Még mindig magas az infláció, az elmúlt egy hónap alatt is nőttek a kockázatok a magyar gazdaságban

Változatlanul 6,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) a keddi ülésén – jelentette be a testület egyáltalán nem meglepő döntését Varga Mihály jegybankelnök. A jegybanki alapkamat utoljára 2024 szeptemberében csökkent és látva a romló inflációs és növekedési kockázatokat, tartósan ezen a szinten is maradhat.

Varga Mihály emlékeztettet, hogy az infláció ugyan márciusban 4,7 százalékra csökkent, de az még mindig magas. A szolgáltatások díjai és az élelmiszerárak emelkedése ugyan lassult márciusban, de a 7,5 százalékos szolgáltatási, illetve a 7 százalékos élelmiszer-árindex még mindig magas. A jegybank várakozásai szerint áprilisban tovább csökkethetett az infláció, az év végéig pedig 4 százalék feletti árindexet várnak, azaz meg sem közelíti idén a jegybank 3 százalékos inflációs célját, sőt a plusz-mínusz egy százalékos toleranciasávon kívül marad.

Már önmagában ez is indokolhatná a szigorú monetáris politikát, de ezen felül a lakossági inflációs várakozásai továbbra is magasak, 8-10 százalék körüli szinten vannak, és a bejelentett vámháborús intézkedések is növelik a középtávú inflációs kockázatokat. Rövid távon jelentősen estek ugyan a nyersanyag- és energiaárak, ez utóbbi gyorsan megjelent a a hazai üzemanyagárakban is, amelyek rövid távon mérséklik az inflációt – mondta Varga. Középtávon azonban, ha érvénybe lépnek a vámok, azoknak árfelhajtó hatásuk lehet. Egyetlen dolog biztos jelenleg a világgazdaságban, ez pedig a bizonytalanság, ami magyarhoz hasonló feltörekvő piacokkal szemben növelik a pénzpiaci bizalmatlanságot, ez pedig jellemzően a helyi devizák, jelen estben a forintárfolyam gyengülésével járhat, ami újabb inflációs kockázatot jelent. A tegnapi döntésre a forint érdemben nem reagált, az euró ára egy szűk sávban, 404 forint körül mozgott, az, hogy az elmúlt napokban erősödni tudott a hazai deviza, inkább az enyhülő vámháborús fenyegetettségnek köszönhető.

A jegybankárok szerint a vámoknak a magyar gazdaságra nézve növekedéslassító hatása is lehet, mert visszafoghatják az exportot, illetve a növekvő bizonytalanságok miatt egyes beruházásokat elhalaszthatnak. A jegybank egy hónapja nyilvánosságra hozott prognózisában az idei várható gazdasági növekedést 1,9-2,9 sávba lőtte be. Ennek felülvizsgálatáról Varga Mihály csak annyit mondott, hogy azzal érdemes megvárni az KSH első negyedéves növekedési adatait, amit épp szerda reggel publikál a statisztikai hivatal. Ezzel együtt valószínűleg a MNB is lefele fogja korrigálni GDP előrejelzését: az IMF már 1,5 százalékra vette vissza a magyar gazdaság 2025-re várható GDP-növekedési előrejelzését, de ezt a hazai piaci elemzők is már csak 1,5-2 százalékos sávba várják.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint semmi változás nincs a monetáris politikában, kamatcsökkentésre rövid távon nem is lehet számítani, erre csak az év végén lát esélyt, ha azt előbb a nagyobb központi bankok is mérséklik a kamatokat. Németh Dávid, a K&H Bank elemzője sem vár a következő hónapokban kamatvágást. Ugyanakkor a mostani kilátások alapján az év második felében 4 és 5 százalék között ingadozhat a pénzromlás éves üteme, ami jóval alacsonyabb a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamatnál. Vagyis egy vagy két kamatcsökkentésre van esély, ennek eredményeként pedig 6 vagy 6,25 százalékra mérséklődhet az alapkamat az év végére - tette hozzá az elemző.