Mint emlékezetes az MNB múlt héten 0,8 százalékra vágta vissza idei növekedést várakozását, míg az OTP elemzői még ennél is kevesebbre, 0,6 százalékra számítanak. A Raiffeisen elemzés címe beszédes: „Merülőrajt”, utalva a Orbán Viktor kijelentésre, miszerint a magyar gazdaság már januárban repülőrajtot vesz. Ehelyett az első negyedben kiigazított adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, vagyis a GDP értéke az előző évihez képest.
A Raiffeisen elemzői látlelete szerint a visszaesés fő oka a külső kereslet gyengesége, különösen a német gazdaság lassulása, valamint a feldolgozóipar és az építőipar rossz teljesítménye. A szolgáltatási szektor ugyan éves szinten bővült, de negyedéves alapon visszaesést mutatott. A fogyasztás némileg stabilizálta a GDP-t, amit a reálbérek növekedése támogatott, de a beruházási aktivitás továbbra is történelmi mélyponton van, 12 százalékkal elmaradva az előző év azonos időszakától. Regionális összehasonlításban a magyar gazdaság teljesítménye 2025 első negyedévében jelentősen elmaradt a közép-európai és eurózónás társakétól. Míg az eurózóna gazdasága 1,2 százalékkal, Csehországé 2 százalékkal, Lengyelországé pedig 3,2 százalékkal bővült, addig Magyarországon 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak.
Repülőrajt helyett inkább csak földbe áll a magyar gazdaság, idén már az egyszázalékos GDP-növekedés elérése is kihívás leszA munkaerőpiac erős, de a foglalkoztatottak száma enyhén csökkent, a munkanélküliségi ráta 4,3–4,5 százalék között alakult, a bérdinamika lassul. Az infláció májusban 4,4 százalék volt, továbbra is meghaladja a jegybanki célt. Az infláció csökkentését célzó kormányzati intézkedéseket várhatóan nem vezetik ki a 2026-os országgyűlési választásokig. 2025 végéig 4-5 százalék közötti sávban maradó infláció várható, majd 2026 legelején átmenetileg a bázishatás miatt mélybe zuhanhat az drágulás, de 2026 második felében ismét 4 százalék fölé szökő pénzromlási ütemmel számolnak az elemzők. Így az átlagos infláció 2025-ben 4,5, 2026-ban 4 százalék lehet a bank szerint.
A forint árfolyamának stabilizálódását szolgálja a magas, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, melyben nem várnak változást jövő év közepéig. A költségvetési hiány rekordközeli, elsősorban a kiadási oldal túlteljesítése és az uniós források elmaradása miatt, év végére a GDP-arányos hiány 5,5 százalék körül lehet. A gazdaság szerkezetében továbbra is problémát jelent a beruházások alacsony szintje, így 2025-ben legfeljebb fél-egy százalékos GDP-növekedés várható, de egy aszályos nyár a mezőgazdaság visszaesését vetíti előre – így már csak fél százalék jöhet össze. Az elemzők szerint 2026-ban a kilátások javulhatnak a külső kereslet élénkülésével és új kapacitások belépésével, így 2,7 százalékkal nőhet a GDP.
