Csökkentette idei gazdasági előrejelzését a Raiffeisen Bank elemzői stábja: a korábbi 2,5 százalékos növekedési várakozásukat 1,8 százalékra vágták vissza, ugyanis megállapításuk szerint a 2025 elején semmilyen pozitív gazdasági fordulat nem következett be Magyarországon. A jelenleg ismert amerikai vámrendszer (10 százalékos adó az EU-termékekre, plusz 25 százalék az autókra) a vártnál jelentősebb negatív hatást gyakorol a magyar növekedésre, tekintettel az autók és autóalkatrészek - közvetlen, illetve közvetett csatornákon keresztül zajló - exportjának nagy súlyára. Emiatt a bank elemzői szerint az idénre várt nagy autóipari kapacitások (BYD, BMW vagy debreceni CATL akkumulátorgyár) indulása tovább tolódhat az év végére, vagy akár 2026-ra is átcsúszik, emiatt érdemben az idei gazdasági növekedést már nem tudják emelni.
A KSH majd csak április végén közli az első negyedéves GDP-adatokat, a bank elemzői szerint éves szinten stagnálást, negyedéves alapon, 2024 utolsó negyedéhez képest 0,3 százalékos növekedést várnak. Az ipar továbbra is mélyrepülésben volt január-februárban, az építőipar nem táltosodott meg, de lakossági fogyasztás jó tempóban bővül. A következő negyedévekben fokozatosan gyorsuló növekedésre számítanak.
A Raiffeisen nem az első cég, amely már most az első negyedéves GDP adatok napvilágra kerülése előtt csökkenti az idei gazdasági növekedésre adott várakozásait. A múlt héten a Kopint-Tárki 1,7 százalékra csökkentette az idei növekedési számát. Eközben a kormány még csak 2,5 százalékra vette vissza az idei GDP-előrejelzését az eredetileg várt 3,4 százalékról, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelenleg még azzal számol, hogy1,9-2,9 százalékkal bővülhet a gazdaság. A 3 százalék közeli várakozás ma már irreálisnak tűnik, de az is árulkodó, hogy sem a Raiffeisen, sem a Kopint-Tárki prognózisa nem fér bele a MNB meglehetősen széles előrejelzési sávjába.
Az amerikai vámok miatt ugyan jelentősen lassul a növekedés, ez viszont hűti az inflációt és ebből a szempontból meglehetősen optimista előrejelzéssel állt elő a Raiffeisen. Az év elején a drágulás üteme a vártnál magasabb lett, amit a gyenge forint, valamint az élelmiszer- és szolgáltatásárak hajtottak. Emiatt a kormány inflációellenes intézkedéseket vezetett be, mint az élelmiszer árrés-plafont, valamint a banki és a távközlési díjak önkéntes csökkentésére "kérte" a szolgáltatókat. A Raiffeisen összességében 2025-ben átlagosan 4,1 százalékos inflációt vár, szemben a 2024-es 3,7 százalékkal, ami emelkedés, de az év végére már csak 3,4 százalékos lesz a pénzromlás jóslatuk szerint.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke, Varga Mihály az inflációs célkövetés fontosságát emelte ki több beszédében is, emiatt a jegybank várhatóan óvatos monetáris politikát folytat. Nem számítunk arra, hogy az MNB változtat idén a 6,5 százalékos alapkamaton – közölte Török Zoltán, a bank vezető elemzője. A választások közeledtével további fiskális lazításra számítanak a pénzügyi piacok szereplői, ami extra kockázatot és sérülékenységet jelent, ezt magasan tartott kamatszinttel ellensúlyozhatja az MNB. A helyzetet rontja, hogy forint továbbra is sérülékeny. Az euró/forint árfolyam 2024 végén 410 volt, szemben a 2023 végi 383-mal, ami 7 százalékos éves gyengülést jelent. Ez a gyengülő trend várhatóan 2025-ben is folytatódik, az EUR/HUF árfolyam idén 400–420 között ingadozhat – fogalmazott Török Zoltán.
Miközben a makrogazdasági és külgazdasági környezet meglehetősen gyenge, a lakossági fogyasztás tartja felszínen a növekedést. A fogyasztás 2025 elején jelentősen fellendült, ezt a reáljövedelmek emelkedése is támogatja. 2025 januárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene, mind nyers, mind naptárhatással kiigazított adatok szerint, 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A boltok forgalma várhatóan egész évben növekvő pályán marad, amit a háztartások reáljövedelmének növekedése és a korábbi óvatossági motívum háttérbe húzódása hajthat. A munkaerőpiac egymással ellentétel jeleket mutat, egyrészt Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legmagasabb foglalkoztatási arányával büszkélkedhet. 2024 végén a 20–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya 81 százaléka volt, ami jelentősen meghaladja az EU 75,9 százalékos átlagát. Ugyanakkor februárban a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, enyhén növekedett az előző hónapokhoz képest. Mindeközben a munkaerőpiacon nőtt az aktív részvétel, a gazdasági kihívások is egyre több embert késztetnek arra, hogy belépjen a munkaerőpiacra, miközben csökkentek az álláslehetőségek, különösen a feldolgozóipar mélyülő problémái miatt. Ennek ellenére az év vége felé már nőhet foglalkoztatottak aránya és száma.
A közelgő választások rányomják bélyegüket az államháztartási folyamatokra: a korábban feltételezettnél lassabb gazdasági növekedés miatt a költségvetési adóbevételek várhatóan elmaradnak a tervezettől. Így a GDP 3,7 százalékában megállapított költségvetési hiánycél csak akkor teljesíthető, ha a kormány pótlólagos intézkedéseket hoz akár a bevételi, akár a kiadási oldalon. Változatlan gazdaságpolitika mellett a hiány várhatóan a GDP 4-4,5 százaléka körül alakul. További, a kiadási oldalt növelő intézkedések (vagy adócsökkentések, amelyek a bevételi oldalt rontják) a 2026-os választások előtti rendkívül költségesek lehetnek az ország makrogazdasági stabilitása szempontjából – figyelmeztetnek az elemzők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke, Varga Mihály az inflációs célkövetés fontosságát emelte ki több beszédében is, emiatt a jegybank várhatóan óvatos monetáris politikát folytat. Nem számítunk arra, hogy az MNB változtat idén a 6,5 százalékos alapkamaton – közölte Török Zoltán, a bank vezető elemzője. A választások közeledtével további fiskális lazításra számítanak a pénzügyi piacok szereplői, ami extra kockázatot és sérülékenységet jelent, ezt magasan tartott kamatszinttel ellensúlyozhatja az MNB. A helyzetet rontja, hogy forint továbbra is sérülékeny. Az euró/forint árfolyam 2024 végén 410 volt, szemben a 2023 végi 383-mal, ami 7 százalékos éves gyengülést jelent. Ez a gyengülő trend várhatóan 2025-ben is folytatódik, az EUR/HUF árfolyam idén 400–420 között ingadozhat – fogalmazott Török Zoltán.
Negatívra rontotta a magyar gazdaság minősítésének a kilátásait a Standard & Poor's Közel a kétharmad, már 62 százalékon áll az államháztartás hiányaMiközben a makrogazdasági és külgazdasági környezet meglehetősen gyenge, a lakossági fogyasztás tartja felszínen a növekedést. A fogyasztás 2025 elején jelentősen fellendült, ezt a reáljövedelmek emelkedése is támogatja. 2025 januárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene, mind nyers, mind naptárhatással kiigazított adatok szerint, 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A boltok forgalma várhatóan egész évben növekvő pályán marad, amit a háztartások reáljövedelmének növekedése és a korábbi óvatossági motívum háttérbe húzódása hajthat. A munkaerőpiac egymással ellentétel jeleket mutat, egyrészt Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legmagasabb foglalkoztatási arányával büszkélkedhet. 2024 végén a 20–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya 81 százaléka volt, ami jelentősen meghaladja az EU 75,9 százalékos átlagát. Ugyanakkor februárban a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, enyhén növekedett az előző hónapokhoz képest. Mindeközben a munkaerőpiacon nőtt az aktív részvétel, a gazdasági kihívások is egyre több embert késztetnek arra, hogy belépjen a munkaerőpiacra, miközben csökkentek az álláslehetőségek, különösen a feldolgozóipar mélyülő problémái miatt. Ennek ellenére az év vége felé már nőhet foglalkoztatottak aránya és száma.
A KSH majd csak április végén közli az első negyedéves GDP-adatokat, a bank elemzői szerint éves szinten stagnálást, negyedéves alapon, 2024 utolsó negyedéhez képest 0,3 százalékos növekedést várnak. Az ipar továbbra is mélyrepülésben volt január-februárban, az építőipar nem táltosodott meg, de lakossági fogyasztás jó tempóban bővül. A következő negyedévekben fokozatosan gyorsuló növekedésre számítanak.
A Raiffeisen nem az első cég, amely már most az első negyedéves GDP adatok napvilágra kerülése előtt csökkenti az idei gazdasági növekedésre adott várakozásait. A múlt héten a Kopint-Tárki 1,7 százalékra csökkentette az idei növekedési számát. Eközben a kormány még csak 2,5 százalékra vette vissza az idei GDP-előrejelzését az eredetileg várt 3,4 százalékról, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelenleg még azzal számol, hogy1,9-2,9 százalékkal bővülhet a gazdaság. A 3 százalék közeli várakozás ma már irreálisnak tűnik, de az is árulkodó, hogy sem a Raiffeisen, sem a Kopint-Tárki prognózisa nem fér bele a MNB meglehetősen széles előrejelzési sávjába.
Kétszer olyan gyorsan drágulnak a magyar élelmiszerek, mint az EU átlaga, az árrésstop csak elfedi a bajokatDrága lesz az osztogatás – Ingatag alapokon áll a 2025-ös büdzsé, de az Orbán-kormány nyárig elfogadtatná a jövő évit isAz amerikai vámok miatt ugyan jelentősen lassul a növekedés, ez viszont hűti az inflációt és ebből a szempontból meglehetősen optimista előrejelzéssel állt elő a Raiffeisen. Az év elején a drágulás üteme a vártnál magasabb lett, amit a gyenge forint, valamint az élelmiszer- és szolgáltatásárak hajtottak. Emiatt a kormány inflációellenes intézkedéseket vezetett be, mint az élelmiszer árrés-plafont, valamint a banki és a távközlési díjak önkéntes csökkentésére "kérte" a szolgáltatókat. A Raiffeisen összességében 2025-ben átlagosan 4,1 százalékos inflációt vár, szemben a 2024-es 3,7 százalékkal, ami emelkedés, de az év végére már csak 3,4 százalékos lesz a pénzromlás jóslatuk szerint.
A közelgő választások rányomják bélyegüket az államháztartási folyamatokra: a korábban feltételezettnél lassabb gazdasági növekedés miatt a költségvetési adóbevételek várhatóan elmaradnak a tervezettől. Így a GDP 3,7 százalékában megállapított költségvetési hiánycél csak akkor teljesíthető, ha a kormány pótlólagos intézkedéseket hoz akár a bevételi, akár a kiadási oldalon. Változatlan gazdaságpolitika mellett a hiány várhatóan a GDP 4-4,5 százaléka körül alakul. További, a kiadási oldalt növelő intézkedések (vagy adócsökkentések, amelyek a bevételi oldalt rontják) a 2026-os választások előtti rendkívül költségesek lehetnek az ország makrogazdasági stabilitása szempontjából – figyelmeztetnek az elemzők.
Második legmagasabb infláció Magyarországon
Márciusban a hazai infláció meglepetésre 4,7 százalékra lassult a KSH mérése szerint. Ugyanakkor az Eurostat módszertana szerint 4,8 százalék volt idehaza az infláció, ez a második legmagasabb adat az egész EU-ban. Egyedül csak Romániában emelkedtek ennél, gyorsabban az árak, ott 5,1 százalék volt a pénzromlás mértéke, a harmadik helyen a lengyel gazdaság végzett 4,4 százalékos mutatóval. Az EU-ban átlagosan 2,5 százalékkal, az eurózónában 2,2 százalékkal emelkedtek az árak. A legalacsonyabb inflációt Luxemburgban ( 1,5) Dániában (1,4) és Franciaországban (0,9 százalék) mérték 2025 márciusában.
