Rejtély az ellehetetlenítési törvény halasztása, de a Fideszben elgondolkodhattak, jöhet még idő, amikor egy ilyen jogszabályt majd a NER ellen fordítanak

A Fidesz váratlanul úgy döntött, hogy időleges leveszi a napirendről, és az eredeti tervektől eltérően a parlament nyári szünete előtt mégse szavazza meg a nagy tiltakozást kiváltó úgynevezett „átláthatósági” törvényt. Azt a törvényt, amely Magyarország szuverenitásának védelmére hivatkozva valójában a kormánynak nem tetsző civil szervezetek és sajtótermékek elnémítását szolgálja.

A halasztás lehetőségéről először Kocsis Máté fideszes frakcióvezető beszélt a közösségi oldalára feltett videóban. Elöljáróban elmondta, hogy „nagyon-nagyon sok” javaslat érkezett a törvény tervezetéhez, amelyeket még mindig vitat a frakció. Sok szervezet mellett egyebek között a Magyar Bankszövetség és a Magyar Reklámszövetség is tett észrevételeket, amelyeket Kocsis Máté szerint érdemes lenne megvitatni. Az érintettek – így például a Telex, 444 – kritikáival viszont, amelyek „általában személyeskedésbe és fröcsögésbe torkollnak”, nem kell foglalkozni. És hogy miért nem? Mert „ők maguk az érintettek”.

Kocsis Máté azzal folytatta, hogy a frakció tagjainak is „érdemi észrevételei” vannak. Szükségesnek érezte kitérni arra, hogy nincs konfliktus közte és Lázár János miniszter között. Lázár nemrég talányosan megjegyezte, hogy „majd meglátjuk, milyen formában fogadjuk el a törvényt”, Kocsis pedig azt állította, hogy a Fidesz teljesen egységes a törvényt illetően. A frakcióvezető ebben nem lát ellentmondást: hiszen abban egységesek, hogy „mindenképpen fel kell lépni a szuverenitásunkat sértő törekvésekkel szemben, jöjjön az Keletről vagy Nyugatról”. Vita arról folyik – zárult Kocsis Máté videója –, hogy milyen eszközökkel lehet ide eljutni.

A frakcióvezető ezt követően az Index kérdésére már tényként rögzítette, hogy a törvényt csak az őszi ülésszakon fogja tárgyalni az Országgyűlés. Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón bölcs döntésnek nevezte a halasztást, és megismételte Kocsis Máté indoklását: a törvényjavaslat nemcsak politikai vitákat gerjesztett, hanem számtalan szakmai szervezet is tett észrevételeket. A Fidesz frakciója úgy ítélte meg, hogy ezek a viták most megnyugtatóan nem zárhatóak le.

Magán a Fideszen belül is megosztó lehet a javaslat, ami ugrás az ismeretlenbe – próbált a Népszava kérdésére magyarázatot találni Ember Zoltán Levente politikai elemző, az Iránytű Intézet vezetője arra, hogy a kormánypárt miért halasztotta el az „átláthatósági” törvény megszavazását. A javaslat – emlékeztetett – „gumimegfogalmazásokat” tartalmaz, amelyek nem határozzák meg világosan, mi minősül a szuverenitás megsértésének. Különösen problémásnak nevezte azt a részt is, hogy visszamenőleges hatállyal vonnának el egyszázalékos adófelajánlásokat civil szervezetektől vagy sajtóorgánumoktól.

A Fidesz politikai és gazdasági elitjében elgondolkodhattak azon, hogy eljöhet még az az idő, amikor egy ilyen jogszabályt majd ellenük alkalmaznak – vélekedett Ember Zoltán Levente. A praktikus, gyakorlati megfontolások mellett morális okok is felmerülhetnek: elképzelhető, hogy a Fideszben akadnak olyanok, akik ezt a határt már nem akarják átlépni.

A szóban forgó törvény, bár elég sokan hallottak róla a magyar társadalomban, elsősorban a nagyvárosi értelmiséget foglalkoztatja. Ha a nyilvánosságot jogállamisági ügyek kötik le, az általában jól szokott jönni a Fidesznek – említett Ember Zoltán Levente egy másik lehetséges magyarázatot. Előfordulhat tehát, hogy a kormánypárt tudatosan lebegteti a kérdést.

Hasonló következtetésre jutott Török Gábor politológus is, aki a közösségi oldalán azt írta: ez az egész nem akkor hasznos a Fidesznek, ha átmegy (mármint megszavazza a parlament), hanem akkor, ha beszélnek róla. A törvényjavaslat – tette hozzá – arra kellett, hogy megint hiszterizálja az ellenzéki tábort, és lehetőleg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is beálljon a sorba, felvegye a zászlót.

Magyar Péter is biztosra veszi, hogy az „átláthatóságinak csúfolt törvénnyel” a fenyegetésen kívül a terelés és a közbeszéd uralása a cél. Azzal, hogy a szavazást őszre halasztják, még több bőrt le lehet húzni a témáról. „Jó fideszes módon tematizálni akarnak, hogy addig se kelljen a megélhetési és lakhatási válságról, a vágtató orbáni inflációról és a szétvert oktatásról beszélni” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Ember Zoltán Levente szerint azonban a nemzetközi következményekről sem szabad elfeledkezni. A törvény elfogadása lökést adhat a Magyarország ellen az uniós alapértékek megsértése miatt indított eljárásnak, amelynek során Orbán Viktor miniszterelnök „vétópartner” nélkül maradhat. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy az Európai Bizottság szóvivője a közelmúltban a Népszava kérdésére közölte: ha a törvénytervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, az az uniós alapelvek és jogszabályok súlyos megsértését jelentené. Ebben az esetben „nem fogunk habozni, hogy megtegyük a szükséges lépéseket” – mondta.

A szóvivő felidézte, hogy az Európai Bizottság tavaly az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a Szuverenitási Hivatal létrehozásáról és annak vizsgálati tevékenységéről szóló törvény sérti az uniós jogot. (A Szuverenitási Hivatalnak az „átláthatósági” törvény alapján kulcsszerep jut a civil szerveződések és sajtóorgánumok ellehetetlenítésében.) Új fejlemény, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa is felszólította a magyar parlamentet, hogy utasítsa el vagy módosítsa a szóban forgó törvényt.

Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője lapunknak nyilatkozva súlyos gondnak minősítette, hogy egyáltalán létezhet ilyen törvényjavaslat, és azt is, hogy spekulálni kell azon, megfelel-e a valóságnak, amit a Fidesz hivatalos indokként állít.

Hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem visszavonta a törvényt, hanem elhalasztotta annak megszavazását. Valamit bizonyára elfogadnak majd, már csak az arcvesztés elkerülése érdekében is. Győri Gábor szerint nem az a fontos, hogy mikor szavaznak a törvényről, hanem az, hogy mi lesz a jogszabály végleges tartalma. Az izgalmas kérdés az, hogy enyhítenek-e rajta, és papírtigris válik belőle, vagy pedig a jelenlegi szándékoknak megfelelően a kormány ragaszkodik a civil szervezetek és a független média elleni fellépéshez. Utóbbi ugyanis – jelentette ki Győri Gábor – nem fér bele egy ország demokratikus működésébe.