyasztói árai 5,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar termelői ára 7,6 százalékkal emelkedett, ami önmagában inflációs nyomást jelent, és ezt tetézné egy aszályos termés, ami tovább növelhetné az árakat. A gabonafélék betakarítása már zajlik, a szakértők szerint ezen a területen közepes lehet a termés, ráadásul az import mérsékleti az árnövekedést. Ugyanakkor kukorica és napraforgótermés, valamint az őszi gyümölcsök megszenvedhetik az aszályt, így ezen terméknél jelentősebb áremelkedést sem lehet kizárni.