Kéri László: Soha senkinek a kezébe nem lehet kontroll nélküli hatalmat adni, mert az kihozza belőle a legbestiálisabb vonásokat

Kisbér, június 7-e szombat, délután 3 óra. A nap teljes erővel süt, de a városka lakói ezen a délutánon nem a hat helyi strand irányába, vagy a Bakony hűsítő fái közé menekülnek, hanem a város Wass Albert névre keresztelt művelődési háza felé igyekeznek. A kultúrház névválasztása is jelzi, hogy Kisbér fideszes város, az itt élők érzékenyek az erdélyi gyökerekre. Ámbár amióta Orbán Viktor a magyargyűlölő George Simionnal is kacérkodott, a helyzet zavarossá vált, de ez még nem változtatta meg a művelődési ház nevét.

Mindenesetre Sinkovitz Zoltán a fideszes polgármester már második ciklusban vezeti a várost. A politikai helyzet változását azonban jelzi, hogy míg a kormánypárt győzelme korábban fölényes volt, a legutóbbi voksolás után az önkormányzat testületében 5 civil jelölttel szemben csak három Fidesz-képviselő ül, tehát kisebbségben kormányoz Sinkovitz polgármester. Feltehetően ezért sem tudják kitiltani a civil ellenzékieket a városi művelődési házból, amit a nyári hőségben is szép számmal kerestek fel ezen a délutánon.

Elsősorban a Tisza Sziget lelkes alapítói és aktivistái jönnek – inkább középkorúak vagy idősek - de elszórtan érkeznek fiatalok is. A művelődési ház bejáratánál, útbaigazítást kérve, megismerkedtem Váradi Zsuzsa nyugalmazott óvodavezetővel, aki egyik alapítója a helyi Tisza Szigetnek. Mutatja az utat, s mint mondja, aktív életében egyetlen pártnak sem volt tagja, a Tiszát azért támogatja, mert úgy érzi, jövőképet ad az ifjúságnak. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk már mindegy lenne, mosolyog Zsuzsa néni,

Később kiderül, hogy a Tisza Párt elnöke járt már a városban, azóta bizakodóbb a közhangulat is. Most viszont a Kéri – Petschnig házaspár van itt, akik előadásaitól Zsuzsa néni szerint leginkább azt várják a helyeik, hogy hiteles forrásból tudják meg: valójában milyen helyzetben van ma az ország. A közszolgálati rádiónak és televíziónak ma már senki, még a Fidesz hívei sem hisznek – mondja a házigazda. Propaganda az egész, már csak legyintenek. Ezért van szükség arra, hogy tudja meg mindenki, valójában milyen esély van a változásra.

Három óra előtt tíz perccel még félig telt a kisbéri Wass Albert Művelődési Ház kamaraterme, de háromra már minden hely foglalt. Százötven érdeklődő lehet, a fal mellett még akad pótszék. Kéri László az órájára néz, majd némileg sajnálkozva a fülembe súgja, hogy a hét elején Baján 300-350 emberrel találkoztak. De abban megegyezünk, hogy a hangulat itt is remek, a rendszerváltásra emlékeztet a sok lelkes ember.

Eddig közel 50 fórumot tartott Kéri László és Petschnig Mária Zita, hogy a gazdasági- és politikai helyzetről beszéljenek, ami több tízezres közönséget is jelentett. Kéri aztán elkezdi, köszönti a hallgatóságot.

– szögezi le előadásában Kéri László. Bennünket a helyi Tisza Sziget alapítói hívtak meg, s mit elmondunk, az a mi véleményünk, amiért – mosolyog – a Tisza Párt vezetőit sem lehet számonkérni, mondja szükségtelen óvatossággal az ismert politológus, aki politikusgenerációk tanára volt.

De nem ő kezd, hanem az ugyancsak népszerű közgazdász felesége, Petschnig Mária Zita. A téma a világbajnok magyar infláció kialakulása és gyökerei. Az előadó jelzi, hogy ez nem könnyű téma, sok az adat, de ha valaki nem ért valamit, akkor nyugodtan kérdezzen. Többen jegyzettömböt, vonalas füzetet vesznek elő, várakozással teli a csend.

Aztán váratlan fordulat: idős néni lép a terembe, tétován körülnéz, szemével keres valakit. Megtalálja. Kéri elé tesz egy tál süteményt, meg némi cseresznyét. Magának sütöttem, mondja, most lett kész, fogadja szeretettel. Valahonnan már ismerik egymást. Az egész összejövetel baráti hangulatát kifejezi ez a kis jelenet is. A politológus először megköszöni a kedves ajándékot, mosolyog, majd a süteményhez nyúl, de a feleség ujja a magasba lendül, „Laci inkább a gyümölcsöt edd, az nem hizlal”. Kéri Laci azért befal néhány hókiflit, majd mosolyogva ráveti magát a cseresznyére.

„Az infláció sajnálatos módon jó ideje itt él velünk, s a Fidesz gazdaságpolitikája miatt sokáig itt is marad!” – kezdi Petschnig Zita, de Kéri Laci a süteménytől és a cseresznyétől felélénkülve azonnal közbeszól. "Valószínű, nem olvastál ma újságot, ezért nem tudhatod, hogy minden baj forrása – az inflációé is - Ukrajna holnaputáni Európai Uniós csatlakozása." Petschnig csípőből megszakítja Kérit. „Látom megtaláltad a feladatod, korrigálj csak nyugodtan! Fogok ezzel is foglalkozni" - közben aggódva nézi a Kéri előtt púposodó süteményt.

Szóval az infláció sokunk problémája – folytatja az előadó –, ami a gazdasági válság után szinte kiiktatódott. 2013 és 2016 között elviselhető volt, legfeljebb 0,6 százalék. Az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikája azonban 2017 után ismét berobbantotta az inflációs bombát.

• A meghirdetett magasnyomású gazdaságpolitikával érte el, hogy a keresletet mesterségesen felpörgették, s ennek hatására meglódult az infláció. 

• Szerepe volt ebben a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank kedvező kamatozású kölcsöneinek, melyek a növekedést mesterségesen gyorsították; százmilliárdokat öntöttek a gazdaságba. A hatalom megtartása érdekében felelőtlenül emelték a béreket.

• Végül az inflációt emelte még az uniós pénzek – tervgazdaságra emlékeztető – előírt, gyorsított ütemű bevonása is. 

Nagy prémiumot kaptak, akik részt vettek az uniós pénzek elosztásának előkészítésében. Ez a három tényező együtt honosította meg újra 2017 után Magyarországon a növekvő árszínvonalat. Vagyis azt lehet mondani, hogy az inflációt maga az Orbán-kormány mesterségesen ültette be a gazdaságba. Hozzánk képest a sokat szidott Európai Unió inflációja ennek csak töredéke volt, mert jobban figyeltek rá.

Az előadásban szó volt még a Covid-járvány félrekezeléséről, a méregdrága lélegeztetőgép üzletről, s persze a 2022-es választási ígéretekről, amikor a hatalom megtartása érdekében „helikopterről” 2 ezer milliárdot öntöttek a gazdaságba. Így aztán nem csoda, ha 15 százalékig meg sem állt az infláció, ami az újabb kormányzati intézkedések után – Orbánék hibát hibára halmoztak - már 22 százalékos lett.

Később aztán nekünk is sikerült a „földre vinni az inflációt”, de – s ezt némi derültséggel fogadták - Nagy Márton gazdasági miniszter a pénzromlás ütemét egyszer sem találta el.”

Végül Petschnig idéz egy mondatot Orbán Viktor május 2-i beszédéből. Az első negyedéves GDP adatot kommentálva a kormányfő azt mondta: hiába rossz a GDP adat, a kormány számai helyesek. (Hangos röhögés a teremben). Az előadás közben valaki az első sorban hangosan felnevetett, amikor Petschnig a nyugdíj idei 3,2 százalékos emelésének társadalmi problémáját kezdi feszegetni. Ő Jámbor Anna volt, aki másokkal ellentétben nem kéri a nevének elhallgatását. Mint mondja, ő maga is Fidesz-szavazó volt, de aztán „elege lett a hazudozásából”. Neki is, és a családnak is. Megalázónak tartja az elszabadult infláció mellett a nyugdíjak 3 százalékos emelését, hiszen az még viccnek is rossz. Az emberek pedig beveszik a hazudozást, mondja indulattal. Úgyhogy amikor Magyar Péter megjelent a közéletben, a családjával Jámbor Anna is csatlakozott a helyi Tisza szigethez. Nincs mit veszteni, uram - mondja búcsúzóul.

Kéri László azzal kezdi az előadását – és ezt a hallgatóság egyetértően fogadja, hogy Magyarországon két ország él egymás mellett, tehát végletekig megosztott nép vagyunk. Ezt mutatja a Orbán 15 kormányzati évéről készült, a Policy Solutions nevű kutatóintézet vizsgálata is, amelyből kiderül, hogy a Fidesz szavazók jelentős része, 72 százaléka elégedett saját helyzetével, 25 százalék viszont úgy érzi, hogy az elmúlt 15 év alatt rosszabb helyzetbe került. A Tisza Párt szavazói közül viszont csak 8 százalék gondolta úgy, hogy javult az anyagi helyzete. 89 százalék az egyértelmű romló viszonyokról beszél. Ez iszonyú nagy különbség.

Hasonló a helyzet, ha Orbán Viktor kormányzati teljesítményét nézzük: a magyarok fele úgy látja, hogy Orbán csak ártott az országnak, mindössze a Fidesz szimpatizánsok gondolják, hogy Orbán Viktor kormányzása előnyére vált az országnak. Kéri állítja, hogy emlékei szerint ilyen fokú polarizáció az elmúlt 35 évben nem volt érzékelhető, s ez a megosztottság az elmúlt 20 hónap politikája miatt következett be. A megosztottság tapasztalható a kormányzati propaganda állításai, és a közvélemény által érzékelt adatok között is, amelyek köszönőviszonyban sincsenek egymással. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány el akarja hallgattatni a még független újságokat is. Elég megnézni, hogy a kormányzati lapok szinte semmit nem mondanak az inflációról.

Jó, de akkor mi legyen? - kérdezte valaki a hátsó sorokból. „Én azt gondolom, hogy soha senkinek a kezébe nem lehet kontroll nélküli hatalmat adni, mert az megváltoztatja. Kihozza belőle a legbestiálisabb vonásokat, akkor is, ha korábban nem voltak benne. Ahogy Orbánban sem volt, de miután senki nem ellenőrzi, ezért azt hiszi, hogy bármit megtehet. És innentől elszabadul az ösztönvilág.” 

Az előadás végén a közönség felállva, dörgő vastapssal köszönte meg az előadásokat. De Kéri a homlokára ütött: mielőtt az ötvenes évek hangulatát felidéznénk, mi köszönjük háromórás a figyelmüket, egyetemen reménytelen vállalkozás lett volna ilyen előadást szervezni. Vigyázzanak magukra, kérem.

A kisbéri találkozó egyik lelkes vendége Svájcból érkezett. Horváth Klára a Zürichben alakult Tell Vilmos nevű Tiszasziget alapító-mindenese, aki korábban nagy visszhangot kiváltó előadáson látta vendégül a Kéri-Petschnig párost. A tudós házaspár egyébként már Londonban is tartott ugyancsak nagy sikerű előadást. A Tisza tehát külföldön is árad, Horváth Klára 14 éve hagyta el az országot, s választotta a hazájául az alpesi országot. Ma viszont már azt mondja, hogy a külföldi civilek is részt akarnak venni a hazai politika megváltoztatásában, tehát kalandvágyból is hazajönne, több tízezer társával együtt. Ehhez csak az kéne, hogy megváltozzon itthon a közhangulat, legyenek működő kórházak, iskolák, intézmények. Jelenleg a 35 ezer svájci magyar – a fél millió Nyugat-Európában élővel együtt – meg van fosztva a választó jogától. Svájcban két konzulátuson lehet szavazni, de 35 ezer ember nem tudja 8 óra alatt leadni a szavazatát. És ez nem véletlenül van így, mondja Horváth Klára, aki nem adja fel, szeretné elérni, hogy az Európában élő magyarok is szavazhassanak levében, vagy elektronikusan. Ezt várják Magyar Pétertől és a Tisza Párttól.