Hatalmas károkat okozott a gyümölcsöseinkben az április 7-i hideg. Az alma és a meggy esetében csaknem minden elfagyott – mondta a Népszavának Lakatos Bertalan, a 76 gazdát összefogó és így mintegy 500 hektáron gazdálkodó Tuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet elnöke. A problémát az okozta, hogy már vasárnap este fagypont alatt volt a hőmérséklet, amely reggel 9-10 óráig nem is emelkedett 0 fok fölé. Egyes helyeken ráadásul kitartóan -9,-10 fok is volt. Összességében több mint 12 órán keresztül fagyott, így semmi esély nem volt a védekezésre. A gazdák mindent megpróbáltak, hogy megvédjék a fákat, de nem sok esélyük volt – folytatta. Így sajnos azt kell mondjam, hogy vannak olyan területek, ahol a korai virágzású fajták esetében (Idared, Jonagold) 100 százalékos a kár az alma és a meggy esetében is. Ebből a régióból évente 1200-1500 tonna étkezési almát szállítunk a kereskedelmi hálózatoknak, nem akarok túlozni, de félő, hogy ebből semmi sem lesz idén. Jó, ha ennek a 10 százalékát teljesíteni tudjuk és még ezt is egy nagyon derűlátó becslésnek tartom – tette hozzá. Lesz olyan gyümölcsösünk, ahonnan csupán a saját fogyasztást tudják fedezni.
A későbbi virágzású fajtáknál (Jonatán, Starking) kicsit jobb a helyzet, ott van remény. Ott akadnak egészségesnek kinéző rügyek, azokból lehet termés. Lakatos Bertalan szerint ezekről a területekről reményei szerint a korábbi években megszokott mennyiség 10 százalékánál talán többet lehet majd betakarítani, de túlzott optimizmussal ezzel kapcsolatban sem volt. Hozzátette,
bízik benne, hogy lesz lehetőség a száj- és körömfájáshoz hasonló központi kárrendezésre, mert az helyenként és régiónként szerinte valóban tetemes, a védekezési munkákat pedig - immár a jövő évi termés érdekében - el kell végezni. Ha ez elmarad, akkor szerinte lesznek olyan termelők, akik tönkremennek, mert egyszerűen nem vagy csak minimális bevételük lesz.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) részéről visszafogottabbak voltak. Hangsúlyozták, hogy korai még a vészharangokat kongatni a hazai gyümölcsterméssel kapcsolatban. Az ugyanakkor kiemelték: tény, hogy az április elejei fagy lényegében minden gyümölcskultúrát érintett. Valóban vannak olyan területek, ahol jelentős virágkár történt, ám hogy ebből mi csapódik majd le majd a hozamokba, azt jelenleg nem lehet megmondani. Jelezték, hogy a terméskiesés mértékét május közepén, végén lehet biztosan látni. Annyit azért megjegyeztek, hogy a csonthéjasok, így például cseresznye, barackok, szilva esetében komoly problémák látszanak, a kár jellemzően 10-60 százalék közötti. Egyes területeken lehet ennél nagyobb is – fogalmaztak. Most sok múlik azon, hogy milyenek egyes gyümölcsösöknek a kondíciói, azaz hol tartottak fejlődésben a fák, illetve az is számíthat, hogy a fekvése milyen volt a területnek. Ugyanakkor hozzátették, hogy utóbbi sajnos kevésbé befolyásoló - bízni ugyan lehet benne, hogy segít - de olyan hosszú ideig volt komoly hideg azon az éjszakán, hogy félő a fekvési adottságok is csak keveset, vagy nem is számítanak. Jelenleg még a kárfelmérés zajlik.
A történtek kapcsán a FruitVeb részéről annyit hozzáfűztek, hogy bár egyértelmű kárbecslést most még nem lehet végezni,
az mindenképpen kijelenthető, hogy a történtek miatt az idei terméspotenciál érdemben szűkült.
Arra a felvetésünkre, hogy ez az árakat milyen mértékben érinti, nem akartak előrejelzésekbe bocsátkozni. Annyit azonban hozzáfűztek, hogy egyes gyümölcsökből, mint az étkezési alma - amiből amúgy sem fedezzük már a hazai igényeket – jelentősebb importra lehet számítani. Már csak azért is - tették hozzá a FruitVeb szakemberei -, mert Nyugat-Európát ez a drámai hideg nem érintette.
A hideg az Északi-sark felől érkezett és érintette a skandináv országok egy részét, a Balti államokat, Lengyelország jelentős területeit, Ukrajnát, Magyarország keleti felét - éppen azt a területet, ahonnan a hazai gyümölcstermés kétharmada származik -, a Balkánt is, sőt, Törökország északi területeit. Ezekben az országokban tetemes, helyenként jelentős fagykárokról számoltak be a gazdák.
